Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-20 / 64. szám
FIX SFF. ti. SZÁM. 3 Caza e! szeretné tőrfüni a kölcsönt. Fischer Tivadar cionista kijelenti, hogy a kölcsön feltételei nem a legkedvezőbbek, mégis reméli, hogy kedvező hatása lesz az ország gaz- duaági életében és megindítja a szanálás útját. Ebben a reményben elfogadja a javaslatokat. Cuza tiltakozik a javaslat ellen és nem teszi magáévá a kölcsönt, amelyet a keresztény liga, amikor módja lesz hozzá, meg fog semmisíteni. Dnea hosszabb beszédben foglalkozik a benyújtott törvényjavaslatokkal és a kormány helyzetével, a javaslatokat pedig nem tartja kielégítőknek. A kölcsön feltételei olyan súlyosak, hogy a felállítandó mezőgazdasági hitelintézet legjobb esetben 12 százalékos kamat mellett tud majd hitelt nyújtani a parasztoknak. A kormány azt hiszi, hogy majd utódját fogják szidni ennek a kölcsönnek a terhei miatt. Jean Th. Florescn a köréje csoportosuló liberális frakció nevében szintén a javaslatok ellen foglal állást. Délután 3 órakor, amikor ezt a jelentést kapjuk, az ülés még megszakítás nélkül folyik és addig tart, amíg a kamara megszavazza a javaslatokat. Míronescu a liberálisok elleni adatokkal válaszol Mironescn miniszterelnök válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Az egyik vád az, hogy a kormány tulgyorsan tárgyaltatja le a javaslatot. Emlékeztet arra, hogy a liberálisok 1922- ben egy nagyon fontos törvényjavaslatot két óra alatt szavaztattak meg s ilyen módon nincs erkölcsi alapja az ő kifogásaiknak. Ugyancsak a liberálisok felhozzák azt is, hogy a kölcsönnél Ők nem akarnak kitöltetlen váltót aláírni. Először is, a kölcsön összege pontosan meg van állapítva és csak az útépítési szerződés összegét nem fixirozták, másodszor pedig még 1928-bnn, az akkori tárgyalások idején, amikor még semmi konkrétum nem volt, a liberális kormány mór törvényeket szavaztatott meg olyan kölcsönről, amiből semmi sem lett. Ha a mőstani kitöltetlen váltó, akkor minek nevezhető az akkori eljárás. A kői* csöntárgyalások elhúzódása szándékos volt, mivel a tárgyalások megkezdésének időpontjában alacsony volt az első, stabilizációs kölcsön árfolyama és meg kellett várniok, amig ez az árfolyam emelkedik. Ezután a mezőgazdasági földhitelintézetről beszél. Az előirányzott háromszázötvenmillió lejes összeg valóban csekély, de a földhitelintézet mindjárt megalakulása után másfél milliárd lej értékben fog kibocsátani kötvényeket s ha ezek teljes mértékben nem is orvosolják a bajokat, a helyzetet mindenesetre jelentékenyen enyhiteni fogják. Téves az az álláspont, hogy nem terjesztette a parlament elé a kölcsönszerződés összes okmányait. A bankárok regisztereit mégsem áll módjában a képviselőknek bemutatni. A világ legnagyobb bankjaival folytak a tárgyalások és e bankok bizalommal Románia életképessége iránt megadták a kölcsönt és megkötötték a szerződést. Ez a szerződés végleges és semmi más feltételhez nincs kötve, mint a parlament ratifikálásához. Ismételten és hangsúlyozottan kijelenti, hogy az április 30-ig szóló opció kizárólag az utkölcsönszerződésre vonatkozik, nem pedig a nagy állami kölcsönre. Megállapítani kívánja, hogy a kölcsön fel tételeit az előző kölcsönök feltételei is deterini nálták. Hangsúlyoznia kell azt is, hogy telje sert téves egyes Jmlföldi lapoknak as az állítása, hogy a kölcsönt a költségvetési űr betöltésére akarják felhasználni. Ez a kölcsön beruházási kölesön, amely teljes egészében a nemzetgazdaság támogatására lesz felhasználva. Rossz munkát végeznek azok, akik itthon is az ellenkezőjét állítják és ellenséges atmoszférát akarnak kelteni a kölcsön körül, akárcsak a szerződés megkötése előtt történt. A feltételeket a világpiac mai helyzetében nem lehet úgy be- állitani, hogy azok a lehető legkedvezőtlenebbek. A Mezőgazdasági Hitelintézet lesz hivatva elsősorban ennek a kölcsönnek az eredményeit az országra nézve hasznosítani. Rövidesen megvalósul a nemzetközi mezőgazdasági hitelintézet is, amely Titulescu tervei szerint fog megalakulni. Ehhez az intézethez szoros kapcsolatok fűzik majd a román Creditül Agricol-t. A parasztság milliói fogják áldani ezt a sokat kritizált kölcsönt, amely megindítja a mezőgazdaság vérkeringését és ennek nyomón az ipar és kereskedelem és az ország egész gazdasági élete újabb fejlődésnek indulhat. A kamara Mironescn miniszterelnök beszédét mintegy tiz percig tartó tapssal fogadta. Az elnök lezárta a vitát és szavazásra tette fel a .kölesön törvényjavaslatát. Ekkor Lupn, negyven képviselő aláírásával, indítványt nynjtott be, amelyben névszerinti szavazást kér. Mirto Javasolja, hogy efölött az indítvány felett döntsön a kamera. Lnpn heves vihart kavart fel. Jorga szólal fel. Annak idején ő szövegezte meg a Házszabályokat — mondja — és igy tudja, hogy a jelenlegi esetben az elnök köteles a névszerinti szavazást elrendelni. Az elnök felolvassa a Házszabályok idevonatkozó rendelkezéseit, amely szerint az indítvány csak abban az esetben kötelező erejű, ha az aláírók valamennyien jelen vannak. Lapu élesen tiltakozik és a névszerinti szavazást követeli. Óriási lárma tör ki s ennek során Lupu a sértő kifejezések egész tömegét szórja szét és kapja vissza. Végül is az elnök Luput rendreutasitja. Raducann miniszter valamit kiált Lupu felé, aki repllkázik: — Hallgasson maga hippopotamus. Lapu és Lazar Hie között heves szóváltás támad, amely egyre erősebb lesz s a két képviselőt csak nehezen tudják a tettlegességtől visz- szatartsni. Megszavazták a javaslatot Az elnök ezután felolvassa a listán szereplő negyven képviselő nevét, amikor kiderül, hogy közülük csak hussan vannak jelen, az indítványt elutasitottnak jelenti ki. A kamara ezután megszavazta & kölcsön ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. A kölcsönszerződésről szóló iörvényjavaslaKözöljük t. olvasóinkkal, hogy a harisnyaház közkívánatra folytatja az ötödik pár harisnyák szétosztását. Ezeken a napokon még minden vevő, ki négy' pár harisnyát vásárol, ingyen kap egy ugyanolyan, szabadon választható ötödik 8 párat. Kivételt képeznek a 165 leien felüli ? selyemharisnyák ) és mindennemű hítelvásárlások. — Vidéki 9 rendelményeknek ezen napokon is leg- f pontosabban tesz eleget a cég. i Győződjék meg róla, hogy ez nem hum- f bug, mert ló árut kevés pénzért csak Sipos adCluj-Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand 8. tot 168 szóval 15 ellen, a Mezőgazdasági Hitelintézetről szóló törvényjavaslatot 163 szóval 3 ellen, a Creditül Ruralról szóló törvényjavaslatot 153 szóval 1 ellen és az úttörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot 148 szóval 4 ellen szavazták meg. Az ülés erre d. n. 4 órakor véget is ért. A szenátus ülése A szenátus ülését fél ötkor nyitotta meg Bratu elnök. Madgearu a kormány nevében beterjesztette a kamara által megszavazott kölesönjavasla- tokat és kérte a sürgősség kimondását. A szenátus ehhez hozzájárul, mire a szenátorok a szekciókban előkészítik a javaslatok plenáris tárgyalását, majd újból megnyilt a nyilvános ülés. Madgearu kéri a szenátust, hogy úgy, mint Kétszáz delegátus jelenlétében megnyílt Bécsben a középeurópai gazdasági szövetség konferenciája (Bécs, március 18.) A kereskedelmi kamara dísztermében ma megnyitotta Ender dr. osztrák szövetségi kancellár a középeurópai gazdasági szövetség hatodik konferenciáját. Az értekezleten a kereskedelmi forgalom megkönnyítésére irányuló intézkedésekkel foglalkoznak. A konferencián 200 delegátus jelent meg. Az értekezlet az államok közötti forgalom jobb megszervezését és a fokozottabb gazdaságpolitikai együttműködést tűzte ki feladatául. A mai megnyitó ülésen ott volt Miklas osztrák szövetségi elnök is s beszéddel üdvözölte a konferenciát. A mai felszólalók között volt dr. Franges Ottó (Zágráb) és Blaskovich Ferenc prelátus (Temesvár). Blaskovich szerint a középeurópai államok gazdasági problémái meg volnának oldva, ha az ipari és mezőgazdasági országok egymás áruinak kicserélésére megfelelően megegyeznének. A konferenciát holnap folytatják. á kamarában, egyszerre- vegyék tárgyalás alá az összes benyújtott javaslatokat. Văitoianu tábornok a Bratianu György-párt részéről foglalkozik a javaslatokkal. Az a véleménye, hogy ez a kölcsön fogyasztási kölcsön lesz, nem pedig termelési. Alaposan meg kellene vitatni minden egyes pontot, de a kormány erre nem ad időt. Felsorolja kifogásait, bár ismeri, hogy a kölcsönre szükség van. Antonescu Victor a liberális párt részéről bírálja a javaslatokat. A szerződésekből kiviláglik, hogy a feltételek még súlyosabbak, mint az 1929. évi kölcsönnél voltak, holott akkor ia túlhaladták a normális kereteket, Ha igaz is, hogy ma nehéz kölcsönt szerezni, mégsem volna szabad minden áron pénzt fogadni el, mert ez visszahat az ország gazdasági tel jesi tőképessé - gére. Hiába fog bejönni nagymennyiségű külföldi deviza, a megfelelő forgalom nem jelentkezik annak nyomán. Kérdezi, nem túlságos nagyok-e a kölcsönért hozott áldozatok. Foglalkozik a technikai szakértő szerepével és helyesnek találná, ha Európában ismert szaktekintélyre ruháznák ezt a pozíciót. Madgearu: A technikai szakértő Égard lesz, aki két kedvező jelentést terjesztett elő Románia helyzetéről. Antonescu nem tartja ildomosnak, hogy Madgearu most a vita folyamán már megnevez- te a szakértőt. Ettől eltekintve a javaslatokat nem tartja kielégítőknek. A pénzügyminisztert szerette volna megkérdezni, hogy áll a Béga csatorna, az Ackermann-vasut ügye? Madgearu elismeri, hogy a felszólalások ob- jektivek igyekeztek lenni, kár, hogy elkalandoztak a felszólalók a tárgytól. Az első és leg fontosabb kérdés, szükséges-e a kölcsön? Ha igen, akkor meg is kellett csinálni. A világgazdasági krízis és a román mezőgazdaság, válsága tette feltétlenül szükségessé. (Az Ülés folyik.)
