Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-09 / 31. szám

Az utolsó magyar biró is távozik a kolozsvári törvényszékről (Kolozsvár, február 7.) A kolozsvári törvény­székről távozik Bálinth József táblabiró, tör­vényszéki elnök s az ő távozása után nem ma­rad egyetlen magyar biró sem e vegyes lakos­ságú, erdélyi fővárosnak a törvényszéknél. Bá­linth táblabiró tegnap kapta meg a rendeletet, mely a korhatár elérése miatt februárius 5-ével nyugdíjba helyezi. Bálinth József a régi magyar bírói karnak volt érdemes tagja s már a magyar impériuxn alatt táblabiró lett. Az impériumváltozáskor a magyar bírói karral ő is kivonult a törvény­székről, mert a béke ratifikálása előtt nem tar­totta helyesnek a követelt elskü letételét. A béke ratifikálása után, többed magával szolgálatra jelentkezett s a táblabirót egyik vidéki járás- bírósághoz, Nagyilondára osztották be, vezető­nek. Mikor azonban a szolgálatra jelentkezett magyar birák beosztását tárgyalták az igaz- ságügyminiszteriumban s kerestek azok közt olyat, aki a kolozsvári törvényszéknél a polgári felebbezési tanácsot az állam nyelvén vezetni tudná, az ő személyében állapodtak meg. így (Bukarest, február 7.). A bőripari kiállítás csődjéről és a kiállítás vezértitkárának szerepé­ről irt cikkünkkel kapcsolatban cáfolat érkezett be hozzánk Petringenariu, a kiállítás volt ve­zértitkára részéről. A cáfolat ép oly elmés és meggyőző, mint Petringenariu minden megnyi­latkozása. De az ilyen zsánerű emberek erős­ségé éppen abban rejlik, hogy bámulatos ügyességgel tudják az abszolút igazság látsza­tát kelteni ott, ahol a való tényeket és a kipu-, hatolhatatlanul valótlan adatokat és jelensége­ket az ő szempontjaiknak megfelelően összeke­verni módjukban áll. Körülbelül ez a helyzet a mult év őszén megtartott bőripari kiállítás dolgában. Sem a minisztérium, sem a bőriparosok szövetségének vezetősége nem bir tiszta képet nyújtani külö­nösen a jogi kapcsolatból, amely a szövetség és az ipar és kereskedelemügyi minisztérium kö­zött a kiállítás rendezése tárgyában fennállott. Csak Petringenariu személyét és müvét illető­leg körülbelül egybehangzóak a vélemények. Ma igy nyilatkozott előttünk a bőriparosok szö­vetségének egyik vezető embere. t/WW^WW^VWti.VWVWWSA/S/WWW< Fény is á. sóié olcsó m & ár* üljÜíM miK R^r|en m,mct került 1921. április 3-án kelt királyi dekrétum alapján a kolozsvári törvényszékhez tanácsel­nöknek. Ebben a minőségében teljesített szol­gálata alapján már a következő évben két fize­tési fokozattal léptették elő. A kolozsvári tábla elnöke delegálta a telek­könyvvezetők részére a táblánál tartott tanfo­lyamra előadónak. Az igazságügyi igazgatóság megbízásából egy kézi könyvet is irt, román nyelven, a telekkönyvvezetői tanfolyam hallga­tói részére a telekkönyvek tagosítás utáni át­alakításáról, „Transformarea Cărţilor Fun- duare“ cimmel. Kineveztetése óta egyik elnöke volt az adó- felebbezési bizottságnak, s állandó helyettese a vezető törvényszéki elnöknek. Petrescu volt törvényszéki elnök felfüggesz­tése után felsőbb helyről megbízást kapott a tör­vényszék vezetésére s ebben a minőségében az uj elnök kinevezéséig nemcsak a törvényszéket vezette, de mint központi választási elnök leve­zette az 1926. évi parlamenti választásokat is. Nyugdíjaztatása után ügyvédi irodát nyitott a Ferdinánd ut 107. szám alatt. — Kimondhatatlan károkat szenvedtünk ennek az embernek a kalandos kezdeményezései miatt. A szövetség intézőbizottságának azon tagjai, akik vagyonnal rendelkeznek, talán egész életük munkájával fogják megfi­zetni, hogy a Petringenariu bámulatos meggyőző erejétől hagyták befolyásol- tatni magukat. Nekem mindenemet lefoglalták a kiállítás ká­rosítottál részére, mintegy 180.000 lej értékben és ugyanígy járt még négy kollégám is... De szinte kivétel nélkül úszik néhány ezer lej ere­jéig mindenki, akit Petringenariuhoz közel ho­zott a végzete... A bőriparosok szövetsége azért meg is elégelte üzérkedéseit és a mult év elején hozott vezetőségi ülésen megvonta tőle a jogot, hogy a szövetség nevében dolgozzék. Az intéző bizottságnak nincs ugyan joga, hogy megfossza őt az elnöki tisztségtől, amellyel an nak idején szerencsétlenségünkre felruháztuk de hogy Petringenariu a legközelebbi közgyűlé­sen túl nem lesz a szövetség elnöke, az bizo­nyos. Addig is úgy lehet tekinteni, hogy meg van fosztva cimétől és jellegétől. Erről egyéb ként még a mult hót folyamán hoztunk rövid közléseket a bukaresti lapokban. Ez tehát hivatalos. Petringenariut a bőr ipari kiállítás körüli szabálytalanságok miatl megfosztották attól a poziciótól, amelyet cső dálatraméltó ügyességgel kivívott magának. ; Azt hisszük, hogy ezek után, további fejlemé­xrv. ÉVF. Sí. SZÁM. mmBmmammummimmmiMammmasrxsr ~ ~' -1«>. »issa nyékig elállhatunk a cáfolat közlésétől. A bőriparosok szövetségének vezetősége egyébként Petringenariunak az ügyből való kiválása után a jóvátétel! törekvések valóságos kálváriáját járta meg azóta. Az ipar- és keres­kedelemügyi minisztériumban mindeddig a le­hető legnagyobb rosszakarattal fogadták azt a kérésüket, hogy vállalja át az állam a kiállí­tásból származó anyagi terheket, amire állító­lag a minisztérium részéről komoly Ígéret volt annak idején. Heteken, hónapokon át audien- ciáztak a bőriparosok s nem egyszer voltak kénytelenek az egyik minisztériumi vezérigaz­gató részéről olyan fogadtatást elviselni, ami a formális kidobatással egyenértékű. Amint mondják, Manoilescu miniszter, akihez nagyne- hezen sikerült bejutniok, egy alkalommal mégis tanúsított ugyan némi megértést a dolog iránt, meg is alakult valami bizottság, amelybe a bőriparosok szövetségének is sikerült tagokat delegálni, de a mai napig nem sok reménnyel kecsegteti a kiállítás hitelezőit ennek a bizott­ságnak a működése. Egy pap - elven lej Mapróí-napra növekszik a foyvény- széken az erdészeti kihágások száma (Kolozsvár, február 7.) Jórészét teszik ki a törvényszéki tárgyalásoknak az erdészeti kihá­gások, melyeknek bűnösei kisebb vagy nagyobb mennyiségű fát szállítottak el a más tulajdoná­ban levő erdőkből. Az a bizonyos „más“ rend­szerint az állam, amely az erdők felügyeletére a csőszök és erdőkerülők szép számát alkal­mazza. Különösen az utóbbi időben lendültek fel nagyobb mértékben az erdészeti kihágások. A törvényszék napi anyagának 40—50 százaléka ilyenforma ügy szokott lenni. Egyszerű falusi parasztok a vádlottak, akik ellentétben a cső­szökkel és erdőkerülőkkel egyáltalában nem csinálnak maguknak lelkiismereti kérdést egy •sekélyebb mértékű tiltott utón való fabeszer- :ésből. A legtöbbet megfogják s ekkor elég rosz- ;znl jönnek ki, mert miután legelsősorban a lopott fa értékét hajtják be rajtuk, jön a bíró­sági eljárás, amely rendszerint újabb kiadásba kerül. Kiadás a Kolozsvárra való utazás s azon­kívül fizetni kell a büntetési összeget is, amely 100—200 lej, aszerint, hogy mennyire súlyos a ,delict silvic.“ A birság összege az állam javára megy, az adóhivatalnál kell fizetniük a vádlottaknak s ha a megszabott terminus alatt nem teljesitik fizetési kötelezettségeiket, akkor automatikusan börtönbüntetésre változik át az ítélet. Minden egyes 50 lej egy-egy napot számit. Jellemző, a mostani állapotokra, hogy a kihágók nagyobb észe inkább vállalja a két-négy napos fogházi internáltságot, mint a pénzbüntetés kifizetését. Egy-egy ügy három, maximum öt perc alatt folyik le. A vádlott bemondja személyi adatait elolvassák előtte a tényállásról felvett jegyző- önyvet s ekkor joga van nyilatkozni, hogy bű- ősnek érzi-e magát, vagy sem. Bűnösnek rit­kán érzik magukat. A legtöbb ügy védekezik: — Csak rőzsét szedtem. Ezt a védekezést természetesen sohasem fo­gadják el. Általában egy esetben sem honorál­nák a vádlott álláspontját s mindig a jegyző­könyv szavai döntenek. Akadnak azonban, akik agy ritkán bevallják, hogy valóban vittek el ít az állami erdőből. Akad egy-egy őszinte lé- .ek is. — Napok óta nem volt egy darab fánk ott- lon, muszáj volt szerezni valahonnan. Kevesen mondják ezt igy meg, pedig tulaj- ionképpen ez az erdészeti kihágások tömegének ő inditóoka. Olyan jól megy falun a parasztok­nak, hogy még fűteni sem tudnak, amellett, ogy legújabban annak a divatnak is sok hódo­lja akadt közöttük, melynek fő jellemző je az, >ogy még azt a jó ősi kukoricakenyeret sem fo- ■yasztják.. Állítólag a télire félretett máléjukat is adóba vitték el. S valóban minden a helyzetet enyhíteni akaró részleten kivül az idők, a mai idők jele 'Z, hogy állandóan növekednek az ilyen kis fa- iopások s naponta 20—30, néha még több pa­rasztembernek kell bejönnie a városba, hogy fe­lire olvassák az ítéletet: 100 lej, mely két napi [zárásra változtatható át, vagy 200 lej négy nappal. Napja 50 lej... Március 20-től máreltss 25-% fart az Országos Magyar Gazdasági Egyesület mezőgazdasági kiállítása és fására (Budapest, február 7.) Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület március 20-tól 25-ig ren­dezi meg Budapesten szokásos tavaszi Országos Mezőgazdasági Kiállítását és Vásárát, amely immár negyvenedik éve jelentős és kimagasló eseménye a magyarországi mező- és közgazda- sági életnek. A kiállítás legfontosabb csoportja a tenyész- állatkiállitás és vásár lesz, amelynek keretében körülbelül 200 ló, 780 szarvasmarha, 600 juh, 1200 darab sertés és több mint 1500 baromfi ke­rül bemutatásra a legkiválóbb magyar tenyész­tőktől. A Kiállítás többi csoportjaiban a vető­mag és termény, tejgazdaság, háziipar és élel­miszeripar, borászat és szöllészet, halászat, me­zőgazdasági gép és eszköz kerül kiállításra, a különböző kisérletügyi, tudományos és szak­oktatásügyi anyaggal és a különböző agrárszer­vezetek, egyesületek, szövetkezetek gazdag és ( tanulságos kiállítási anyaga. A kiállítás a magyar mezőgazdaság, állat- tenyésztés és gépipar nagyarányú seregszemlé- [ je lesz és kitűnő alkalom a legkiválóbb tenyész­állatok, termények, magvak, gépek nagy válasz­tékból való kényelmes beszerzésére. A kiállítás látogatói és résztvevői részére a rendezőség különböző kedvezményeket bizto­sított. A magyar államvasutak vonalain a vá­sárigazolványok tulajdonosai ötvenszázalékos menetdijkedvezményt élveznek és a kiállítási igazolvány birtokosa kétszer díjtalanul léphet be a kiállítás területére,, ahol tetszésszerinti idő­ig, akár egész nap tartózkodhatik. A Keleti IJfság a mezőgazdasági kiállításra társaskirándulást rendez, amelynek feltételeit lapunk egyik legközelebbi számában fogjuk kö­zölni. lég mindig elnök Psiríngenariti, de nincs foga a bőriparosok nevábao elférő

Next

/
Oldalképek
Tartalom