Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-07 / 29. szám
I TAXA POŞTALA. PIA,' TITA tN I 'TMERAR I No. 24256—927. Cloj-Ko!ozsvdr, 1931 február Bat ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 Im 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lai egy hóra 100 Ára 5 le. lej. L ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Bíerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08. 6 «4. XIV. évfolyam 29-ik szám m-------------------------------------------ELŐFIZETÉS MAQYAEORSZÁQON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedem 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. !Z9 a radauti antiszemita tüntetései! a parlament előtt Tiltakozás a szenátusban a békés gyűlések betiltása miatt Heves összeütközésre került a sor Mosoiu és Vaitoianu tábornokok között (Bakarest, február 5.) Â kamara ülésén Fischer cionista képviselő tiltakozott az ellen, hogy a falvakban nem respektálják a szerzett jogokat és régi korcsmárosoktól veszik el az ital* mérési engedélyt. Kéri a pénzügyminiszter erélyes intervencióját. Raducanu közlekedésügyi miniszter törvény javaslatot terjeszt be a belügyminisztériumnak választási célokra kiutalandó hatmillió lejes rendkívüli hitelről. Lar Jonescu radauti többségi képviselő a belügyminiszter figyeln?'.'1 felhívja arra, hogy a radauti antiszemita tüntetések az ottani prefektus hibái miatt történtek és kéri a prefektus elmozdítását. Oalinescu államtitkár szólal fel. Szerinte a képviselő tévesen van informálva, ő azonban, aki a dolgokat objektive ismeri, tudja, hogy a prefektus nem követett el hibát. A belügyminisztérium nem tilthatta be az ülést, mivel az pártgyülés volt és a betiltással nem véthettek a nemzeti parasztpárt sarkalatos meggyőződései ellen. Egyébként az ügyet túlozzák. Mindössze egy sebesülés történt, egy diákot a lovak összetapostak. Jumanca szocialista képviselő közbekiált: — Miért tiltotta be akkor a belügyminisztérium a nyomdászok vasárnapi kongresszusát. Az elnök figyelmezteti Jumancát, hogy nem iratkozott fel és igy a házszabályok értelmében nincs joga a közbeszólásra. A szocialisták a padot verik és követelik, hogy Calinescu válaszoljon. Az államtitkár megkérdi az elnöktől, megengedi-e, hogy megadja a választ a közbeszólásra. Az elnök az engedélyt nem adja meg. Leon: — Konstatálom, hogy a kamara elnöke nem adja meg a szót a belügyi államtitkárnak. A minisztereknek mindig joguk van válaszolni. Ezután Raducanu közlekedésügyi miniszter válaszol Stanescu liberális képviselő egyik interpellációjára, amelyben azt állította, hogy az autonom intézetek költségvetése a régihez viszonyítva 8 milliárddal emelkedett, ügy látszik, Stanescu a liberális lapokból veszi információit. Tény az, hogy a kiadások emelkedtek, mert beruházásokra volt szükség, de emelkedtek a bevételek is. Missir többségi képviselő kéri, hogy a kamara döntsön olyan értei: igy az egészségügyi minisztérium adjon szabadjegyet a vasúton azoknak, akiket veszett kutya harapott meg. Missir előterjesztése alatt Calinescu belügyi államtitkár a szocialisták padja felé megy és Jumancanak akar valamit mondani. A szocialisták felállanak és kórusban kiabálják: — Ezt nem lehet barátságosan elintézni, nyilt választ kérünk. Calinescu a tribünről kijelenti, hogy a belügyminisztérium nem adott ki rendelkezést a nyomdászok szakszervezeti kongresszusának betiltására. Jumanca a választ nem tartja kielégítőnek, információi szerint igen is a belügyminisztérium adta ki a rendelkezést. Ezután a biharmegyei választás validálási vitája következik. Negura liberális azt állítja, hogy a megválasztott képviselő nem tagja a nemzeti parasztpártnak és igy az egész ügy törvényellenes volt. Egyébként, mondja, a paraszt- párt meg nem engedett eszközökkel dolgozott, pénzt és pálinkát osztogatva a parasztoknak. Kéri a választás megsemmisítését. Â gyülekezési jog kérdése a szenátusban Egymillió cseh korona Senki sem állíthatja, hogy túlságosan él volnánk ragadtatva Csehszlovákia demokráciájától, amely törvényes keretet adott ugyan államának határai között a kisebbségi jognak, a gyakorlatban azonban még Romániát is lefőzi a kisebbségek üldözésében. Nem volnánk azonban tárgyilagosak, ha némán elhaladnánk Massaryk elnöknek amellett a gesztusa mellett, hogy egymillió csehkoronás alapítványt tett egy felállítandó csehszlovákiai Magyar Tudományos Akadémia céljaira. Igaz, hogy Massaryk elnök személye nem azonosítható a cseh kormányok és politikusok türelmetlen sovinizmusával, de a tény mégis csak az, hogy egy csehországi államférfin nem elgáncsolni igyekezett egy magyar tudományos intézetet, hanem egyenesen kezdeményező lépést tett ebben az irányban. Nálunk, Romániában, még az is beleütközik a tudományos féltékenység kínai falaiba, hogy magyar orvostanárok eljöhessenek hozzánk és orvosi továbbképző tanfolyamokat,tartsanak orvosaink számára, A romániai magyar egyetem kérdésének még a felvetésére is vétót jmdnek. A már egyszer nagynehezen kiverekedett államsegélyeket is nevetséges összegre zsugorítják össze. Hiába, nálunk nincsenek Massarykok, csak Anghelescuk vannak! Olcsó honmentés _ Nyilván ugyanabból az agyból, vagy legalább is ugyanabból a gondolatkörből, amely az áldozati adó zseniális ötletét kieszelte, pattanhatott ki az a honmentő gondolat, amely a tisztviselői nyomorúságot egyrészt a közszükségleti cikkek árainak erőszakos lenyomásával és a háztulajdonosokra oktrojált lakbérieszál- litással akarja megszüntetni. A dilettantizmusnak valóban sok példáját láttuk az utóbbi időben, de a tehetetlenségnek és az ötletszegény- ságnek mégis csak a legtipikusabb esete az, amellyel szemben állnnk. Az erőszakos ármegállapítás — a rosszemlékű maximálás — csak úgy háborns csökevény, mint a hatóságilag megszabott lakbér. Az elsőről tudjuk azt, hogy az ármaximálás nyomában mindig az áru eltűnése szokott járni, a másodikról pedig ismét csak a saját bőrünkön tapasztalhattuk ki, hogy minél inkább megkötik a lakásforgalmat, annál rosszabbak a lakásviszonyok és a lakosság jelentékeny rétege — feltétlenül többsége — számára megdrágulnak a lakbérárak. A házbér esése attól a naptól- datálódik, amióta az évről- évre meghosszabbított lakásrendelet valameny* uyire kiegyensúlyozta a maximált lakásbérek és a meg nem kötött lakások házbéreinek' különbségét. Az a képtelen terv, amely a tisztviselők számára húszszázalékos bérleszállitást akar keresztülvinni, a szabad lakások béreit ugrásszerűen felemelné és ugyanakkor a háztulajdonosok teherbiróképességét is megnehezítené. Ne spekuláljon az állam mindig csak polgárai bőrére. Ne akarjon tisztviselőinek kedveskedni isméi csak a lakosság egyik kipé- cézett rétegének rovására. A probléma nem a rekvirálások felújításával, hanem kizárólag csak építkezésekkel oldható meg. És Románia úgyszólván az egyetlen állam Európában, amely a háború után elmulasztotta ezen a téren kötelességeit. Miért fizessenek rá az állam kötelességmulasztására ezúttal is az adófizetők? A gyülekezési jog kérdése a szenátusban. A szenátusban Dori Popovici tiltakozott a békés gyűlések betiltása, illetőleg azok megtartásának nem engedélyezése miatt. Ez alkotmányellenes és hozzájárul a kedélyek felizga- ttisához. Calinescu belügyi államtitkár kijelenti, hogy a gyűlések megtartásához nincsen szükség engedélyre. Az alkotmány érvényben van és hogyha akarja, tarthat gyűléseket. Dori Popovici nem veszi tudomásul a választ és interpellációt jelent be. Ezután Seinescu szenátor a teleormáni választás eredményét jelenti be és kéri a választás validálását. Mosoiu tábornok tiltakozást jelent be az ellen. hogy a Bratianu Gheorghe hivei Teleor- manban választási plakátjaikra a király arcképét nyomtathassák. Vaitoianu, a georghista csoport egyik tagja különösnek találja, hogy éppen Mosoiu tábornok beszél, a király iránti köteles tiszteletről. A Bratianu Gheorghe körül csoportosultak távolállanak attól, hogy a propaganda ilyen eszközeit használják fel, mert jól tudják,^ hogy a király személye a pártok fölött áll. Mosoiu válaszul elmondja, hogy a gheor- ghista kortesek a választási jelüket, a három vonalat úgy magyarázták a népnek, hogy a felső az uralkodót jelenti, a középső Bratianu Gheorghet és a harmadik Tómat, az ottani képviselőjelöltet. A bejelentés a szenátusban nagy megütközést kelt. Közben Vaitoianu és Mosoiu tábornokok között heves szóváltás keletkezik, éles kifejezéseket használnak és Mosoiu többek között ezt kiáltja: — Maga odaköp. ahova azelőtt oda nyalt. Vaitoianu erélyesen utasítja vissza Mosoiu vádjait. Szerinte a három vonal kortes magyarázata az volt, hogy az a három Bratianut ábrázolja, Bratianu Jonelt, Bratianu Vintilát és Bratianu Gheorghet. A szenátus elutasította Mosoiunak azt az indítványát, hogy a teleormáni választási ügyben vizsgálatot tartsanak.
