Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-14 / 59. szám

HIV. ÉV9. 69. ßZJM. 9 9 tegls poriéi! sraipep íapeaiiMíé- sét jelenteié a szeszmonopóliDnt bevezetne Halász Ignác szeszgyáros kritikája a romániai szeszmonopolium tervezetéről II. (Kolozsvár, március 12. Saját tud.) A romá-' niai szeszmonopolium bevezetésének tervéről Halász Ignác szeszgyáros — a tegnapi cikkünk­ben közölteken kivül — még a következő kriti­kai véleményt adta: r — Milyen ajánlatok érkeztek eddig a kor­mányhoz a szeszmonopolium koncessziójának elnyerésére? — kérdezte munkatársunk. — Két külföldi ajánlatról tudok, — vála­szolta Halász Ignác. A lefolytatott tárgyalások­ról természetesen nincs módomban részleteket közölni. Csak annyit mondhatok, hogy a mono­pólium részesei egyfelől az állam, másfelől a kölcsönt nyújtó külföldi tőkecsoport lenne. Te­hát a belföldi érdekeltségek teljes kizárásával történnék a szesz termelésének és értékesítésé­nek államosítása. A szesz gyártását összponto- pitani akarják úgy, hogy a szeszgyártást az egész országban négy-öt nagy gyár eszközölné. Ez pedig egyértelmű a többi összes gyárak végleges leállításával. — Szükség van-e Romániában a szeszmono póliumra? — kérdeztük. — Véleményem szerint ma nem szeszmono­póliumra, hanem arra van szükség, hogy a kor­mány komolyan és sürgősen lásson hozzá a szesz viszonyok gyökeres szanálásához és tegye al­kalmassá arra, hogy azután bevezethető legyen az értékesítési szeszmonopólium. Az 1926. év óta tervszerűen folyik Romániában a szesziparelle­nes politika, amelynek öt év alatt (nevezzük-e öt éves gazdasági tervnek?) sikerült teljes anar­chiába fullasztani nemcsak magát a szeszipart, hanem mindazt is, ami ezzel érintkezésbe ke­rült. Ezen az ingoványon nem lehet betonutat (szeszmonopóliumot) épiteni. A szeszmonopó­lium óriási és költséges organizációját nem le­het semmire megalapozni. A szeszmonopolium csak drágán hozhatná forgalomba a szeszt és ez már eleve kizárja az eredményességet. — Hivatalos helyen a monopólium szüksé­gességét azzal indokolják, hogy a kormánynak sürgősen szüksége van néhány milliárd lejes kölcsönre, amelyet a szeszmonpólium koncesz- sziója ellenében akar felvenni és azzal, hogy a kormány a feketeszeszt más módon kiirtani nem tudja. — A feketeszeszt és a szeszadóval űzött visz- szaéléseket, amely ellen a panaszok állandósul­tak, az 1926. év óta hozott sorozatos törvények és rendeletek keltették életre és fejlesztették ki mai stádiumába. Ha a kormány a szakkörök ta­nácsaira hallgatott volna, a feketeszesz ismeret­len valami lenne. Más államokban 2000—4000 szeszgyár van üzemben és a szeszadót még sem lopják el, viszont Romániában 216 szeszgyár közül csak harminc van üzemben, mig 186, vagy is több mint nyolcvanöt százaléka a gyáraknak üzemen kivül van, nem termel semmilyen szeszt. Ezek eddig is és évek óta valóságos mártírjai az eddigi szeszpolitikának. Ha a kormány harminc szeszgyárnál sem tudja megszüntetni a vissza­éléseket, akkor a szeszmonopólium sem segíthet és nem is fog segíteni, mert mindaddig, amig a szesz drágán fog forgalomba kerülni, nem any- nyira a kevésszámú szeszgyárban, mint inkább a falvakban fognak feketeszeszt főzni, még pe­dig — a ma már csaknem minden házban felállí­tott — üstön. Momentán tehát nem a szeszt meg­drágító monopóliumra van szükség, hanem olyan radikális szeszadópolitika kell, amely le­hetővé teszi, hogy a szesz olcsón kerülhessen piacra és alacsony árával irrentabilissá tegye teljesen az illegális feketeszeszt. A szeszadó leszállítása megszüntetné a feketeszeszt. — Mi volna tehát a megoldás? Hogyan le­hetne segíteni a mai helyzeten? — kérdezte munkatársunk. — A megoldás, — amint azt a kormányhoz benyújtott több memorandumunkban már-, liör- vonaloztuk, — igen egyszerű. Elsősorban lehe­tetlenné kell tenni az adó alól elvont szesz gyár­tását, amelynek termelése önmagától fog meg­szűnni, ha nem lesz többé hasznothozó foglalko­zás. Ez pedig csak úgy érthető el, ha 25—38 lej­re szállítják le a jelenlegi szeszadót. A kormány kártalanítsa évi szubvencióval addig a borter­melőket, amig a szeszfogyasztás törvényes me­derbe terelődik. Ez egy-két éven belül feltétle­nül meg fog történni. Aztán fokozatosan lehet emelni a szeszadót 5—10 lejjel, egészen 50 lejig — Viszont ehhez szükséges lenne az is, hogy az állam a Szeszszindikátusban ne ellenséget, hanem munkatársat lásson, amely a Borszesz- szindikátussal kooperálva előkészítené az utat az értékesítési monopóliumhoz. — Ezzel párhuzamosan természetesen ren­dezni kellene a kisüstök kérdését is, központi pálinkafőzdék felállításával, amelyek az ellen­őrzést megkönnyitenék és véget vetnének an­nak az anarchisztikus helyzetnek, amely annyi szociális veszedelmet rejt magában. Ma már látjuk ugyanis, hogy Madgearu szesztörvénye teljesen csődöt mondott. Mert amig egyfelől megölte még az ipari szesz fogyasztását is, más­felől a feketeszesz gyártóit olyan hallatlan in­tenzitású munkára késztette, amely a kilátásba helyezett erkölcsi és anyagi büntetéseket re­kompenzálni tudja. Csak a szeszadó leszállítása segíthet! — A jelenlegi helyzeten tehát csak a szesz­I©sn@swárS Teher Pénztár: Részvénytőke--------­50,003.400 — Pénzkészlet---------­39,306.558 — Tartalékalap---------­11,000.000 — Idegen pénznemek — 2,664.515­Nyugdíjalap---------­2,981.045 32 Követelések penzinté­Kétes követelések tar­zetekoél —---------­8,885.663 — 50,858.736 — talékalapja azartótör­14,000.000 77,981.445 Tárcaváltóit---------­321.344.429 — vény 32. §-a alapján — 32 Folyószámla adósok: Betétek könyvecskék­a) értékpapír, enged­re és folyószámlák­ménv és jelzálogfe­ban -----------------— 369,632.'58 65 dezettel-------------­126,084.544 37 Visszleszámitelt váltók 32,546.313 — b) nyílt hitelek váltó­Hitelezők---------------­18,802.500 — fedezettel-------------­15,429.992 22 141,514.536|59 Forgalomban levő zá­1,988.550 Jelzálogkölcsönök — 998.123 72 logievelek ------------­— Éitékpanirok---------­9,137.210 97 Kezességek és óvadé­Nyugdíjalap vagyona 2,919.000 — kok------ 8,112.662-­Kezességek és óvadé­Beszedési kok------ 8,112.662-­értékek 27,512.930-— Beszedési Átmeneti passzívák és értékek 27,512.930-­kamatok-------------­17,839.132 08 Ingatlanok: Nyereség: Takarékpénztári pa­1929. évi áthozat — 385.028 33 lota --------------------­894.106 88 1930 évi nyereség — 8,888.715 78 9,273.744 11 Ingatlan, Timişoara, Str. 1. Decemvrie — 400.000 1,294.106 88 Leltár------— — — leírva 1 528,064.143jl6 528,064.143 16 A könyvelésért : KratochWÍl O. s. k. aligazgató, könyvszakértő AZ IGAZGATÓSÁG: Siearaţa <0. s, k. elnök Stachíer A. s. k.. alelnök Szcltmann P. a. k., vezérigazgató l>r. Baífcescu I. s. k. Iştfoai I*. ». k. Jalmer B. s. k. Kayser l». s. k. Kimmel Gy. ». k. Marian *. k. Mîcodin I. * k. Wr. Micloşl €. s. k. Dr. Mioca K. *>. k, Seamţa C. C. .. k. Negrescn €. s. *. Sico an Î*. k. Patyánszky K. s. k. Bír Porumb flu ». k. B>r. Eóna I. s. k. ^escioroana C. s. k. Wilhelm J. *. k. Megvizsgáltuk és rendben találtuk *. A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG: I>r. ScheirSch T. s. k. iSaraCh Sí. ». k. Frnrnoşan S. a. k. PopOYţci V. s, k., könyvszakértő fübengia© I>. a. k., könyvszakértő l>r. Waltiaor J. s. k. Wlnhler U. ». k. adó radikális leszállítása tad segíteni! Német­ország, Hollandia és a többi nyugati államok példájával hiába indokolják a magas szeszadó­kat. Nálunk a szesz közszükségleti cikk és a kö­zönség vásárlóképessége nem áll arányban a külföldével. Ha drága a szesz, úgy azt a romá­niai paraszt maga fogja előállítani az állam felbecsülhetetlen kárára és családjának nagy erkölcsi veszedelmére. — Még egyszer hangsúlyozom tehát: én nem vagyok a monopólium ellen (az értékesí­tési monopóliumról beszélek), sőt azt az egye­düli kívánatos megoldásnak tartom, de csak akkor, ha arra a helyzet megérett. Mert ha az utat jól előkészítették és a romániai szeszviszo­nyok kellő rendezést nyertek, az ilyen nagy- fontosságú ujitás bevezetésére, úgy nem ötmil- liárdot — amennyit ma ígérnek, — hanem öt- venmilliárd lejes kölcsönt is könnyűszerrel tud szerezni a külföldön a kormány. Én a szeszmo­nopólium bevezetését nem a belföldi termelők mellőzésével képzelem el, hanem elsősorban azoknak részvételével úgy, ahogyan azt az 1S29. évben készült monopoltervezetemben is lefektettem, amikor még szintén megvalósít­ható lett volna az értékesítési monopólium, mert akkor a viszonyok megközelítőleg sem voltak ilyen katasztrofálisak, mint ma. A szesz­monopólium bevezetése ma Romániában a leg­kevésbé aktuális gazdasági próbálkozás, amely egyet jelent a romániai szeszipar elkótyave­tyélésével, — fejezte be érdekes nyilatkozatát Halász Ignác. • A szeszmonopólium kérdéséről még több gazdasági szakértő véleményét fogjuk közölni. _ (-) Tenyészállatvásár Medgyesen. Folyó évi március hó 20-án, — úgy mint minden évben — az idén is megtartják Medgyesen a simmenthali tenyészvásárt, mely mindig nagy érdeklődést keltett. A simmenthali tenyészkerületből eladás­ra kerül nagyszámú elsőrendű tenyészállat és alkalom nyilik minden tenyésztőnek, kiváló te- nyészanyagot beszerezni. Mivel a vásártéren fedett kiállítási helyiségek vannak az állatok részére, a vásárt rossz idő esetén is meg fogják tartani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom