Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-11 / 57. szám

atm svr. u. szám.

Sima forduló a magyar

bajnokságban

A Ferencváros csak bírói segítséggel győzött

(Budapest, március 9.) A magyar profibajnokság fordulója talán a legsimább volt a tavaszi szezon eddigi fordulói között- A mérkőzéseken általában a favoritok győztek s csak a Bocskay nagyarányú veresége meglepetés. A Hungária nehezen harcolta ki a győzelmet s a Ferencváros csak szerencsével tudott a bajnoki táblázat végén álló Kispesttel végezni.

Eredmények:

Újpest—Nemzeti 4:2 (0:1). Az első félidőben a Nemzeti támad többet s Szenes megszerzi a vezetést, amelyet csak a második félidő elején sikerül Spitznek kiegyenlíteni. Ezután újból Szenes eredményes. Avar egalizál, majd P. Szabó és Török állitják be a végeredményt.

Hungária—Sabaria 3:2 (2:0). A Hungária csak nehéz küzdelem után tudott győzni. Az első gólt Barátki szerzi tizenegyesből, majd Titkos lövi a másodikat. A második félidőben Kovács II. 2:l-re javit, Barátki újból gólt rúg, amire Belko válaszol.

Ferencváros—Kispest 2:1 (2:0). A Ferencváros győzelme nem teljesen megérdemelt, a mérkőzést tulajdonképpen nem is annyira ő, mint az igen indiszponált és súlyosan tévedő biró döntötte el javára. Az első félidőben Takács II. és Szedlacsek lőttek gólokat. A Kispest gólját Kormos lőtte.

111. kér■—Bocskay 4:0 (4:0). Az első gól már a harmadik percben megszületik, amikor Lengyel a kapuelőtti kavarodásban a hálóba piszkálja a labdát. A következő három gólt Zilahy lőtte, az elsőt tizenegyesből. A három gól négy perc alatt történt. A harmincnyolc percben a tizenegyes, két perc múlva a harmadik s egy perc múlva a negyedik gól.

Szeged: Bástya—Budai 11. 1:1 (1:1). A vezetést a Budai 11 szerezte meg a tizenkettő percben Tárnok révén. Egy perc múlva azonban Havas egyenlit és több gól nem is esik azután.

A Haggibbor és az NSE nyerték-a KAC junior vándorkupáit. Szombaton és vasárnap folyt le a Kolozsvári Atlétikai Club országos junior vándordijas tőr és kardvivó versenye, amelyen nagyváradi, vásárhelyi és szatmári vívók indultak a kolozsvári versenyzőkön kívül. A tőrben a Haggibbor szerezte meg újból a kupát, mig a kardban az NSE-nek sikerült elnyernie a gyönyörű vándordijat. Különben mindkét számban csak holtverseny után dőlt el a verseny. Itt nagy balszerencsével vívtak a KAC versenyzői, mindkét holtversenyben alul maradtak, holott egy kis szerencsével, úgy a tőr, mint a kard vándordíját megszerezhették volna. Eredmények: Tőr: 1. Spitzer Haggibbor, 2. Hintz KAC, 3. Neufeld H., 4. Weisz H., 5. Bartunek KAC. (1. Haggibbor 16 pont, 2. KAC 8 pont). Kard: 1. Hoffmann NSE, 2. Vitályos KAC, 3. Klintók NSE, 4- Bartunek KAC, 5. Herezeg H. (1. NSE 13 pont, 2. KAC 8 pont, 3. Haggibbor 1 pont).

Szépen szerepeltek a kolozsvári boxolók az országos bajnokságokon. A Bukarestben megrendezett első országos boxbajnokságokon szép sikert értek el a kolozsvári KKASE versenyzői. Pálffy a középsuly első helyezettje lett. A döntőben Olivo dobrudzsai bajnok ellen győzött nagy fölény mellett. A könnyüsulyban Bükkös a második helyre szorult, Marinescu (Muntenia) után, azonban veresége nem volt megérdemelt s csak a zsűri elfogultságával magyarázható.

Bajok vannak a Románia—Olaszország mér kőzés körül. Nemrégiben jelentettük, hogy az olasz szövetség elfogadta a román szövetség ajánlatát, egy válogatott mérkőzés irányában és május 14-ét javasolta a meccs terminusául. A román szövetség értesítette az olaszokat, hogy május 14-ét nem fogadhatja el, s csak május 21-én játszhat. Az olaszok nem akceptálták az uj terminust s most az FRFA egy újabb sürgönyt menesztett Olaszországba, amelyben kategorikusan leszögezi, hogy csak május 21-ón fogadhatja az olaszokat, mivel május 14-én nagy deficit fenyegetné a mérkőzést.

9

 Magyar Általános Hitelbank mull évi forgalma több volt 25 milliárd pengőnél

A'tiszta nyereség 6‘56 millió pengő — A tartalékalapok erősebb növelése melleit az osztalék 4*5 pengő — Az Intézet tőkeereje

4Î0 millió pengőnél több

(Budapest, március 9.) A Magyar Általános

Hitelbank Budapest, mérlegjelentésének számadatai 466.7 millió pengő mérlegfőö3szeg mellett — 65 és fél millió pengő kimutatott saját vagyon, 345 millió pengő idegen tőke, együttvéve tehát 410 millió pengőt meghaladó felkészültség és ennek megfelelő tételek a kihelyezések és jövedelmek rovatán — bizonyságai annak a vezető szerepnek, amelyet az intézet Magyarország gazdasági életében, a belföldi közönség, valamint a világ pénzpiacai egyértelmű bizalmának letéteményeseként betölt.

Az 1930-as év világszerte a gazdasági válság jegyében folyt le és annak kihatásaként az előző esztendőhöz képest fejlődés alig mutatkozlm- tik, sőt eléggé gyakoriak a hanyatlás tünetei, amelyektől azonban a magyar gazdasági élet vezető pénzintézetei — belső megalapozottságuk és vezetőik óvatos üzletpolitikája következtében — mindvégig megkiméltettek. A nehéz idők rendkívüli intézkedéseket is követelnek. Az árfolyamok alacsony színvonalával arányban nem álló tavalyi osztalék fenntartásával szemben elsősorban a Magyar Nemzeti Bank, külföldön sok jelentékeny intézet állást foglalt, a mai válságos időkben célszerűbbnek, megokoltabb- nak vélvén a belső tartalékok fokozott megerősítését, amely végeredményben ugyancsak a részvényesek érdekét szolgálja. Ehhez az osztalékpolitikához az idén csatlakozik a Hitelbank is, mely 4 és fél pengővel fogja szelvényeit be- ■ váltani, ugyanakkor azonban nyilt tartalékait a tavalyit lényegesén meghaladó összeggel kívánja szaporítani. Azok az elsőrangú külföldi kapcsolatok, melyekkel a Hitelbank rendelkezik, lehetővé tették, hogy Magyarország mult évi külföldi tőkebehozatalában a Hitelbank, el sősorban állambankári szerepénél fogva a mult évben még nagyobb mértékben vegyen részt, mint máskor. Azok között a tranzakciók között, melyek a Hitelbank közreműködésév* jöttek létre és a magyarországi gazdasági életet a létérdeket képező külföldi tőkéhez juttatták, kiemelhető a 87 millió pengős állami kölcsönelő- leg, a 8 millió dolláros mezőgazdasági exporthitel stb. Az intézet összbetétállományánál 7.3 millió pengővel 208 és fél millió pengőre való szaporulata — a belső tőkeképződés teljes szünetelése mellett — az iránta megnyilatkozó bizalom jelentős tünete.

A Hitelbank igazgatósága által kiadott jelentés a következő:

A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága március 3-án tartott ülésében megállapitotta az 1930. üzletóv mérlegét, mely 6,557.847 pengő 62 fillér tiszta nyereséggel (1929-ben 7,496.453 pengő 12 fillér) zárul.

Az igazgatóság elhatározta, hogy a március 19-re egybehívott LXIII, évi rendes közgyűlés elé azt a javaslatot fogja terjeszteni, hogy az 1930. évi osztalék fejében részvényenként 4 és fél (tavaly 5 és fél) pengő, tehát összesen 3,726.000 pengő kerüljön kifizetésre. Indítványozni fogja továbbá, hogy a tartalékalapok növelésére (a tavalyi 1,000.000 pengővel szemben 1,209.000 pengő fordittassék, még pedig 1,000.000 pengő tan- tieme-mentesen a rendes tartalékalap, 200.000 pengő az értékcsökkenési tartalékalap erősbité- sére. Az igazgatósági javaslat szerint a vállalati nyugdíjpénztár javadalmazására tantieme-mentesen 300.000 pengő, a nyugdíjazott alkalmazottak nyugdíjalapja növelésére tantieme-mentesen 850.000 pengő, tisztviselői jutalékokra (jutalmakBiztositsa ingatlanát, háza r, életét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG-nál, Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József-u.) 37. sz. Telefon: 12-57.

ra) tantieme-mentesen 620.000 (a mult évben 850.000) pengő, az igazgatóság jutalékára 209.647 (tavaly 297.761) pengő lesz fordítandó. 151.999 pengő pedig az 1931. év üzleteredményszámlá- jára előviendő.

Az elért üzleteredmény lehetővé tette volna az osztaléknak mult évi magasságban való megállapítását. Ha az igazgatóság ennek ellenére — a nyilt tartalékoknak a mult évinél 200.000 pengővel magasabban, vagyis 1,200.000 pengővel és a nyugdíjalapoknak változatlanul 650.000 pengővel való javadalmazása mellett — az osztalék csökkentését hozza javaslatba, úgy véli, hogy ezirányu előterjesztését a még változatlanul fennálló gazdasági válság elegendően indokolja. Elhatározásában megerősitette egyébként az a hasonló osztalékpolitika is, amelyet számos jelentős nyugati pénzintézet az adott általános viszonyokra való tekintettel a belső vagyon erősbitése szempontjából követ.

A mérleg fontosabb tételei az 1929. december 31-iki állapottal szemben következőképpen alakultak:

Az adósok összege 199.1 millió pengőről

216.4 millió pengőre emelkedett, a váltótárca

106.5 millió pengőről 102.7 millió pengőre csökkent. Az értékpapirállomány 0.8 millió pengővel növekedett, a különféle érdekeltségek összege pedig 1.5 millió pengővel csökkent. Az értékpapírok árfolyamcsökkenése az üzleteredmény* ben teljes mértékben elszámolást nyert.

A takarékbetétek 6 millió, a folyószámlabetétek pedig 1.3 millió pengő emelkedést, a két tétel összesen tehát 7.3 millió pengő szaporulatot tüntet fel. Az egyéb hitelezők összege 8.7 millió pengővel csökkent. Ehhez képest az intézet kezelésére bizott idegen tőkék összege 1930. december 31-én 344.7 millió pengő volt.

Az intézet záloglevélkölcsönállománya az 1930. év végén 7,397.903 dollár volt. A jelzálogos kölcsönökből a Magyar Pénzintézetek Záloglevélkibocsátó Szövetkezetére 11.7 millió pengő van engedményezve, mig az intézet által forgalomba hozott saját záloglevelek állománya a mult évi kereken 10 millió pengő összegű zálog- levélértékesités folytán — 18.1 millióról 28.1 millió pengőre emelkedett. Az intézet saját záloglevélállománya a belföldi piacon eszközölt folytatólagos eladások révén 441.000 dollárra csökkfjpt.

A nyugdíjalapok vagyona 6.4 millió pengőről az idei dotációval együtt 7.7 millió pengőre emelkedik, az alkalmazottak jóléti alapjainak vagyona pedig 508 ezer pengőről 558 ezer pengőre szaporodott.

A bank kimutatott saját tőkéi 64.5 millió pengőről a tartalékalapoknak az idén juttatni javasolt összegekkel 6S.7 millió pengőre emelkednek, mely összegben a nyugdíj- cs jóléti alapok vagyona nem foglaltatik benne.

A mórlegszámla főösszege az előző évi 457.8 millió pengővel szemben 466.7 millió pengőt mutat.

Az intézet összforgalma a főkönyv egyik oldalán 25.383 millió pengő volt.

Netto 14 százalék osztalékot, fizet a Gazdák Takarékpénztára Rt.

A Kolozsvári Gazdák Takarékpénztára Rt.

évi rendes közgyűlését március hó 7-én tartotta meg dr. Kecskeméthy István teológiai profesz- szor elnökletével és a részvényesek élénk érdeklődése mellett.

Az előterjesztett jelentésből kitűnik, hogy, az 1922. évben szövetkezetből átszervezett intézet az 1926. évben részvénytársasággá alakult át és jelenleg 4,200.000.— lej alaptőkével, 1%' milliót meghaladó tartalékával a mult évben 137,487.000,— lej forgalmat bonyolitott le, váltó- és folyószámla-kihelyezése a 35,000.000.--