Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-28 / 48. szám
37F. tVF. i8. SZÁM. Wsiamm^ 9 I Többé nem lesz tyúkszeme c Hosszú évek óta tyúkszemektől és börkeményedésektöl szenvedtem. Azt hittem már minden szerencsét megpróbáltam. Ekkor egy napon arról olvastam, hogy egy újszerű oxigénes fürdő mint távolított el 3 nap alatt 13 tyúkszemet oly tökéletesen, hogy soha többé nem tértek vissza. így fedeztem fel a Saltrates-Rodell-t, amely minden tyúkszememet nem egész egv hét leforgása alatt kiirtotta. Most lábam ismét oly edzett és egészséges, mint harminc év előtt, soha se tyúkszem, sem egyéb érzékenység nem bántja. « A Saítrates-Rodell gyorsan és fájdalom nélkül elűzi a tyúkszemeket, azáltal, hogy a vizet milliónyi apró oxigénbuborékkal tölti meg, amelv behatol a bőr pórusaiba és a tyukszempuhitó sókat a legkeményebb tyúkszem gyökeréig juttatja. Fáradt, fájó lábnak azonnal megcnyhülést szerez. Minden csomag visszafizetési szavatossági szelvénnyel kerül forgalomba, jnnrranramramDimMmmnimmnmnmmmmniimiiiiinnmttinrmnmmiiminiimMmiiniininiim! DK. H1KSCHLEK JÓZSEF £ ISLAND Alkotmányának ezredik évfordulóján a kulturvilág ujult érdeklődéssel kereste fel Island csodavilágát. Szerző vakációi emlékezéseiben szellemes csevegések keretében tárja elénk a szigetet, tüneményeit, lakóit, történeteit. — Xántus János geológus tartalmas, rövid értekezése zárja be és teszi teljessé a könyvet. A pénz beküldése ellenében portómentesen szállítja a Minerva könyvkereskedés, Cluj-Ko- lozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. Ára 80 lei. ggHü lí !i <í iS «iiiililii â üli fi !i ii »I »i ţi ji|îiiTî»îiî I; jî lî *> ;í ^ CZELNJU ESZTER: Culsrásrat és hideg blllié II. bővített és javított kiadás. Ara 140 lei. A könyv uj kiadásában nemcsak £A a csinos, Ízléses tálalást tail nitja meg tökéletesen, de a takarékos és kiadós főzésre, még a vendéglátásnál is. Ebből a szempontból is hézagpótló munka, mely minden háztartásnak nélkülözhetetlen. A könyv nemcsak kitűnő tanítási módszere, pontos útbaigazításai, legmodernebb receptjei, de olcsósága miatt is nagy kedvességnek örvend. Főbizományos a Minerva könyvkereskedés, Kolozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. nfuinjuuuiiuiniuinjuui/umnnnn/uiniuii it A romániai ipar kértyszerszindikalizálása ellen Válasz Manoileseu miniszter kolozsvári beszédére Irta: HEXNER BÉLA vegyészmérnök îl. (Kolozsvár, február 26.) Gondolja át miniszter ur azokat a szomorú következményeket, azokat a kríziseket és gazdasági harcokat, melyek az ezen időszakot követő általános államosítás reakciós mozgalmának, ennek az általános jólétnek okozott következményei lettek, mert a szabad versenynek ez az uj mozgalom, útját állta! Mig ezen korig a gazdasági kérdések előterében maga a produkció állott, most már a produkált anyag elhelyezésének a kérdése is előtérbe lép, hiszen az iparban felhasznált emberiség mind erősebb politikai hatalmat ér el és részt kér a produkcióból: a gazdagságból. Uj ideák törnek fel, a privát vagyonok fogalma valahogy ki kell egészitődjék a kollektiv tulajdon fogalmával. Ez az uj ellentét, mely a gazdasági életben felütötte a fejét és melyet a szocializmus teremtett meg és ,a marxizmusban találta meg saját, külön útját. Ennek a gazdasági mozgalomnak a megtámadása történt meg az államszocializmus á’tal, melynek hirdetője Adolf Wagner volt és még akkor érte el tetőfokát, amikor Wagner reájött arra, hogy „az állam, tagjai szükségleteinek kielégítésére szolgáló ama ténykedéseket kell hogy elvégezze, melyeket sem a magángazdaság, sem annak szabad egyesületei elvégezni nem tudnak-“ Az állam tehát csak abban az esetben végezhet gazdasági funkciót, ha a magángazdaság erre nem képes. Az államnak a produktivitásban való részesedését Robert Owen, Lassale, Robertus szocialista vezérek támogatják, de Marx élesen ellenzi. A Marx szemében az állam semmi más, mint szerv, mely lehetővé teszi a munkás kizsákmányolását. Marx az államosítást kiegészítve, az erőszakos társítást emeli és eredménykép eléri vele: az anarchisztikus produktivitást. Hogy mi az a társítás, arra nem válaszolt sem Marx, sem Engels. Kautsky is visszauta- sitja a kényszertársitás fogalmának megválaszolását, de végrehajtójául az államot választja. Ezért az egy feladatáért tulajdonit Kautsky jelentőséget az államnak és az első államférfiu, aki ezt a gazdasági elképzelést legalizálni akarja: Manoileseu miniszter ur. Gondolja meg azonban: következménye a gazdasági anarchia lesz, — amit bizonyit az a tény, hogy éppen ez a kormány helyezte kom- mercializált alapokra a bányászatot, az erdészetet, a sótermelést, a halászatot, melyek pedig országunkban az állami (merkantil) gazdálkodás maradványai voltak. Marx, Engels, Kautsky tanainak ellensúlyozásául a magángazdasági élet nagyjai alakították meg az egyes gazdasági egyedek csoportosításával az első kartelleket a szénbányászatban, a káli iparban. Hogy ez monopollá ne fajulhasson, szerzett magának az állam felügyeleti jogot a szindikátusok, kartellek működése fölé. A nagy háború ismét nagy változást hozott a magángazdaság és az állam egymásközti viszonyában. A hadi gazdálkodási rend viselője az állam volt. Keletkezésének okai azok a nehézségek voltak, melyek a hadi-anyag beszerzés és a nép élelmezés elé tornyosultak. Mennél tovább tartott a háború, annál nagyobb volt a kínálat és kereslet között az ür.' A magángazdaság mind gyengébb és lazább lett, keletkeztek a hadi központok, melyek semmi mások nem voltak, mint amit most a Manoilescu-féle törvény felállít, kényszerszindikátusok. Termelési és elhelyezési kényszeralakulatok, állami vezetéssel. Ezek a hadi részvénytársaság vagy betéti társaság formájú alakulatok megszerezték maguknak a kiviteli, behozatali engedélyeket, tilalmakat és működésűk még élénk emlékezetünkben van. A rossz, kevés és drága anyag volt ezeknek a következménye. Gondolja meg Manoileseu miniszter ur: az ön szerepe ugyanaz, amelyet dr. Sintzheimer töltött be az 1919. évben Németországban! Mennyivel fontosabb és eredményesebb Ra- thenau elgondolása, melyet az E. G. E.-ben megvalósított és amelyről mondja 1918. március 4-ón dr. Franz Openheimer-hez Írott levelében, melyet elolvasni ajánlok és amelyből csak kiragadom a mondatot: „csak ismételhetem: ha átadnak nekem egy gyárat, — és hivják azt Németországnak — úgy nem avval kezdem, hogy a tisztviselők, részvényesek igényeit kielégítsem, hanem rendbehozom a produkciós apparátust. Akkor aztán módom lesz arra, hogy az igényeket kielégítsem.“ Tehát: le kell építeni a nagy államrezsit, a kiviteli és behozatali tilalmakat. Produktívvá kell tenni az erdészetet, halászatot, bányászatot. A fát, ércet, petróleumot, búzát ki a világpiacra és szabadságot a gazdasági életnek! Megalakult a kuküllőmegyel borvidék szindikátusa A napokban megalakult Medgyesen a kü- küllőmenti borvidék szindikátusa. Már ezelőtt is voltak községi szindikátusok Rázna, Bálcáéin (Bolkács), Bogaros (Bogáros), Ighisdorful. Săsesc (Szászivánfalva), Prostea-Mare (Nagy- ekemező), Aţei (Aczél), Médiás (Medgyes), Mojna (Muzsna), Nemsa (Nemes), Rickisdorf (Riomfalva), Sona (Szépmező), Vorumloc (Nagy baromiak), Magerus (Magyaros) községekben. A szindikátus céljai: 1. A bor- és gyümölcstermelés és pincegazdaság érdekeinek képviselete. 2. A bor- és gyümölcstermelők terményeinek elhelyezése. 3. A bor- és gyümölcstermelők részére szükséges anyagok, pl. rézgálic, raffia, drót közös beszerzése. A szindikátus fofeladata elsősorban a meglevő nagy borkészletek értékesítése. A szindikáValutapiac 1931. febuár 26. KoIoísííí Ziíríc h 1 Berlin Eukares Budapest Bécs 1 Prága, Lönáoa nyitás zárlat utó Zürich __ 8103 3245 11048 13707 65075 25215 3276 168Q0 Newyotk 51880 51890 — 4208 16810 57330 71140 337587 48587 8)875 London 252075 25215 — 20440 81650 278525 345525 164025 —* 665 Fáris 2C3375 2034 ___ 16489 630 224650 2788 132315 12398 886 Miianó 271725 2717 22025 881 3001 37245 17676 9279 501 Prága 153625 153675 12461 499 169825 210675 — 36402 2955 Budapest 935250 9050 — 7337 2940 — 12405 5S8825 2í85 301 Befifrád 91260 91260 — — 299 100850 • 125125 59395 — Bukarest 308% 308% 33862 2501 341 42312 2008 817 233J Becs 729250 7292 — 59135 2366 805750 — 47455 3457 4022 Bérűn 12333 1233Ó — — 40 13630 16906 802425 20438 Ssáz lej árfolyama: Zürichben 30362 Londonban 317 Budapesten 341
