Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-20 / 64. szám

VIZ. ÉVF. 64. SZÁM. Magyar Színház Mozgó szerdán és a következő napokon az évad legnagyobb revüaJírakciéja s FOX FOLLIES A Icgpuxaratb kiállítás! A legmiila'ságoRf.bb mese! A legszebb zene! A főszerepekben: Sue Carol, Lola Lane, Sharon Lynn, Dixie Lee, Da­vid Percy, David Collins, Frank Ri­chardson és Stepin Fetchit. Előtte: A legújabb Fox-haradó és a csodás Rachel Meller énekszáma. Jön: A fekete gárda, vagy a forrongó India! Fontos politikai és gazdasági tárgyalások indultak meg _ . Párizs és Méma között Grandi e hét végén a francia fővárosba utazik — Párizsban Tunisz és Tripolis« hsűárkí igazításár ól, a gyarmati megbízatások újjászervezéséről és uj kereskedelmi szerződésről tárgyalnak (Róma, március 18.) Az európai politikának nagy eseménye a írancia-olász flottaegyezmény, amely csak most kezdi éreztetni jótékony hatá­sát. Amikor az olasz parlament oan Grandi meg­tartotta külügyi expozéját, újabb megkönnyeb­bülés vett erőt az érdekelt államokon, mert Grandi valóban a békés megegyezés húrjait pen­gette. Grandi kifejezésre juttatta, nogy az olasz külpolitikának őszinte céljai: a leszerelés, mint a biztonsági problémának eszköze, az európai államoknak gazdasági együttműködése, a krizis elkerülése céljából és végül egy szorosabb szoli­daritás az európai államok között. Ami Grandi-nak a flottaegyezményre vonat­kozó észrevételeit illeti, kijelentette, hogy az utóbbi években úgy az olasz, mint a francia flot- taépités erőteljes tempót vett fel és az 1025-ben kiépített húszezer tonna löJO-ban olasz részről negyvenháromezer tonnára emelkedett. Éppen e verseny futás tette szükségessé a modus v ivén dinek megkeresését. A flottaegyezmény megkötésénél úgy Francia- ország, mint Olaszország hoztak bizonyos áldo­zatokat, de ez szükséges volt az európai béke atmoszférájának megteremtése érdekében. Gran di idézte a duce szavait, aki szerint ,.az egyez­mény az általános leszerelési konferencia leg­szerencsésebb uvertje ez évben.“ _ Nem kis jelentőséggel bir Grandi-nak az a kijelentése, amely az európai kereteken belül történő blokképződésre irányul. Olaszország ellene van zárt államszövet­ségekre irányuló törekvéseknek. Melyek azok a kérdések, amelyeket Fran-I ciaország és Olaszország legelsősorban akarnak | megvitatni egymással. Az olasz sajtó és a fas- cista-kormányzat régebbi tételei szerint az Olaszországnak visszaadandó gyarmati terüle­teken kivül, Nizza és Savoya egy részére van jogosultsága. Ezt a visszakövetelési programot, amely sok tekintetben Franciaország szövetsé­gese, Jugoszlávia ellen irányul,. Olaszország most nem hangoztatja és ugylátszik ezek azok a szükséges rétori megnyilatkozások, amelyek visszatükröztetik az olasz tömeghangulatot, de Ezek a rendszerek a népek nyugalmának legna­gyobb mértékben akadályozói. Minden újonnan képződő blokk kényszerszerüen szemben találja magát egy másik blokkal. így alakulnak ki au­tomatikusan óriási érdekszövetségek, amelyek egymás eilen és nem egymás érdekében küzde­nek. Olaszországnak missziója, hogy megte­remtse az egyensúlyt és kiengeszíelődést hozzon létre különböző népek, fajták és egymásnak el­lentmondó eszmék között. Grandi hangoztatta, hogy a Locarno-politika nagyjelentőségű és Olaszország szivvel-lélekkel emellett köti le ma­gát. Célzásokat tett arra is, hogy a Népszövet­ségnek ki kell töltenie a hézagokat, amelyek a gyarmati mandátumok politikájában mutatkoz­tak, de ezt a kérdést oly óvatosan kezelte, hogy Franciaországnak érzékenységét nem bánthatta meg. Grandi nagy külpolitikai beszédét a francia sajtó, beleértve a fascizmnssal Dem rokonszen­vező baloldaliakat is, nagy elégtétellel fogadta. A fascizmus megértette — Írja a radikális Re- publique, — hogy Olaszország Franciaországtól barátság­gal többet tud elérni, mint fenyegetésekkel. A lap közlése szerint folytonos tárgyalások vannak Párizs és Róma között. Párizsba a na­pokban érkezett egy olasz delegáció, Michelis szenátorral az élén, amely pénzügyi és gazda­sági kérdésekről fog tárgyalni. Egyidejűleg a római francia követ, aki pillanatnyilag tanács­kozás céljából Párizsban időzik, uj instrukciók­kal tér vissza állomására, hogy a tárgyalásokat folytassa. la zöldaszíalnál már becsületes alku tárgyát kó- Ipezketik. Az Excelsior értesülései szerint jelen­leg a következő kérdések kerülnek a két állam között tárgyalási napirendre: A Franciaország­ban letelepedett munkások szociális biztosítá­sára irányuló statútum; egy hajózási egyez­mény megkötése; uj kereskedelmi szerződé? megkötése bizonyos tarifák mérséklése és az olasz ipari és mezőgazdasági termékek beviteli kontingensének emelése által; a gyarmati man­dátumok uj felosztása; olasz honosok letelcpc dési joga Tuniszban; határkiigazitás Tunisz és Tripolisz között; tőke és bitelkivitel megköny- nyitése Olaszország felé. E napirendi programból is világosan kitű­nik, hogy igen jelentős kérdések kerülnek tárgya­lás alá, amelyekhez eddig még sohasem mertek volna nyúlni. Végtére batárkíigazitást is emlegetnek Tunisz és Tripolisz között, ez pedig olyan követelés, amely nagy áldozatokat jelentene Franciaor­szágra. Ha e programot végignézzük, úgy talál­juk, hogy csaknem minden pontban Olaszország az, amely akar valamit és Franciaország az, amelytől az áldozatot várják. Franciaországnak mindenesetre szüksége van arra, hogy a briandj politika megvalósitása érdekében végre jó ösz- szeköttetéseket teremtsen Olaszországgal, vi­szont az olasz gazdasági helyzet hirtelen lerom­lása, amely a fascizmus eddigi eredményeit is veszélyezteti, az olasz kormányzatot mérséklés­re inti. Egyelőre az a hir, hogy Grandi olasz külügyminiszter e hét végén személyesen érkezik a francia fővárosba, hogy tempót adjon a Párizs és Róma között folyó politikai és gazdasági tárgyalásoknak. E hir a párizsi sajtóban örömöt váltott ki, mert úgy tekintik, mint az olasz kormány demonstra­tiv, barátságos gesztusát Franciaország iránt. Amennyiben Olaszország és Franciaország között a megegyezés területi és gazdasági kér­désekben sikerül, úgy Európa nyilvánvalóan uj külpolitikái fordulat előtt áll. Az olasz és francia blokk egymással szem­benállása abban az esetben, ha a csucsál- lamok közelednek egymáshoz, ki fog hatni a blokk többi tagállamaira is. Az olasz blokk államainak sajtói kissé idegesem, nézik — a maguk érdekeinek érthető szemmel- tartása mellett a francia-olasz tárgyalásokat, de Rómából diplomáciai utón megnyugtatták őket, hogy Olaszország szövetségeseinek érde­keit semmi körülmények között sem fogja fel­áldozni, mert Olaszország mentorsága emberi és erkölcsi jogok megvédésén, nem pedig külö­nösebb egyéni érdekeken nyugszik. Olaszország egy konszolidált Európát akar és tudja jól, hogy miként az olasz-francia megegyezés is csak bi­zonyos sérelmek helyreállításával jöhet létre, úgy Európának békéje is más államoktól való viszonylatban csak kölcsönös engedékenységgel és mindenkinek egyaránt kijáró igazságszolgál­tatással szilárdítható meg. Az első szerződés. Budapestről jelentik: Az olasz külügyminisz­térium Budapestre érkezett jelentése szerint az olasz-francia vámszerződést aláírták. A szer­ződésnek különösen az olasz borok importja szempontjából van nagy fontossága. Olaszország felállítja követeléseit Franciaországgal szemben 525,425, 525.625 ISI rtaraínkbanJ LHATJA MINtfSÉöFf FORMAT SZINT 9 tiB5ES!35i2íE MINDEN VÁSÁRLÓ INGYEN GYET (CAP NYÍR.CMENY: 100,000 l4 EGY.SORSJEGY NYtRWC! lONSJA f “tO 00-£5000*^3 AZ ÖSSZES FIÓKÜZLETEKBEN. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom