Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-13 / 58. szám
XIV. ÉVF. 58. SZÁM. 1 Ffrju^X®&fq Felemelik az ügyvédi kar nívóját fiz uj ügyvédi törvény ügyvédi vizsgát Intel a praktizáló igpéÉSiíil is Minden ügyvéd doktor lesz és talárt ölt magára — A bukaresti egyetemi tanács is állást foglalt az ügyvédség reformja mellett (Kolozsvár, március 11.) Meg a nyár folyamán törvénytervezet készült az ügyvédi törvény reformjáról, amely az ügyvédi képesítést illető ellentétes intézkedéseket akarta egységesíteni s általában modern elvek szerint szabályozni az ügyvédi foglalkozást. A törvényjavaslat, amely a regáti rendszerrel szemben a régi erdélyi hagyományt veszi alapelvül, írj gondolatokkal felfrissítve, a júliusi sessioban a parlament elé is került- A megszavazásig azonban a közbejött alkotmányjogi események miatt nem juthatott el. Alighogy megindult a vita, dr. Pop Traian, a törvényelőkészítő bizottság elnöke be sem fejezte nagyszabású beszédét, amikor a tárgyalást váratlanul lezárták és suttogva adták szájról-szájra, hogy megérkezett Károly herceg. A nagy konsternációt kiváltó javaslatot azóta a viharos belpolitikai eseményekben szinte elfelejtették s csak most irányult felé újra az érdeklődés. Az egyetemek, a jogtudósok, a joghallgatók szövetségei újra megszólaltak s homlokegyenesen eltérő véleményeikkel felkavarták a jogi közvéleményt. A nagy horderejű s merész reformokkal jövő törvényjavaslat ismertetése végett felkerestük dr. Traian Pop egyetemi professzort, aki o törvény tárgyalására delegált parlamenti bizottság elnöke is, egyúttal felvilágositást kértünk a javaslat kritikáiról is. Áttérés az erdélyi szisztémára. — Az uj ügyvédi törvény — mondotta a kolozsvári egyetem büntető jogi professzora — megközelíti a mi erdélyi felfogásunkat, legalább, ami a képesítést illeti. Elmondotta, hogy az ügyvédi képzettséget teljesen másképpen szabályozza a regáti egyetemi rendszer, mint a kolozsvári egyetem jogi fakultása, amely ragaszkodott a doktori titulushoz. A Regátban a három alapvizsga után, egyszerűen az abszolutórium alapján felavatták az embert, amig a kolozsvári joghallgatók a tradíciókhoz hűen szigorlatoztak és doktoráltak s igy képzettségben messze felülmúlták egyetemi társaikat. A különböző képesítésű egyének mégis ugyanazokat a jogokat élvezték, ami sérelmes volt a jogászoknak egyik kategóriájára. — Az ügyvédi foglalkozást szabályozó törvények között meglehetős összevisszaság uralkodott, — folytatja — az 1923-ik évi törvény előírja az ügyvédi vizsgát, a licencia, illetve az ügyvédbojtárkodás után, az 1925—27—28. évi módosítások alapján azonban a vizsga holt betii maradt, mig a bojtárkodást minden ügyvédi kamara önkényesen értelmezhette. Emellett az eddigi rendszer a haladást akadályozta, valamennyi foglalkozás fejlődik a feltételei tekintetében, az ügyvédség ellenben e törvények nyomán visszaesett s elvesztette rangját a foglalkozások hierarchiájában s már csak egykori tekintélyének emlékeiből él. Az ügyvédség társadalmi funkció, a társadalomnak tehát kellő garanciát kell kapnia arravonatkozólag, hogy ezt a mesterséget minél ideálisabban, tökéletesebben és a társadalom érdekei szerint teljesítsék. A professzor miután felvázolta a törvényt kiváltó körülményeket, arra a kérdésünkre felel, hogy mily újításokat hoz az uj törvény? Minden ügyvéd doktor lesz. — A legáltalánosabb jelentőségű uj intézkedés, a doktorátus általános kötelezővé tétele. Ezután a regáti egyetemek végzettjei is ugyanolyan képesítéssel kell hogy birjanak, s nem fordulhat elő az az eset, hogy három egyetemi évvel elfoglalhassák a kolozsvári egyetem doktorainak kiérdemelt állásait. Az egyetemi oktatás egységesen négy év lesz, amit a szigorlatok • fognak megkoronázni. Az egyetemet az ügy- védbojtárság (stagiu) követ, amit már 1931 július 1-e után senki doktorátus nélkül meg nem kezdhet- A stagiu időtartama három évre terjed., amelynek alapján ügyvédi vizsgára jelentkezhetnek a bojtárok. Az ügyvédi vizsgát any- nyira szükségesnek találja és szigorúan veszi az uj törvény, hogy azokra Is vonatkozik, akik már praktizálnak 1928 március harmincegytől kez- dődőleg. Kötelező az ügyvédi talár. A javaslatot még e hét folyamán letárgyalja a. parlament— Az uj törvény két ismeretlen intézményt fog meghonosítani Romániában- Bevezeti az ügyvédi kar nyugdíj és segély intézmény ét s igy mentesiti az ügyvédeket a bármikor beköszönt- hető nyomortól és az öregséggel járó bizonytalanságtól. Azonkívül kimondja a talárviselés kötelezettségét. Az ügyvédek a tárgyaláson (a járásbíróság kivételével) kötelesek a bírókhoz hasonló talárt ölteni. Amikor az ügyvédség közelebbi szabályozásáról beszél Traian Pop, igen érdekes érveket Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. említ fel, melyek a törvény erős szociális érzékére utalnak. Elmondja, hogy az ügyvédi foglalkozás, különösen ma, a pozitiv módszerek idejében, rendkívül nagy tudást és tájékozottságot igényel. Az ügyvédnek az egyes perekben épp olyan diagnosztikát kell végeznie, mint az orvosnak, sőt, annál is nehezebb munka hárul rá, amennyiben nem állanak rendelkezésére az orvos tökéletes műszerei és eszközei. Elmulasztha- tatlan tehát, hogy a pálya előkészítése minél alaposabb és hosszabb legyen. Ha az összes foglalkozások (orvosok, tanárok, tisztek) felemelték a tankötelezettség idejét és gyakorlati előkészületekre is követelnek időt, az ügyvédeknek ezt annál inkább meg kell tenniök, mert csak igy kap a társadalom biztosítékot arra nézve, hogy érdekvédelmét megfelelő kezekbe teszi le. Végezetül céloz arra, hogy a törvénynek a Regátban Számos ellensége akad s erős kritikára számíthat, ellenben örömmel könyveli el, hogy a bukaresti egyetem tanári kara állást foglalt intézkedései mellett. A parlamentben előreláthatólag átmegy. Az uj ügyvédi törvény számos modern intézménnyel indul, s az ügyvédi kar általában elégedettséggel fogadja, mert a regáti licencia rendszer folytán az ügyvédi kar régi presztízse valóban megingott. A törvény mindazonáltal éppen az erős ellenzék nyomása alatt esetleg módosításokra is számíthat. Egy hónapi fogházra ítélték a üttagyarság munkatársát, mert azzal vádolt a meg; molnár Ferencet, hogy €4aai Franciskát inzultálta (Budapest, március 11) A Magyarság cimü lapban annakidején Thury Lajos ujságiró ismertette a Molnár Jó tündérének próbáján Molnár Ferenc és Gaál Franciska közötti incidenst. Gaál Franciska a cikkért becsületsértési pert indított Thury ellen. A szerdai tárgyaláson az njságiró elismerte, hogy az esemény nem mindenben történt úgy, ahogy ő megírta. Az Ítélet egy hónapi fogház és 5000 pengő kártérítésre ítélte., Három miniszter keveredett be az Aeropostallal kapcsolatos botrányba (Párizs, március 11.) Az egész francia közvélemény a legnagyobb érdeklődéssel figyeli Laval miniszterelnök és Plandin kereskedelemügyi miniszter mérkőzését az Aeropostal vállalattal kapcsolatos botrányban. Laval mindenképpen Flandin kibuktatásával akarja megmenteni kormánya életét, viszont Flandin a legutóbbi minisztertanácson bebizonyította, hogy az ő menesztése még két más miniszter lemondását is maga után vonja és igy az egész kormány a kezében van. Flandin olyan adatok birtokában van, amelyek súlyosan kompromittálják Dumont tengerészeti és Beligne közmunkaügyi minisztert. uss GHLLIHR.T. Az egyetlen francia selyemgyár Romániában Hétfőtől, március hó 9.-től kezdő - dőleg bemutatja detailvevőinek tavaszi SBlycmujdonságait, melyek a párisi és lyoni központjainknak legutolsó kreációi. Legolcsóbb árak az országban !! Fióküzlet: Strada Gen. Neculcea (volt Korniss-utca) No. 2. (Renner-Palota) amts
