Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-28 / 48. szám
XIV. ÉVF. 48. SZÁM. S£exMirrt&&fú 9 w Magyar memorandum a kisebbségi vasutasok indított lelketlen hajsza ellen miaít pótszolgálatra állítják be, tehát egész nap csak lézengenék, elhagyott helyeiket pedig ugyanakkor újonnan alkalmazott románokkal töltik be. S ez történik akkor, amikor a CFR súlyos deficitekkel küzd. A CFR megengedi magának azt a fényűzést, hogy a jelenlegi súlyos viszonyok között két garnitura személyzetet tarthasson. (Bukarest, február 26.) Jelentettük, hogy Wilier József képviselő a magyar parlamenti csoport főtitkára memorandumot nyújtott át Raducanu közlekedésügyi miniszternek, melyben erélyes tiltakozását fejezte ki a kisebbségi vasutasok tömeges áthelyezése ellen. Módunkban áll teljes egészében ismertetni ezt a nagyjelentőségű memorandumot, mely a következőképpen hangzik: Miniszter ür! Bizonyára Önnek is tudomása van arról, hogy a CFR vezérigazgatósága most télviz idején tömegesen helyezte át Erdélyből a Regátba a családos vasutasokat. Bár ezek a vasutasok csaknem kivétel nélkül kisebbségi állampolgárok, nem óhajtok ennek a kérdésnek politikai szinezetet tulajdonítani, az emberiesség érzése azonban arra késztet, hogy a legerélyesehb tiltakozásomat fejezzem ki ezekkel az oktalan intézkedésekkel szemben, melyek a vasutascsaládok százainak fogják erkölcsi és anyagi összeroppanását eredményezni. Meglepő és szembetűnő az, hogy az áthelyezett vasutasok kivétel nélkül sikerrel tették le a román nyelvvizsgát -r még, regáti bizottságok előtt is. Ennek dacára uj vizsgára rendelték őket, úgy hogy végül is. bukniok kellett! És azt hiszem, hogy közülünk bárki is úgy járt volna. Ezek -a vizsga vegzaturák ugyanis arra vallanak, hgy nem annyira a tudás az irányadó itt, mint a vizsgáztató bizottság álláspontja, azok az érzések és élvek, melyek áthatják a bizottsági tagokat, akik teljhatalmúing döntenek egzisztenciák sorsa fölött. Alkalmam volt több ilyen „elbukott“ vasutassal beszélgetést folytatni, melynek során tárgyilagosan megállapíthat ' .un, bogy mindnyájan bírják a romén nyelvet úgy. szóval, mint Írásban. És mégis el kellett bukniok, ami egészen természetes, amikor egy vizsgázó vasutasnál például azt kifogásolták, hogy non ir „elég szépen" románul. De bárhogy is áll a dolog, kérdem: Feltételezhető e. hogy egy vasutas, aki 16 évig áll a to p©BTst©S, íissia, ízléses és modern van szüksége, feltétlenül kérjen sjâîîSstot a Nyomdai Vállalattól Cluj- Kolozsvár, Strada Universităţii (Egyetem u.) 3 szám CFR szolgálatában, az alatt kötelességeit lelki- ismeretesen teljesiti, pont most 1931-ben legyen hirtelen alkalmatlan szolgálatának ellátására azon a címen, hogy non tud románul? Nem, ez az érvelés komolytalanságra valíana. Kimondott áthelyezési <>k tehát nem létezik. De mindezektől a meggondolásoktól eltekintve, kötelességemnek tartom felhívni Miniszter TJr figyelmét arra, hogy az áthelyezett vasutasokat uj állomáshelyeiken csaknem kivétel nélkül ezekkel a szavakkal fogadják: „Nem értjük, miért helyeztek ide, hiszen ön jól beszél románul. Aztán nem is tudjuk, hogy Hová osszuk be, személyzetünkben sehol sincs üresedés.“ így az áthelyezett vasutasokat rendszerint Kérdem ezek után: Megengedhető-e a mai kritikus időkben, hogy a román vasutak vezér- igazgatósága tovább folytassa azt a játékot, egzisztenciák százaival? Most, amikor a hivatalnok családok a fizetés leszállítása következtében olyan súlyos helyzetbe jutottak, szabad-e ilyen brutális intézkedésekkel előkészíteni a kenyérkereső családfők tömeges ruiná- lását? Kérem tehát a Miniszter Urat, szíveskedjék erélyesen interveniálni a CFR vezérigazgatóságánál az áthelyezési rendeletek visszavonása, illetve végrehajtásuk felfüggesztése érdekében. Fogadja Miniszter Ur stb. űr. Wilier József. Egy angol publicista feltünéstkeltő állítása szerint Ferencz Ferdinándot a francia szabadkőművesek gyilkoltatták meg és Jaurés meggyilkolása azért következett be9 mert a szabadkőműveseket le akarta leplezni (Berlin, február 26.) A Berliner Monatshefte für Internaţionala Aufklärung cimii folyóiratban Norman angol publicista szenzációs cikket közölt. A cikkben azt állítja, hogy Ferencz Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst annakidején Szarajevóban a francia szabádkőmivesek gyilkoltatták • ' meg. Különösen gyanúsnak találja, hogy .Princip Gavril, mielőtt a ‘ merényletet elkövette volna, Parisban és Londonban járt, ahol bebizónyi- tottun a szabadkőművesekkel tárgyalt. Norman egyébként a szerajevói merénylet idején Londonban Eduard Grey lapjánál dolgozott A gyilkosság napján Eduard Grey idegesen kérdezte meg tőle, .ni nesen-e valami hir Szerajevóból? Ő nein-mel felelt, amire a főszerkesztő ezt mormogta: „Lehet, hogy elhibázták“. Este azután Norman egy társaságban megtudta, hogy Szarajevóban megölték az osztrák-magyar monarchia trónörökösét. A cikk egy másik bizonyítéka az, hogy Jarues-t is akkor gyilkolták meg, amikor- éppen arra készült, hogy beszédében leleplezze a szabadkömivesek és a szera- jei'éi merénylet közötti összeíüggést. A kétnyelvű píakátkényszer ellen interpellált a Magyar Párt rIP;íedü8 Nanrinr 3 parlamentben képviselő a békeszerződésbe ütköző rendelkezések ellen (Bukarest, február 26.) A kamarában Hegedűs magyarpárti képviselő szóvá tetto azt a kisebbségi, nyelvsérelftiet, amelyre újból rá kellett’ terelni a figyelmet. Olyan rendszabályokat foganatosítottak,, amelyek élesen bele- ütkönok a békeszerződés kisebbségi egyezményébe. Hegedűs Nándor a következőket mondotta beszédében: A központi sziguranca még 1929.-ben rendeletét .adott ki, amely elrendeli, hogy a kisebbségi nyelven írott plakátok csak akkor rs gaszthatók ki és terjeszthetők, hogyha teljesen egyforma román nyelvű szöveget is nyomtatnak melléjük. Ez a rendelet törvénytelen ÓS önkényes, mert semmiféle törvény non ad jogot arra, hogy a hatóságok a hivatalos érintkezésen kívül a. kisebbségi nyelvek használatát bármiben is korlátozzák és a román nyelv használatát; kötelezővé tegyék. A szigorú rendelkezés beleütközik a nemzetközi szerződésbe is. A Parisban kötött szerződés S-ik cikkének harmadik szakasza ugyanis igv szól: A- Egyetlen román állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a magán, vagy üzleti életben, vallási életben, a sajtó utján történő megnyilatkozásokban, vagy a nyilvános gyűléseken. Ebből világosan következik, hogy senkit sem lehet arra kényszeríteni, hogy hirdetményeit a kereskedelmi vagy bármely más magán- tevékenység terén román- nyelven fogalmazza. Nem lehet őt. arm kötelezni, hogy román nyelven is plakátokat nyomasson, tolmácsokra, fordításokra pénzt költsön és, igy a falragaszok nyomtatási költségeit megnövelje. A szabad nyelvhasználat azonnal illuzórikussá válik, mihelyt valaki nem választhatja meg szabadon azt a nyelvel, amelyen másokhoz szólni, akar. Ennek a törvénytelen szít rănea rendeletnek alkalmazása az utóbbi időben annyira elfajult, hogy a vidéki hatóságok, különösen Erdélyben a kisebbségi lapok falragaszainak kifüggesztését is megakadályozzák, ba azok csupán az illető kisebbségi nyelven nyomtattattak. Egyes hatóságok valóságos kél nyelvű sajtószolgálat megteremtései akarják kifórszirozni és a. kisebbségi lapokra! ráoktrojálni. Kérdem a belügyminiszter urat, W mondotta — hajlandó-e arról intézkedni, Iiogy ez a szigu- irap.ea rendelet visszavonassék és a nemzetközi szerződések értelmében a kereskedelmi és a magán életben és a sajtó terén a szabad nyelvhasználat elől minden akadály elbárittassék. Meg kell jegyeznem, hogy a legutóbbi biharraegyei választáson a nemzeti parasztpárt és a liberális párt egyaránt bocsátottak ki plakátokat és röpcédulákat, kizárólag magyar nyelven s senki a plakátok kiragasztását, sem a röpcédulák szétosztását a hatóságok közül nem akadályozta meg. (SzöiS&oi1vém^&kp úgymint amerikai sima és gyökeres vesszők a leg- ke esettebb fajokból, leziobb minőségben, garan« . téií fajjţastân kaphatók CASPAR! FR.-nél Med* ' gyes-Medias, jud. TarnavaAíare. Árjegyzék ingyen. „Neuburgen“ különlegesség.
