Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-25 / 45. szám
r ini If r*A* A1T t A Magyar Párt nyilatkozata a kamattörvényhez Dr. György József képviselő és dsv. Sebesí János szenátor fogják ismertetni a Magyar Párt álláspontját a kamattörvény tárgyalása alkalmával (Buarest, február 23. Saját tud.) Az Országos Magyar Párt parlamenti csoportja február 18-án megtartott értekezletén megállapította a tárgyalás alatt levő kamattörvényre vonatkozó álláspontját és megbizta dr. György József képviselőt és dr. Sebesi János szenátort, hogy a Magyar Párt álláspontját a törvényjavaslat parlamenti tárgyalása alkalmával a törvény- hozás mindkét házában ismertessék. A parlamenti csoport, illetve az Országos Magyar Párt a következőkben szögezte le álláspontját és véleményét a törvényjavaslatról és a parlamenti képviselők, valamint szenátorok a javaslat tárgyalása alkalmával ezt az álláspontot fogják képviselni: A törvényjavaslat indokolása joggal állapítja meg azt, hogy a pénzhiány és az ebből folyó pénzdrágaság válságossá súlyosbodott s valóságos pusztításokat okoz. A kormány elmulasztja azonban megjelölni e siralmas helyzet okait, noha ezeket valameny- nyien nagyon jól ismerjük. Azok a nehézségek, melyek a jelenleg folyamatban lévő kölcsöntárgyalások során felmerültek, teljesen megvilágítják ezeket az okokat. A háború után egymást követő összes kormányok sorozatos hibái lerombolták a világpiac bizalmát országunkkal szemben s tönkretették emellett az ország gazdasági életét és termelő erőit, olyannyira, hogy a rendkívül érzékeny tőke visszavonult és állandóan visszavonulóban van piacainkról. A baj tehát tényleg csak úgy orvosolható, ha visszaszerezzük a piacunk teljesítőképessége iránt való bizalmat és helyreállítjuk a termelő erőket. Sajnos, ebben az irányban nem látunk energikus intézkedéseket s következőleg nem is remélhetjük, hogy a jelenlegi válságos helyzet a kormány hatálytalan és elégtelen intézkedései révén megjavulhasson. A javaslatban lefektetett intézkedések nem érintik a kérdés gyökerét, hanem csak felületesek és mesterségesek. A pénz drágasága és a kamatok nagysága rendkívül bonyolult kérdés s naivitás volna azt hinni, hogy ezt egyszerű törvényhozási szabályozással s bizonyos büntetések behozatalával meg lehet oldani. Az egész közgazdasági politikának, a köz- erkölcsöknek s az összes igazgatási ágaknak gyökeres reformja az egyetlen megoldása a kérdésnek. Sajnos, ebben az irányban semmiféle javulást nem látunk s következőleg nincs is semmi bizalmunk abban, hogy e törvényjavaslat intézkedései el fogják érni kivánt céljukat, mert a javasolt intézkedések csak a becsületes hitelezőket sújtják, mig a szemérmetlen uzsorások tovább fogják folytatni üzelmeiket és a fe kete szesz után — e törvény következtében — rövidesen meg fog jelenni a fekete hitel és a fe kete kamat is. Mindezek ellenére a Magyar Párt — leszö- gezve elvi álláspontját, — nem szándékozik megakadályozni azoknak a — nézete szerint bár nem megfelelő és nem hatékony — intézkedéseknek megtételét, melyeknek az volna a rendeltetésük, hogy az eladósodott lakosság siralmas helyzetét orvosolják. Romániában a legmagasabb a jegybank kamatlába! Egyidejűleg azonban le kell szögeznie, hogy a kamatláb magasságának szabályozására elsősorban és minden országban a jegybank kamatlába hivatott és nagy sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a mi jegyintézetünk 9 százalékos kamatlába, Bulgáriát kivéve, a legmagasabb az egész Európában s kétszeresen, sőt háromszorosan meghaladja más állagok jegybankjainak kamatlábát. Elsősorban tehát olyan közgazdasági és pénzügyi politikát követelünk, mely lehetővé tegye, hogy a Banca Naţionala kamatlába a többi államok jegybankjai kamatlábának színvonalára szánhasson le. Követeljük másodsorban, hogy a Banca Naţionala egyenlő arányban ossza meg a rendelte zésére álló fizetési eszközöket az ország összes bankjai között és főként azokat a bankokat támogassa, melyektől a kényszerű kamatleszállítás miatt betétállományuk jelentős részét a betevők elvonták. Elismerjük, hogy a megegyezéses kamat magassága szoros összefüggésben áll a Banca Naţionala kamatlábával, nem látjuk azonban ezt a szükségszerű összefüggést a törvényes kamatot illetően. Azt kívánjuk tehát, hogy a törvényes kamat polgári ügyekben és az állammal szemben 5 Marosvásárhelyi tudósi tónk jelenti: Nagy érdeklődés mellett tartotta meg február 22-én a Marosvásárhelyi Kereskedő Társulat rendes évi közgyűlését. Rosenfeld Jenő nagykereskedő elnöki megnyitójában ismertette azt a küzdelmet, amelyet a romániai kereskedőtársadalom a súlyos gazdasági és pénzügyi viszonyok között folytat és hangsúlyozta, hogy az adók és vámok leszállításával, az igazságszolgáltatás gyorssá és ingyenessé tételével, a Kereskedelmi Hitelintézet felállításával lényegesen enyhíteni lehetne a krízisen. Dr. Márk Miklós ügyvéd, a Társulat titkára részletes jelentésben ismertette a társulat működését és azokat a sérelmeket, amelyek különösen lokális vonatkozásban érik a marosvásárhelyi kereskedőket. — Szűnjék meg a kormánynak az ipar és kereskedelem ellen folytatott hajszája és a törvény ne nyomja el tendenciózusan a kereskedőket! — mondotta dr. Márk Miklós, akinek javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy Werner Sombartot, a világhírű gazdasági szakértőt és szociológust meghívják Marosvásárhelyre (Kolozvár, február 23. Saját tud.) A Kolozsvári Háztulajdonosok Szövetsége február 22-én tartotta meg élénk érdeklődés mellett dr. Gosma János királyi közjegyző elnökletével a városháza dísztermében évi rendes közgyűlését. A közgyűlés hódoló táviratot küldött az uralkodónak, táviratilag üdvözölte az igazságügyminisz-; tért, majd dr. Cosma tartotta meg elnöki megnyitóját, amelyben rámutatott arra, hogy a mai nehéz időkben milyen nagy szerepe van n Ház- tulajdonosok Szövetségének, mert a szövetség tagjai viselik a város közterheinek legnagyobb részét. Az elnöki megnyitó után dr. Bartha Ignác ügyvéd a szövetség főügyésze tartotta meg tartalmas beszámolóját a szövetség mult évi működéséről. Heigel Lipót nyug. pénzügyi főtanácsos a köztisztasági, a viz- és csatorna, valamint a villanyáram dijakról tartotta meg érdekes előadásait. Heigel főtanácsos megdöbbentő adatokkal mutatta ki, hogy a viz egész Romá niában Kolozsvárt a legdrágább és 1927 óta kö zel négyszáz százalékkal evielkedtek a visdijak. Ismertette a vízórák kérdését és a terem köszázaléb, kereskedelmi- és váltóügyekben I n£zalék legyen, amint a hábor* előtt volt, mert egyfelől, ha arról van szó, hogy áldozatokat kell hozni az Ínséges lakósság érdekében, azt hisszük, hogy elsősorban az állam köteles vonzó erővel biró példát mutatni, másfelől pedig az a nézetünk, hogy azokban az esetekben, mikor nem Írásban megkötött valóságos kölcsönről van szó, az 5 százalékos, illetve 6 százalékes kamat teljesen elégséges. Azt kívánjuk, hogy a megegyezéses kamat legfelsőbb hatása 12 százalék legyen a magán- hitelezőkkel szemben, kik minden külön költség nélkül kihitelezik saját pénzüket, valamint azokkal a bankokkal szemben, melyeknek 188 milliót meghaladó hitelük van a Banca Natio- nalától; 14 százalék legyen azokkal a bankokkal szemben, melyeknek 100 milliónál kevesebb hitelük van a Banca Nationalától és 16 százalék azokkal szemben, melyek nem élveznek semmiféle hitelt sem a Banca Nationalától. Kívánjuk továbbá a javaslat 6 §-ának olyan módosítását, hogy a kamatok elévülési ideje 3 év legyen, mint korábban volt és ne 5 év, amint a javaslat tervezi. Ezekkel a módosításokkal, megjegyzésekkel és fenntartva teljes egészében az előzőkben kifejtett elvi szempontjainkat, hajlandók vagyunk megszavazni a javaslatot, abban az óhajtásban, hogy egyetlen alkalmat se mulasszunk el, hogy I súlyos megpróbáltatásoknak kitett népünknek j valami könnyebbedést nyújtsunk mai nehéz J helyzetében. előadás tartására, Fried János dr., az Erdélyi és Bánáti Kereskedői Testületek Szövetségének főtitkára tartalmas előadást tartott a gazdasági helyzetről és a kereskedők problémáiról. A kormány emelte, majd stabilizálta a közterheket, mégis árleszállítást követel a kereskedőktől. Burger Albert megállapítja, hogy Romániában a földmivelőosztály fogyasztóképessége a minimálisra csökkent, az állam minden pénzét elviszi a földmivesnek. A mai munkabérek nem tarthatók tovább érvényben és az állam a közterhek és az adók leszállításával kell megkezdje az olcsóbbitási folyamatot. Dr. Lakatos Sándor, az UGIR főtitkára a kereskedelem és a gyáripar megértő együttműködésének szükségességét hangoztatta. Szántó Jakab, Szláma Emil felszólalása után Vaday Sándor számolt be arról, hogy Marosvásárhelyen a kereskedők eddig 50 esetben kérték az üzletbérek leszállítását eszközlő bizottság döntését és pedig mindig sikerrel. Az eddig eszközölt leszállítások összege meghaladja a 400.000 lejt. zönsége hevesen tüntetett a vízmüvek igazgatóságának azon eljárása ellen, hogy a 3600 lejes költséggel rákényszeritett vizóra tulajdonosok nem a vizóra szerint elfogyasztott vízmennyiség után, hanem a magas átalány szerint fizetik a vizet. így Kolozsvárt a polgárságnak azt a vizet is meg kell fizetnie, amit nem használnak el. A villanyáram egységdijaira vonatkozólag felhozta, hogy azok ma is ugyanazok, mint mult évben voltak, annak ellenére, hogy a szén és pakura árak 25—50 százalékkal csökkentek. A magas áramdijak miatt az iparáram fogyasztás évről-évre csökkent. Kifogásolta, hogy a nagyobb fogyasztók a kisebb fogyasztókkal szemben prémiumot nem kapnak. Felveti a kérdést, hogyha a közterhek nem csökkennek, a közüzemek árleszállítást nem eszközölnek, a köztisztasági dijak pedig nem hogy leszálljanak, hanem még felemeltetnek, hogyan lehet elképzelni, hogy Kolozsvár városában az olcsóbbodási hullám minden vonalon bekövetkezzék?! A lelkesedéssel fogadott előadói beszédhez hozzászólot- tak dr. Tolciu Joachim ügyvéd, Cseh József és Ne üldözze a kormány az ipart és a kereskedelmet! A Kolozsvári Háztulajdonosok az üzlet- és lakásbérek ieszállithatásáérf a közterhek csökkentését követelik Szabadítsák lel a lakásokat, szállítsák le a viz- és villany dijakat
