Keleti Ujság, 1931. március (14. évfolyam, 49-73. szám)
1931-03-01 / 49. szám
i \ Képviselőház __________________ A TAXA POSTALA FLA- __ ClahKoIoxsvár, 1931 március 1 Vâsâmap KBlBTltírSJtG ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN': l évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre egy hóra 100 lej. - , ,, Ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP *J»\ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. - Telefon: 5-08, 6-94. XIV» évfolyam 49-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAKOESZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. r v v* x ■4 Lelkiismereti törvényszék ? „Lelkiismereti törvényszéket a kisebbségeknek“ — javasolja a Cuvântul egyik cikkirója. Az első pillanatban meghökkenünk. Miről is beszél tulajdonképpen? Csak nem azokra a középkori tűz és vizpróbákra gondol, ahol jogi argumentumok hijján igy vélekedtek: ha tiszta a lelkiismereted, akkor nyugodtan megfoghatod a tüzes vasat és ha belédszoritanak nehány kártya vizet, nem égsz meg tőle és nem fulladsz meg tőle... Mélyebb bepillantás után azonban ezt a cikket komolyan kell venni, mert jóérzésekből, tiszta érzületből fakadt. A cikkiró elismeri: „ne tagadjuk a kisebbségi jogok létezését.“ „És ha szembetaláljuk magunkat kisebbségi követelésekkel, jogok szunnyadhatnak a méhükben, amelyeket mérlegelés alá kell venni és ha nem teszik meg, úgy kisebbségi részről hiányzik a jó motiválás.“ Tehát: lelkiismeretből Íródott e cikk. E lap részéről azt az ajánlatot kapjuk, hogy létesíteni kell olyan bíróságokat, amelyek a kisebbségek és a többség között kitört nézeteltérés békés elintézésére vonatkoznak. Tagjaiknak kell lenniök a jogászokon kivül olyan széles látókörű embereknek, akik más, sokoldalúbb szemszögből vizsgálják meg a problémát.4 Ilyen természetű biróság lehet kizárólagosan belföldi jellegű, de lehet a Népszövetségnek egy szerve, egy Népszövetség védelme alatt álló intézmény. Ha már a kisebbségi jogok lelkiismeret szerint való mérlegeléséről esik szó, úgy meg kell jegyezzük, hogy aligha akad kisebbség a világon, amely ne venné szivesen az ő kívánságainak ily alapon való kezelését. Futó hab volna minden kisebbségi jogkövetelés, ha nem nyugodna a természetes emberi jogokon, az önrendelkezés jogán, az emberi méltóság tudatának jogán, amelyek^ mind a lelkiismeretből fakadnak. Egyes jogi és történelemszemléleti felfogás szerint a jog keletkezése erőszakon nyugszik, — azé a jog, akié a hatalom; cuius regio, eius religio. Nos, a kisebbségek kezében rendszerint semmi hatalom sem nyugszik, nem támaszkodhatnak agresszivitásra, követeléseiknek nincs kikényszeritő ereje, nem áll hátuk mögött a fegyver, követeléseiknek alapja erkölcsi és a jogérzékbe vetett hite, a lelkiismereten épül fel. Olyan döntőbiróságban, amelyekben tiszta szándékú emberek a kisebbségek egyenlő elbánásának kérdése fölött tanácskoznak, a kisebbségeknek mindig biztos és nyert ügyük van. A kisebbségek örömmel üdvözölnek tehát minden ilyen javaslatot, fájdalom, azonban ennek a megvaló- sitásához vajmi kevés a remény. Mert eltekintve tárgyi természetű okoktól, ha létesithető is volna egy ilyen döntőbiróság, azonnal felmerül a kérdés, miért nem létesült eddig, hiszen az összes kisebbségi perekben illetékes tényezőknek, a Népszövetség intézményétől lefelé, mindezen a lelkiismereten kellene nyugodniok, amelyet a cikkiró hangoztat, nem azért, mert kisebbségi kérdésekről van szó, hanem, mert magának a bíráskodásnak, az Ítélkezésnek alapja a lelkiismeret. Természetesen a judicaturát hozzáértők művelik és egy úgynevezett „lelkiismereti^ bíróság“ tagjai is csak azok lehetnek, akik jogi mérlegelésre képesek. Vagy tán az eddigi kisebbségi ügyekben foglalkoztatott biróságok judicaturájában éppen a lelkiismereti érzelmi elem tengett túl és ezért van szükség olyan „lelkiismereti biróságokra“, amelyek szakkérdésként kezelnék a kisebbségi ügyeket? Ha igy tesszük fel a kérdést, még nyilvánvalóbbá válik a Cuvântul cikkében rejlő ellenmondás. A tények ezek: a modern gondolkodás teljesen kiépítette a kisebbségi jogoknak a rendszerét, az erkölcsi gondolkodás, a lelkiismeret A Magyar Párt 5 és 6 százalékos kamatláb megállapítását kérte a parlamentben Pamfil Seicaru interpolációban kéri, hogy az állami tanítóképzőkben tanítsák a kisebbségi nyelveket — Vajda Sándort kIKdöltség hívja Bukarestbe (Bukarest, február 27.) A kamatellenes törvény vitájában elhangzott a Magyar Párt állásfoglalása, amely nincsen megelégedve a törvényjavaslatban tervezett leszállítás módjával és mértékével. A javaslatot támogatja ugyan, de sokkal nagyobb és eredményesebb szabályozást kíván. Érdekes, hogy végre egy román publicista is rájött, milyen súlyos baj román és állami szempontból is a tüzzel-vassal erőszakolt rendszer, amely a magyar falvakat magyarul nem tudó tanítókkal arasz ottr V, Á publicista látja, hogy ezen segíteni kell, interpellációjára azonban, melyben a tanítóképzőkbe a kisebbségi nyelvek tanításának bevezetését javasolta, nem kapott választ. Vaida Sándorért küldöttség indult. A nemzeti parasztpárt klubjában értekezlet volt, amelyen főképpen az erdélyiek megállapították, hogy úgy a parlamenti vita vezetésénél, mint általában a mostani politikai helyzetben, nem nélkülözhetik egyszerre Maniu Gyulát és Vaida Sándort is. Az értekezlet megbízást adott három kolozsvári résztvevőjének, Deleu dr., Pop Jonel dr. képviselőknek és Boila Zakariás dr. prefektusnak, hogy mint a párt küldöttsége jelenjenek meg Kolozsváron Vaida Sándornál s hívják sürgősen Bukarestbe. Ismertessék előtte azt a fontos szerepet, ami reá vár, különösen a párt belső életének a fegyelmezettebb összetartásában. A kamarában napirend előtt Djuvara liberális kifogásolja, hogy a hivatalos lapban nem szószerint jelennek meg a parlamenti beszédek s igy többek között az ő beszéde is eltorzítva jelent meg. ügy látszik, hogy a hivatalos lap cenzúráz — mondja. Pop Cicio elnök hangoztatja, hogy cenzúráról szó sem jehet, kéri azonban a képviselőket, hogy nézzék át a gyorsírói feljegyzéseket. Mirescu szocialista kifogásolja, hogy az elnökség még mindig nem gondoskodott annak a parlamenti ankétnak összehívásáról, amelyet a szociáldemokraták kértek a griviţai incidens felülvizsgálására éppúgy, mintahogyan azt az ankétet sem hívták össze, amely a cukorkérdést lett volna hivatva megvizsgálni. Ha siem tud a tanító a növendékek nyelvén beszélni Ezután Pamfil Seicaru a következő érdekes közlést terjesztette a képviselőház elé. — Számos levél érkezett hozzám, román tanítóktól, akik kisebbségi vidékeken levő állami iskoláknál működnek. Ezek a tanítók elpanaszolják azokat a nehézségeket, amelyek az illető kisebbségi nyelv nem tudása miatt munkájuk elé tornyosulnak. A gyermekek, akik ezekbe az iskolákba járnak, természetesen nem ismerik a román nyelvet s mivel a tanitó sem tud az ő nyelvükön beszélni, nem adhatja meg nekik azokat a szükséges felvilágosításokat, amelyek a tanítás során szükségeseknek mutatkoznak. így ellenséges viszony alakul ki az állami iskola és az illető kisebbségi nép között és a tanitó elveszti a faluval való kapcsolatát. Azért tehát, hogy megkönnyítsük a kisebbségi vidékeken működő tanítók helyzetét, el kell hárítanunk minden olyan akadályt a kisebbségek és az állam együttműködése utjából, amely a lelki konszolidációt késleltetné. Nem gondolja-e a miniszter ur, hogy szükség lenne az állami tanitóképezdében a magyar, német és orosz nyelvek tanitására. A tanítók csak úgy tudnak hivatásuknak eleget tenni, ha ismerni fogják ezeket a nyelveket. mélyen benne gyökeredzik az uj emberiség tu- datában. Most már csak olyan, minél nagyobb számú többségi emberre van szükségünk, akik lelkiismeretesek tudnak lenni az élet minden vonatkozásában és akkor meglehetünk győződve, Várom a miniszter ur válaszát és ettől teszem függővé, hogy interpellálni fogok-e, vagy sem. Egy tanítónő állítólagos kommunizmusa. Jorga felhivja a közoktatásügyi miniszter figyelmét arra: Cetatea Alba-ban egy állami tanítónő egy előadáson az ő értesülése szerint többek között azt a kijelentést tette, hogy a hó még el sem olvad és a városházán vörös zászló fog lengeni. Kérdi a minisztert, hogy milyen megtorló intézkedéseket foganatosított az illető tanítónővel szemben? Ezután a hadügyminisztertől kérdi meg, nem tartja-e szükségesnek, hogy egyes katonatiszteket eltiltson attól, hogy olyan előadásokat tartsanak, amelyek szükségtelen vitákat provokálnak s amelyek nem alkalmasak a hadsereg presztízsének emelésére. Fölemlíti Dragn tábornok ki- senevi előadásának esetét. Costaehescu és Condeescu miniszterek válaszukban megígérik, hogy a felhozott eseteket részletes vizsgálat tárgyává fogják tenni. Napirenden a kamattörvény javaslat vitájában elsőnek Andrei kormánypárti képviselő beszél. A válság egyik okának azt tartja, hogy az eddigi kormányok nem látták he a mezőgaz- (Folytatása a harmadik oldalon.) hogy a kisebbségi gondolatvilág neţn talál olyan idegen, hűvös fogadtatásra, mint mostanság és önként adódik az a „jó motiválás“ is, amelyet bár nagyon sokaknak a kezük ügyében fekszik, mégsem vesznek észre.
