Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-23 / 44. szám
A forgalmi adó törlését, adómérséklést és a behajtások szigorúságának a megkönnyebbítését kérték a kolozsvári iparosok a tartományi igazgatótól A tizenkétezer lejen aluli értéket képviselő iparosszerszámok és gépek mentesíthessenek a foglalás alól (Kolozsvár, február 21.) Egy idő óta a kolozsvári iparosság is mind öntudatosakban védekezik a tulmagas adókivetések és a szigorú adóbehajtások ellen és mind erőteljesebben kéri a forgalmi adó törlését. Legutóbb is Moldovan ipartestületi elnök két delegációt vezetett Moldovan tartományi igazgatóhoz s mindkét delegáció azt kérte, hogy a forgalmi adót töröljék és a behajtás szigorát enyhítsék. Ezekben a delegációkban képviselve voltak az ács és bádogos szakmák, s mindkét szakma nevében egy- egy memorandumot nyújtottak át, amelyben azt kérik a tartományi igazgatóság utján a pénzügyminisztertől, hogy mindkét szakmát, illetve szakmában dolgozó iparosokat a forgalmi adó alól mentesítsék. Ezeknek a szakmáknak az évi munkaszezonja az utóbbi időkben csak néhány hónapot tesz ki, tekintettel a lanyha építési kedvre, még ezekben a hónapokban is alig akad munkájuk. A memorandum szerint az ácsmesterek és iparosok csak mint alvállalkozók dolgoznak, tehát a forgalmi adó alól mentesíteni kell őket. Ugyanez áll a bádogos szakmára is. Ez utóbbi iparágban a gyári konkurrencia következtében a házfelszerelési cikkek készítése teljesen megszűnt, csak javításokat végeznek és igy a forgalmi adó alól különben is felmentést kell, hogy élvezzenek. Moldovan tartományi igazgató mindkét szakma képviselőinek a kérését jogosnak és méltányosnak ismerte el és Ígéretet tett arra, (Déva, február 21.) A Keleti Újság „Magyar Kisipar“ rovata beszámolt arról, hogy a kisiparosok az Iparkamara tanácsülésén többrendbeli panaszt emeltek, hogy a vásárbiztosok a nagyvásárok alkalmával nem tartják be a szabályrendeletet. Erre a dévai iparkamara megtette a szükséges lépéseket és úgy a rendőrségtől, valamint az összes primáriáktól azt a választ kapta, hogy a szabályrendeletet mindenütt és minden alkalommal be fogják tortám. Az Ígéret azonban csak ígéret maradt, ezt mutatja Szabó József dévai mézeskalácsos mester esete, akit egy brádi vásár alkalmával a csendőrség kitessókelt a piacról. Szabó Józsefnek a helyét egy abrudbányai mézeskalácsosnő foglalta el, holott Szabó már harminc éve dolgozik és egyik legöregebb iparos a megyében. A hatóságok az abrudbányai nőt nem tudták elmozditani és ekkor a vásárbiztos, ismerve Szabó József jogait, a régi vásári helye mellé beállította. A kontárok erre felzudultak és in- tervehiáltak a polgármesternél Szabó ellen. A A közszálIISások racionalizálása és normalizálása (Kolozsvár, február 21.) Az ipari és kereskedelmi minisztérium törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek célja, hogy a közszállitásokat racionalizálja é3 normalizálja. A tervezet szerint minden szükséges munkáról, vagy szállításról szükségleti kimutatást kell kiállítani, amely pontosan meghatározza a munka, vagy szállítás tárgyát, mennyiségét, az anyagok természetét. Itt csak a speciális márkákat nem szabad megnevezni. Munkateljesítményeknél csatolni kell a terveket és magyarázatokat. Ki kuli tüntetni továbbá az anyag minőségét, csatolni kell az esetleges mintákat, ki kell tüntetni a munka elvégzésének határidejét, az átvétel módját és fizetési feltételeket. Minderre azért van szükség, hogy büntető szankciókat leheshogy Bukarestben illetékes helyekre juttatja a memorandumokat. Az ipartestület képviselői ugyancsak elhatározták, hogy az összes ipari szakmákra vonatkozólag egy harmadik memorandumot is át fognak nyújtani a tartományi igazgató urnák, melyben arra fogják kérni a pénzügyminisztert, hogy az összes szezoniparosok adóztatása csak a tényleges munkaszezonra történjék meg és az árak s a munkabérek zuhanásával arányosan az adókat is csökkentsék. Időközben érkezett meg a pénzügyminiszternek az a rendelete, amely szerint a folyó évben nem lesznek adókivetések, hanem a mult évi kivetési alapot veszik irányadóul. A memorandumot tehát odamódositották, hogy a fe- lebbezéseknél érvényesüljenek az itt jelzett szempontok. A végrehajtási törvény ugyanis háromszáz lejt állapit meg, mint olyan maximális összeget, amelyen túl az ipari szerszámokat és gépeket adótartozásokban le lehet foglalni. E memorandumban arra kérik a pénzügyminisztert, hogy ezt az összeget a negyven- szeresére emeljék fel és igy a tizenkétezer lejen aluli értékű szerszámokat és gépeket a jövőben ne lehessen foglalás és árverés alá venni. A memorandum nem feledkezik meg arról sem, hogy az adóbehajtások olyan időben tartassanak meg, amikor van munkájuk az iparosoknak és nem a holtszezonban, mint az a múltban történt. polgármester ráparancsolt Szabóra, hogy hagyja el a helyét s amikor ezt az öreg iparos vonakodott megtenni, megtörtént az a szokatlan és felháborító eset, hogy a régi, becsületes, öreg iparost délelőtt fél tiz órakor csendőrökkel kényszeri- tették a bepakolásra. A polgármester intézkedése nagy izgalmat váltott ki az iparosok körében annál is j*kább, mivel Szabót olyan iparosok intervenciójára tessékelték ki a vásárról, akiknek még iparengedélyük sincs. Szabó később feljelentést adott be a dévai iparkamarához, de arroak semmi eredménye nem mutatkozott. A legnagyobb baj ott van, hogy a vásárok alkalmával a rendőrhatóságok és iparkamarák intézkedéseit egyszerűen semmibe sem veszik. Kiváncsiak vagyunk, hogy Szabó József feljelentése kedvező megoldást fog-e nyerni, vagy pedig Abrudbá- nyán a polgármester a kontároknak ad igazat. sen foganatosítani, ha a munkát nem szállítják le kellő időben. De ki kell tüntetni a garancia- összeget és minden más feltételt, amit az árlejtési bizottság szükségesnek tart. A belföldi termékek a külföldiekkel szemben öt százalékos kedvezményt élveznek, amit úgy kell érteni, hogy a külföldi ajánlat árából levonásba hozandó a vám és szállítási költség és a fennmaradó összegből még le kel! voffni öt százalékot. Olyan áruk után, melyek vámtilalom alá esnek, negyven százalékos vámdijak fizetendők. Az összes közszállitások 75 százaléka legalább is belföldi vállalatoknak adandó ki. Sajnos, amit a vidéki iparosok már régen kérnek és sürgetnek, még ebben a tervezetben sem talált megoldást, mert a közszálitások árlejtése a legtöbb esetben csak a fővárosokban fog megtörténni, még olyan munkára és szállításokra is, amelyeket vidéki városokban kell végrehajtani, illetve elvégezni. Ilyen körülmények között a vidéki iparosok nem juthatnak ezekhez a munkálatokhoz, mert nem kockáztathatnak nagyobb költségeket egy reménybeli szállításra. Éppen ezért úgy az ipartestületek, mint a kisiparosok szövetsége utján kérték, hogy azokból a kisiparosoknak is jusson valami, másrészt pedig az árlejtési hirdetéseket minél szélesebb körben tegyék közzé. Szükséges, hogy az árlejtéseket a kisiparos szövetség fiókjaival is közöljék és szükséges az, hogy az árlejtéseket egyidőben tartsák meg úgy a fővárosban, valamint a vidéki nagyobb ipari központokban. IPAROS HÍREK A kolozsvári bádogosok akciója a Széehe* nyi-téri sátrak ellen. Nemrégen a kolozsvári bádogosiparosok egy speciális szakosztályt alakítottak, hogy az érdekeiket meg tudják védeni. E speciális szakosztálynak az első akciója az volt, hogy távolítsák el a Széchenyi-térről azokat a sátrakat, amelyekben minden nap bádogos termékeket árulnak. Ebben az ügyben felterjesztést is készítettek a városi tanácshoz, hogy addig is, amig ezeket a sátrakat teljesen kiküszöbölik, illetve eltávolítják a Széchenyi- térről, a bádogosok részére egy közös árusítási engedélyt adjanak ki. Sérelmezik, hogy a Szé- chenyi-téren minden nap bádogtermékeket árusítanak és arra kérik a városi tanácsot, hogy az árusítás a jövőben csak az országos vásárokra szorittassék- Elhatározták különben azt is, hogy a vándorbádogosok, a cigány foltozok, illetve a kontárok ellen a legerélyesebb akciót fogják megindítani. A dicsőszentmártoni ipartestület tisztuji<ása és segélykiáltása. Dicsőszentmártoni tudósitónk jelenti: Vasárnap délután öt órakor tartotta meg a dicsőszentmártoni ipartestület [ rendes évi tisztújító közgyűlését. A közgyűlésen. amelyet a testület székházában tartottak meg, az egész város iparos társadalma részt vett. A közgyűlést Elsässer Miklós elnök nyitotta meg. Röviden üdvözölte a megjelenteket, megköszönte a bizalmat és tiszttársaival egyetemben lemondott az ipartestület elnökségéről, illetve annak a vezetéséről. Az elnöki bejelentést a közgyűlés tudomásul vette, de ugyanakkor egyhangú lelkesedéssel őt és tiszttársait újból megválasztotta. Elsässer meghatva mondott köszönetét a bizalomért és ígéretet tett, hogy a jövőben is mindent el fog követni a dicsőszentmártoni iparosság érdekében. Utána Maearia eipészmester emelkedett szólásra, bejelentette, hogy az iparkamara őt delegálta az adókivetési bizottságba. A közgyűlés plénuma előtt Ígéretet tett arra, hogy önzetlenül fogja védeni az iparosságnak az érdekeit. Utána újból az elnök beszélt, felvázolta az iparosság mai nehéz és válságos helyzetét, fájdalommal emlékezett meg arról, hogy Dicsöszentmárton- ból rendkívül sok iparos kivándorolt s más pályára lépett. Felemlítette, hogy a politikusok és képviselők a választások előtt a kisiparosoknak mindent Ígértek és egy szebb jövő képét vázolták fel. Azonban az ígéretüket nem váltották be, s a kisipar helyzete mind válsáM■ G. DohémyasokI | Egyetlen együvegecske „NICOTAN '-al abba !! la yhatják a dohányzást. Teljesen biztos és ■ > ártalmatlan. 140 Lei utánvét, „Nieotan“ kép- !! viselet Calea Moşilor 326, Bucureşti ;; Számtalan köszönő levél. ;; I Kertész. József I a kiváló fiatal budapesti író: I „Dalol a ten or | I és én hallgatom** * I cimü szenzációs, novellas kötete megren- f I delbető a Keleti Újság könyvoszti!ydtői, 1 1 Cluj-Kolozsvár. _ „£tdé;y Magyar '£ I Könyvtár“ kiadás. — ára ói isi. * mm Örök harc a kontárok ellen Hiába Interveniál a dévai Iparkamara, még sem tartják be a vásári szabályrendeletet — Egy öreg magyar iparos kálváriája
