Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-28 / 48. szám

XIV. ÉVF. 48. SZÁM. S£exMirrt&&fú 9 w Magyar memorandum a kisebbségi vasutasok indított lelketlen hajsza ellen miaít pótszolgálatra állítják be, tehát egész nap csak lézengenék, elhagyott helyeiket pedig ugyanak­kor újonnan alkalmazott románokkal töltik be. S ez történik akkor, amikor a CFR súlyos deficitekkel küzd. A CFR megengedi magának azt a fény­űzést, hogy a jelenlegi súlyos viszonyok között két garnitura személyzetet tart­hasson. (Bukarest, február 26.) Jelentettük, hogy Wilier József képviselő a magyar parlamenti csoport főtitkára memorandumot nyújtott át Raducanu közlekedésügyi miniszternek, mely­ben erélyes tiltakozását fejezte ki a kisebbségi vasutasok tömeges áthelyezése ellen. Módunk­ban áll teljes egészében ismertetni ezt a nagy­jelentőségű memorandumot, mely a következő­képpen hangzik: Miniszter ür! Bizonyára Önnek is tudomása van arról, hogy a CFR vezérigazgatósága most télviz ide­jén tömegesen helyezte át Erdélyből a Regátba a családos vasutasokat. Bár ezek a vasutasok csaknem kivétel nél­kül kisebbségi állampolgárok, nem óhajtok en­nek a kérdésnek politikai szinezetet tulajdoní­tani, az emberiesség érzése azonban arra késztet, hogy a legerélyesehb tiltakozásomat fejezzem ki ezekkel az oktalan intézkedésekkel szemben, melyek a vasutascsaládok szá­zainak fogják erkölcsi és anyagi összerop­panását eredményezni. Meglepő és szembetűnő az, hogy az áthelye­zett vasutasok kivétel nélkül sikerrel tették le a román nyelvvizsgát -r még, regáti bizottsá­gok előtt is. Ennek dacára uj vizsgára rendel­ték őket, úgy hogy végül is. bukniok kellett! És azt hiszem, hogy közülünk bárki is úgy járt volna. Ezek -a vizsga vegzaturák ugyanis arra vallanak, hgy nem annyira a tudás az irányadó itt, mint a vizsgáztató bizottság álláspontja, azok az érzések és élvek, melyek áthatják a bi­zottsági tagokat, akik teljhatalmúing döntenek egziszten­ciák sorsa fölött. Alkalmam volt több ilyen „elbukott“ vasu­tassal beszélgetést folytatni, melynek során tár­gyilagosan megállapíthat ' .un, bogy mindnyájan bírják a romén nyelvet úgy. szóval, mint Írás­ban. És mégis el kellett bukniok, ami egészen természetes, amikor egy vizsgázó vasutasnál például azt kifogásolták, hogy non ir „elég szé­pen" románul. De bárhogy is áll a dolog, kérdem: Feltéte­lezhető e. hogy egy vasutas, aki 16 évig áll a to p©BTst©S, íissia, ízléses és modern van szüksége, feltétlenül kérjen sjâîîSstot a Nyomdai Vállalattól Cluj- Kolozsvár, Strada Univer­sităţii (Egyetem u.) 3 szám CFR szolgálatában, az alatt kötelességeit lelki- ismeretesen teljesiti, pont most 1931-ben legyen hirtelen alkal­matlan szolgálatának ellátására azon a címen, hogy non tud románul? Nem, ez az érvelés komolytalanságra valíana. Kimondott áthelyezési <>k tehát nem létezik. De mindezektől a meggondolásoktól elte­kintve, kötelességemnek tartom felhívni Mi­niszter TJr figyelmét arra, hogy az áthelyezett vasutasokat uj állomáshelyeiken csaknem kivé­tel nélkül ezekkel a szavakkal fogadják: „Nem értjük, miért helyeztek ide, hiszen ön jól be­szél románul. Aztán nem is tudjuk, hogy Hová osszuk be, személyzetünkben sehol sincs ürese­dés.“ így az áthelyezett vasutasokat rendszerint Kérdem ezek után: Megengedhető-e a mai kritikus időkben, hogy a román vasutak vezér- igazgatósága tovább folytassa azt a játékot, egzisztenciák százaival? Most, amikor a hivatal­nok családok a fizetés leszállítása következté­ben olyan súlyos helyzetbe jutottak, szabad-e ilyen brutális intézkedésekkel előkészíteni a kenyérkereső családfők tömeges ruiná- lását? Kérem tehát a Miniszter Urat, szíveskedjék erélyesen interveniálni a CFR vezérigazgatósá­gánál az áthelyezési rendeletek visszavonása, illetve végrehajtásuk felfüggesztése érdekében. Fogadja Miniszter Ur stb. űr. Wilier József. Egy angol publicista feltünéstkeltő állítása szerint Ferencz Ferdinándot a francia sza­badkőművesek gyilkoltatták meg és Jaurés meggyilkolása azért következett be9 mert a szabadkőműveseket le akarta leplezni (Berlin, február 26.) A Berliner Monatshef­te für Internaţionala Aufklärung cimii folyó­iratban Norman angol publicista szenzációs cikket közölt. A cikkben azt állítja, hogy Ferencz Ferdinánd osztrák-magyar trón­örököst annakidején Szarajevóban a francia szabádkőmivesek gyilkoltatták • ' meg. Különösen gyanúsnak találja, hogy .Princip Gavril, mielőtt a ‘ merényletet elkövette volna, Parisban és Londonban járt, ahol bebizónyi- tottun a szabadkőművesekkel tárgyalt. Nor­man egyébként a szerajevói merénylet idején Londonban Eduard Grey lapjánál dolgozott A gyilkosság napján Eduard Grey idegesen kérdezte meg tő­le, .ni nesen-e valami hir Szerajevóból? Ő nein-mel felelt, amire a főszerkesztő ezt mor­mogta: „Lehet, hogy elhibázták“. Este azután Norman egy társaságban megtudta, hogy Sza­rajevóban megölték az osztrák-magyar mo­narchia trónörökösét. A cikk egy másik bizo­nyítéka az, hogy Jarues-t is akkor gyilkolták meg, amikor- éppen arra készült, hogy beszé­dében leleplezze a szabadkömivesek és a szera- jei'éi merénylet közötti összeíüggést. A kétnyelvű píakátkényszer ellen interpellált a Magyar Párt rIP;íedü8 Nanrinr 3 parlamentben képviselő a békeszerződésbe ütköző rendelkezések ellen (Bukarest, február 26.) A kamarában He­gedűs magyarpárti képviselő szóvá tetto azt a kisebbségi, nyelvsérelftiet, amelyre újból rá kellett’ terelni a figyelmet. Olyan rendszabá­lyokat foganatosítottak,, amelyek élesen bele- ütkönok a békeszerződés kisebbségi egyezmé­nyébe. Hegedűs Nándor a következőket mondotta beszédében: A központi sziguranca még 1929.-ben rende­letét .adott ki, amely elrendeli, hogy a kisebb­ségi nyelven írott plakátok csak akkor rs gaszthatók ki és terjeszthetők, hogyha telje­sen egyforma román nyelvű szöveget is nyom­tatnak melléjük. Ez a rendelet törvénytelen ÓS önkényes, mert semmiféle törvény non ad jogot arra, hogy a hatóságok a hivatalos érintkezé­sen kívül a. kisebbségi nyelvek haszná­latát bármiben is korlátozzák és a román nyelv használatát; kötelezővé te­gyék. A szigorú rendelkezés beleütközik a nem­zetközi szerződésbe is. A Parisban kötött szer­ződés S-ik cikkének harmadik szakasza ugyan­is igv szól: A- Egyetlen román állampolgár sem korlá­tozható bármely nyelv szabad használatában a magán, vagy üzleti életben, vallási életben, a sajtó utján történő megnyilatkozásokban, vagy a nyilvános gyűléseken. Ebből világosan következik, hogy senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy hirdetmé­nyeit a kereskedelmi vagy bármely más magán- tevékenység terén román- nyelven fogalmazza. Nem lehet őt. arm kötelezni, hogy román nyel­ven is plakátokat nyomasson, tolmácsokra, for­dításokra pénzt költsön és, igy a falragaszok nyomtatási költségeit megnövelje. A szabad nyelvhasználat azonnal illuzórikussá válik, mihelyt vala­ki nem választhatja meg szabadon azt a nyelvel, amelyen másokhoz szólni, akar. Ennek a törvénytelen szít rănea rendeletnek alkalmazása az utóbbi időben annyira elfajult, hogy a vidéki hatóságok, különösen Erdélyben a kisebbségi lapok falragaszainak kifüggeszté­sét is megakadályozzák, ba azok csupán az ille­tő kisebbségi nyelven nyomtattattak. Egyes hatóságok valóságos kél nyelvű sajtószolgálat megteremtései akarják kifórszirozni és a. kisebbségi la­pokra! ráoktrojálni. Kérdem a belügyminiszter urat, W mondotta — hajlandó-e arról intézkedni, Iiogy ez a szigu- irap.ea rendelet visszavonassék és a nemzetközi szerződések értelmében a kereskedelmi és a ma­gán életben és a sajtó terén a szabad nyelvhasz­nálat elől minden akadály elbárittassék. Meg kell jegyeznem, hogy a legutóbbi biharraegyei választáson a nemzeti parasztpárt és a liberális párt egyaránt bocsátottak ki plakátokat és röpcédulákat, kizárólag magyar nyelven s senki a plakátok kiragasztását, sem a röpcédu­lák szétosztását a hatóságok közül nem akadá­lyozta meg. (SzöiS&oi1vém^&kp úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a leg- ke esettebb fajokból, leziobb minőségben, garan« . téií fajjţastân kaphatók CASPAR! FR.-nél Med* ' gyes-Medias, jud. TarnavaAíare. Árjegyzék ingyen. „Neuburgen“ különlegesség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom