Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-09 / 31. szám
xrr. wrw. n. mm. Mironescii mlnlsMiGii EíifÉlfs a fsteíi- lista rendszert s a Isiselhsépi ipgirioí írt súlyos sérelem reparálását inérte (Bukarest, február 7.). A kisebbségi ujságiók szabad jegyeinek kiosztása körül már évek óta nagy zavarok és visszásságok történtek. A magyar újságíró is érzi, hogy másodosztályú állampolgár s nem kaphatja meg azokat a kedvezményeket, amiket az állam nemzetiségi tekintetek nélkül mindenütt biztosit az újságírói munka számára. A vasúti szabadjegyek szétosztása most van folyamatban. Nemrégen az egyik bizottsági ülésen, ahol a kisebbségi uj- ságirók szabadjegyeiről volt szó, az államhatalmat képviselő Marinescu államtitkár asztalán egy fekete lista feküdt. Mikor a kisebbségi újságírók neveit felolvasták, az államtitkár egyszerűen vétót emelt egyes újságírók ellen s az állambiztonsági szempontból kifogásolt újságíró nem kapott szabadjegyet. Hiábavaló volt a tiltakozás, Marinescu ur csökönyösen ragaszkodott a fekete listához és igy történhetett meg az a szokatlan körülmény, hogy az erdélyi magyar újságírás számos kitűnő munkatársa esett el a szabadjegytől. Midőn először hallottunk a fekete listáról, nem vettük komolyan, őszintén szólva, nem tételeztük fel épen a nemzeti-parasztpárti kormányról, hogy fekete listával, sziguranca jelentésekkel s ilyen eszközökkel dolgozik. Tagadhatatlan, hogy az állam diszkrecionális joga, hogy kiknek a részére ad szabadjegyet. De nyíltan, hivatalos helyről beismerni, hogy létezik egy bizonytalan forrásból táplálkozó fekete lista és aszerint osztani ki a szabadjegyeket — nem minősíthető másnak, mint súlyos baklövésnek. Midőn az erdélyi és bánáti kisebbségi ujságirószervezet vezetősége értesült a titkos listáról és annak gyanús szerepéről, a vezetőség tagjai leutaztak Bukarestbe és ott az újságíró egyesület reputációja és az egész kisebbségi újságírás nevében a legélesebben tiltakoztak a sajtószabadságot ért súlyos támadás ellen. Kihallgatásra jelentkeztek Mironescu miniszterelnöknél is, aki az újságíró küldöttséget a képviselőház külön termében fogadta. A de- putációt dr. Wilier József kamarai képviselő vezette és ő tolmácsolta a kisebbségi újságírók sérelmét. Mironescu miniszterelnök lekötelező szívélyességgel fogadta a küldöttséget, átvette a memorandumot s az alábbiakat jelentette ki: — A kormánynak nincs szüksége arra, hogy a kisebbségi újságírókkal szemben fekete listát alkalmazzon. A magam részéről most hallottam először erről a listáról és azonnal intézkedni fogok, hogy a bizottság revízió alá vegye a vasúti szabadjegyek szétosztásának ügyét s gondom lesz arra is, hogy a jegyek szétosztásánál a fekete lista többé ne szerepeljen. — Csak félreértésről vagy hivatali túlbuzgóságról lehet szó, — mondotta mosolyogva Mironescu miniszterelnök. Megértem, hogy ez a verzió felizgatta a kisebbségi újságírók kedélyét, az ügyről jelentést tétetek magamnak és intézkedni fogok abban az irányban is, hogy a kisebbségi újságíró egyesület ajánlása érvényesüljön a jegyek kiosztásánál s a kontingenst is felemeljék. sr. ' r ;• , RICA AZ ELHUNYT KITŰNŐ SZÉKELY ÍRÓ: ff című izgalmas, román- If^il tikus regénye megrendelhető a „Keleti Újság“ könyv- osztályától Cluj-Kolozsvár, P. Unirii 4. „ERDÉLYI MAGYAR KÖNYVTÁR“ kiadás. km: 60 LE8 S Mironescu miniszterelnök kijelentései megnyugvást keltettek a kisebbségi ujságirók körében. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy épen a nemzeti parasztpárti rezsim alatt merülhetett fel a gondolat, hogy a szabadj e- gyek kiosztásánál olyan újságírókat pécézze- nek ki, akik nem adták fel soha újságírói függetlenségüket. Azok a kormányközegek, akik a fekete lista gondolatát kitalálták és először alkalmazták, sem a kormánynak, sem a köznek nem tettek jó szolgálatot.. Ezenkívül a legkínosabb helyzetbe hozták a kisebbségi újságíró szervezetet, amely kénytelen volt manifesztálni, hogy mindaddig nem reflektál az újságírói Aranyerek Az aranyerek okolta borzasaié kínok ét «năvod*, şek gyorsan enyhülnek és győgyulnak • Cadoia, kenőcs használata következtében. Igyekezz«» haladéktalanul beszerezni egy tégellyclT Ara... TOUiminmiiiii!iiiui!iiin!!i!i«i!iiii!ii;n»iiiiui!i!iiniiiiiu[UHn[i(iiiiiiiiiC3uiiiiiiHHniiiiiiiimicimnii szabadjegyekre, amig gyanús helyről táplálkozó fekete lista minősiti a kisebbségi újságírót arra, hogy kapjon-e szabadjegyet vagy nem. Ez a fekete lista mindenféleképpen kompromittálja az újságírót. Aki nem kap jegyet, az kompromittálva van az államhatalom felé, aki pedig megkapja, az lehetetlenné van téve a kisebbségi közélet felé. A kormánynak a szabadjegyet sohasem szabad fegyverül használnia s az újságírást politikai és kortes célok szolgálatába állítani. Maga Mironescu miniszterelnök is a fekete lista ellen nyilatkozott s jogosan tételezhetjük fel, hogy Mironescu nyilatkozata alkalmas a kisebbségi újságírókkal szemben elkövetett kinos baklövés korrigálására. Krakkóbanavarsól gyorsvonaté* @IIen¥©nalia egymásnak reliant (Kattovitz, február 7.) Krakkó egyik pályaudvarán súlyos vasúti szerencsétlenség történt ma reggel. A Kattovitz—Krakkó—Varsó között közlekedő gyorsvonat, hibás váltóállitás következtében, összeütközött ellenvonatával. A két mozdony teljes erővel egymásnak rohant és pozdorjává zúzódott. A két gyorsvonat összeütközésének hire pánikszerű riadalmat keltett Lengyelországban. Az első hirek 15 halottról szóltak, a későbbi jelentések azonban erősen lemérsékelték a karambol hatását. Egy délutáni távirat szerint mindössze ketten haltak meg. Estére azonban kitűnt, hogy az összeütközésnek 9 halottja és 46 sebesültje van. A postakocsik, valamint 3 személykocsi teljesen megsemmisült. Szatmáron kudarccal végződött a kisebbségellenes blokk terve A demokráciát kímélet nélkül rápirították azokra, akik nemrégiben gyulafehérvári programot vallattak — Ki visel”© az Iparos Otthon elleni kényszerpör költségeit? iKolozsvár, február 7.) Talán kolozsvári mintára akarták Szatmáron megcsinálni az úgynevezett városi román blokkot, hogy a városházára rányomja egy ilyen társulás a terrorista befolyást. A különös azonban az volt a szatmári kezdeményezésben, hogy főszerepet vállaltak volna benne a nemzeti parasztpárt elégedetlen elemei, akik az Iparos Otthon palotája körüli bonyodalmat felidézték. Mivel ők vették át a kezdeményező szerepet, ők kapták a kudarcot is, amivel a blokkszervezés kísérlete végződött. A blokk terve, egyheti tárgyalás, ülésezés, után felborult, még pedig úgy, hogy a kudarc az előtérbe lépett nemzetipártiakra hárult. Más román pártok hozzájuk adresszálták azokat a döntő kijelentéseket, melyekben antidemokrati- kusnak bélyegezték meg a kísérletet, ami ellen a béke és demokrácia nevében tiltakoztak. Erre a csattanóra nem gondoltak, de megkapták. Tegnap délután a városházán tartották ezt a befejező értekezletet, amelyen a Braíianu György szatmári pártja nevében Cocea D. Ilié ügyvéd deklarációt adott elő. Ez a nyilatkozat leszögezi, hogy a párt ellene van minden felesleges gyülöletszitásnak, a lojális kisebbségekkel az együttműködést keresik, a társadalmi békét az ország fontos érdekében szükségesnek tartják s ezért nem csatlakozhatnak olyan mozgalomhoz, mely békétlenséget kavar fel és össze akarja veszíteni a román lakosságot a kisebbségekkel. Az Iparos Otthon palotájának kérdéséről pedig kijelenti a nyilatkozat, hogy ha a tulajdonjogot vitássá teszik, ez pusztán jogi kérdés és a bírói fórumok illetékesek ennek eldöntésére. A nyilatkozatnak meg volt a szenzációs hatása: a gyűlölködés hamis jelszavai behullottak az asztal alá. Ilyen határozott és alapos kije lentések után már csak kapkodva mentegetőzhetnek olyanok, akik demokratikus jelszavakat vallottak valamikor a magukénak. De egymásután következtek más pártok a maguk nyilatko zataival. A Lupu-féle parasztpárt, sőt még i auf Duca-féle óliberálispárt szatmári szervezeteinek képviselői is kijelentették, hogy ilyen blokkhoz nem csatlakoznak. A demokráciát alaposan rápiritották nemzetipártiakra, akik most abba a tervükbe kaptak bele, hogy feloszlatják a városi tanácsot s in- terimár vezetéssel fog nehány ember uralkodni a város felett. Ha ebbe a tervbe sikerül a kormányt beugratni, ennek világos következménye az lesz, hogy a nemzeti parasztpárt végképpen elveszíti minden talaját Szatmáron s akármilyen hosszú wterimár uralom után, egyszer mégis csak választásra kerül a sor. Az a tény, hogy az Iparos Otthon elleni mozgalomban nehány nemzetipárti szerepel, már nagyon súlyos helyi következményekkel járhat a pártra. A többi román párt úgy is fogta fel az úgynevezett blokkalakitási tervet, hogy ezeket a következményeket akarták megosztani a nemzetipártiak más román pártokkal. Az Iparos Otthon épületének vitájában most az a kérdés merült fel, hogy ha a város megindítja.a tulajdonjog megszerzéséért a port, annak a pörnek magas költségeit viselbeti-e a város, amikor az egész várqsi tanácsból csak három tag nem tiltakozott a pör ellen. A pör költségeit azokra a tanácstagokra kellene hárítani, akik felebbeztek. & pör anyagához az Iparos Otthon számára az eddig ismert érvek között, igen erős érvnek kínálkozik az a tény, hogy az otthonépület nagytermét a város komercializált moziüzeme mozi céljára 1922 óta bérli s azóta bért fizet. Ha a tulajdonjog a városé lett volna, hogyan fizetne bért a tulajdon házának egy terméért. Ez a bérösszeg szerepelt a város költségvetésben s a revíziós bizottság is jóváhagyta ezt a tételt. Ugyanaz a revíziós bizottság, amely most a városénak mondja az épületet. A szatmári nemzeti pártiak is látják már, hogy feleslegesen vihart kavartak Sikerült az izgatottságot Szatmárou felkorbácsolni.
