Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-11 / 57. szám

ED*. *ÉVF. 56. ßZJM, 3 Még jelentkezhetik budapesti társasutazásunkra. AI indulás 1931 március 16. A szalonikii földrengés átterjedt három országra A földrengés elpusztította a telefonvezetékeket úgy, hogy hozzá­vetőlegesen sem lehet megállapítani a pusztulás nagyságát (Belgrad, március 9.) Szaloniki környékén katasztrofális földrengés pusztított, amely egész Déljugoszláviát sújtotta és Bulgáriára, valamint Görögországra is átterjedt. Első je­lentések szerint a földrengésnek eddig több, mint százötven halottja és háromszáz súlyos sebesültje van. Hat községben ezer ház össze­omlott, Pirovában egyetlen ház sem maradt épen. A földrengés pusztítása Görög­országban és Bulgáriában. (Belgrád, március 9.) Az elpusztított délke­letjugoszláviai határvidéken, Demirkapu köze­lében összeomlott a Vardar-folyó egyik vasúti hídja és egész sor alagút a Szkoplje—szalonikii vasútvonalon. A mentési munkálatokra több ezredet vezé­nyeltek Délszerbiába, ahol erőltetett menettel el is érték az elpusztított területet. A Vörös Ke­reszt szintén kiveszi a részét a mentési munká­latokból. Szalonikii jelentés szerint görög terüle­ten a földrengés elpusztította Cilindrin, Edessza és Kaviion vasúti állomásépüle­teit és a vonalakat több helyütt súlyo­san megrongálta. A határvidéken helyi vonatok két és fél nap óta nem közlekednek, mert a pálya az első föld­lökések alkalmával már megsérült s a közbe­eső 24 órában nem hozhatták helyre. A Szaloniki—Veles vasútvonalat több he­lyütt erősen megrongálta a földrengés, úgy, hogy helyreállítása napokat vehet igénybe s akkor is csak átszállással lehet majd a forgal­mat lebonyolitani egy ideig. A Vardar-völgyben a földlökések nyo­mán több helyütt meleg források buzog­nak elő a most támadt haladékokból s a földfelszín képe helyenkint teljesen megváltozott. A hajléktalanok száma tízezrekre megy. A la­kosság nem mer visszatérni még az épen ma­radt lakásokba sem és a szabad mezőkön tá­boroz. Szófiai jelentések szerint a földlökések ká­rokat okoztak bolgár területen is. Szvetivaraes, Vizomir és Gorla községekben néhány ház ösz- szeomlott, de emberéletben nem esett kár. UNHID STATES -LINES Hamburg-New-York KÜLÖN HAJÓSZOLGÁLAT SOUTHAMPTON - CHERBOURG - QUEENSTOWN LEGKÖZELEBBI INDULÁSOK: President Roosevelt.....................március 17, Leviathan a) .....................................március 19. American Merchant ........................március S4. Amerika ................................................március 31. Leviathan a) .........................................április 7. a) Csak Southampton és Cherbourg-ból Németül beszélő személyzet. AMERICAN MERCHANT LINES HETENKÉNT LONDONBÓL NEW-YORKIG. (Belgrád, március 9.) A király a délkeletju­goszláviai földrengéskatasztrófa hírért, Zsifko- vics miniszterelnök kíséretében nyomban a helyszínére utazott. Vonaton csak Velesig ju­tottak el, mert a földrengés a Vardar-völgyben több vasúti hidat megsemmisített. Az utat ekkor gépkocsin folytatták tovább, de hatkilométeres ut után le kellett szállaniok az autóból, hogy gyalog közelítsék meg az elpusz­tított területet, mert az országutat a földrengés nyomán támadt sziklaomlás zárta el. Még nem érkezett hír arról, hogy a király és a miniszter­elnök eljutottak volna Dojiranba, a földrengés középpontjába. Veles és Sztipnek táviró- és telefonössze­köttetései az elpusztított vidék városai­val megszakadtak s igy még csak ez­után várható a katasztrófa pusztításai­nak részletes ismertetése és az áldozatok számának megállapítása. Számos épület omlott össze Dojiranban, Gjev- geliben, Demirkapuban, Strumicában, Valando- vában és Radovistában. Kétszáz halott. (Belgrád, március 9.) A délszerbiai földren­gés évtizedek óta a legnagyobb katasztrófa, amely ezt a vidéket meglátogatta. Valendová- ban csaknem valamennyi ház Összedőlt. Sándor jugoszláv király végigjárta a földrengéssuj- fotta területeket. A miniszterelnökség kommü­nikét tett közzé, amelyben hírül adja, hogy a kormány megtette az intézkedéseket a károsul­tak állami felsegélyezésére. Társadalmi gyűj­tést nem indítanak és a külföld segítségét sem veszik igénybe. Legutolsó jelentések kétszáz halottról tudnak. Gróf BethlenGyörgy né erdélyi hitvallása egy lapban Hitet, munkát, reménységet hirdet és bízik az ifjúságban — „Senki emberfia nem élhet elefántcsonttoronyban“ (Kolozsvár, március 9.) A napokban .gróf Bethlen Györgynó Budapesten tartózkodott és nyilatkozatot adott a Reggel című lap munka­társának. Ez aj nyilatkozat minket, erdélyieket közelről érdekéi, nemcsak azért, mert az erdélyi magyar nők reprezentáns vezéregyéniségének megnyilatkozása, hanem különösen azért, mert amit mond követendő programja kell, hogy ma­radjon az erdélyi magyarságnak. — Túlbecsülik az én munkámat és tevékeny­ségemet — mondotta gróf Bethlen GyÖrgyné. — Hányán vannak, saját családomban is, akik ép­pen ennyit, ha nem még sokkal többet is dolgoz­nak, mint én­Nekünk, sajnos, nincsenek gyermekeink és én úgy érzem, Erdély másfélmillió ma­gyarja mind a gyermekem, mindegyiknek a civódása, baja, gondja az enyém is. Ma mindenkinek, bármily anyagi vagy tár­sadalmi helyzetben él, százszorosán, ezerszere­sen kötelessége dolgozni, összetartani, jónak, megértőnek, irgalmasnak lenni, hinni és bizni a jövőben! Ez nem az önzés, a gőg és a gonoszság ideje. Az egoizmus olyan fényűzés, amit talán régen, a rózsásan kényelmes békeidőben megen­gedhetett magának valaki, de most senki emberfia, legkevésbé egy er­délyi magyar asszony, nem élhet többé elzárkózottan, elefántcsonttoronyban, még a széltől is védve és idegenül az élettől. Minden gondolatomban és cselekedetemben két vezérlő elv irányit: enyhíteni a nyomort és meg­menteni az ifjúságot Erdélyben. Eővédőnője, el­nöke vagyok mindenféle egyesületnek, szerve­zetnek, a „Romániai Magyar Kisebbségi Nők Központi Titkárságáénak vezetőségéhez is tar­tozom, amely minden magyar női megmozdulást nyilvántart és a nőt és gyermeket érdeklő kér­désekkel foglalkozik. Ezenkívül igyekszünk Er­délyben megőrizni lelki és szellemi értékeinket, nehogy megsemmisüljenek a „Ma“ közömbös atmoszférájában. Nem tartozom azok közé, akik kiábrán- dult mosollyal, keserű szavakkal, vagy fá­radt kézlegyintéssel elintézik a mát, akik Európa végpusztulását látják közeledni, akik mindenre azt mondják, „úgysem érdemes“, vagy „minek, kinek, miért!“ és azt vallják, „nincs kilátás a- javulásra, lehetetlenség újra erőrekapni“. Nem! Én igenis hiszek a jövőben. Sziklaszilárdan hiszek! Miben? A fiatalságunk­ban! Hiszek abban, hogy a mi fiatalságunk megtalálja azt az erkölcsi alapot, amely­re erősebb jellemmel, szilárd, egyenesvo- nalu életfölfogással fölépíthetnek ma­guknak egy testileg, lelkileg egészsége­sebb életet. Sokat, nagyon sokat szenvedtünk mindnyájan itt is, ott is aa utolsó óvek folyamán, de nem baj, nem haltunk bele. Állunk és itt állok én is és úgy, mint én, ezren és ezren, akik nem enged­jük elveszni erkölcsi fölényünket, tiszta bizo- dalmunkat, mélységes, áhitatos összetartásun­kat. Nem veszhetünk ell A nyilatkozatból a Reggel cikkírója kiemeli a grófnő hitét, bizalmát, a jövőt néző magas szempontjait és többek közt ezeket írja: — Ne azokra hallgassunk, akik depresszió­ról, csüggedésről beszélnek, hanem olyan egyéni­ségekre, akik reményt, munkát, hitet, a mai élet ködén átsugárzó jóakaratot és önzetlenséget, hir­detnek. Mi erdélyiek, kik közelről ismerjük a Bethlen Györgynó munkásságát, tudjuk, hogy a rövid nyilatkozat szellemében dolgozik fáradhatat­lanul. Ha bútort akar vásárolni, ne sajnálja az utat Marosvásárhely- Brassó-, Szebenbe, és tekintse meg SZEKELY&RETI bútorgyár minta­raktárit. NAGY ÁRLESZÁLLÍTÁS! KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK ! Tavaszi ruiiáftaí szezon Bioit előnyösen fest, tisztit [EH, Kolozsvár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom