Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-20 / 41. szám

4 l&a&niWmtíQ XIV ÉVF. 41. SZĂM. Emberemlékezet nem volt ilyen bagyókeddje Kolozsvárnak Éjfélkor már néptelenek voltak a lokálok uccák kongtak az ürességtől az A farsang véget ért. Báloknak, vigasságok­nak s örömöknek ideje lejárt, Igaz, hogy az idei farsang nem nagyon bővelkedett bálokban és farsangi örömökben, de talán éppen ezért min­denki azt hitte, hogy a farsang utolsó éjszaká­ja, mint a múltban mindig, zajos lesz, éttermek­ben, kávéházakban, éjjeli lokálokban felharsan a muzsika, összecsendülnek a poharak, minden­ki felcsapja a bohócsapkát és önfeledten elbú­csúzik a farsangtól, hogy hamvazószerdán bűn­bánóan meghajoljon és hamut hintsen a fejére. Az idei húshagyókedd éjszakája azonban mindenfelé nagy csalódást keltett. Kolozsváron emberemlékezet óta nem értünk meg ilyen szo­morú farsangvégi éjszakát. Mintha nem is hús­hagyókedd, hanem nagypéntek éjszakája borult volna Kolozsvárra. Már tiz órakor kiürültek az éttermek, clcsendesedtek a kávéházak, kihaltak az uccák s az volt az impresszió, mintha Erdély fővárosában ostromállapot volna és szigorú rendeletek tiltották volna meg a szabad emberi mozgást. Csak egy pár színfoltot vázolunk fel, csak Ízelítőt adunk a legszomorubb húshagyó- keddi éjszakáról. A Magyar Sziuházban. És az arcán a kétsségbeesésnek, a vizbefulók ijedtségének csalhatatlan jelei rajzolódtak fel. Az éjjeli lokálban. Mert ilyenek is vannak Kolozsváron. Úgy­nevezett éjjeli lokálok, bárok, hangos mulatók, ahol minden év húshagyókedd éjszakáján reg­gelig tartó pezsgőzós, tánc és önfeledt mulato­zás villanyozta fel az elfáradt kedélyeket. Ezen az éjszakán még a legszolidabb polgárok sem röstelték bemenni a lokálokba és a hajnali órákban ropták a táncot, vagy kínozták a tan­gót, vagy7 a szteppet és vígan hangzott fel: so­hasem halunk meg... A Szentegyház uccai előkelő bárban hiába hangoskodott Dudus zenekara és a hamisítat­lan jazz, az éjjeli démonok hiába vették fel leg- igézőbb ruháikat, hiába csillogtak a szineslám­Dr. Qrő! Bethlen László gazdasága Faiskolája és szöl- tőoltvány telepe. Kívánatra ingyen küldi árjegyzékét. Reteag.Jud. Someş pák, az egyik asztalnál csak egy deresedő öreg urat és egy feltűnően öltözködött pirosarcu höl­gyet láttunk. Éjfélig még vártak és remény­kedtek a pincérek és a bárcsillagok, de sem a közönség, sem a törzsvendégek nem jelentkez­tek. Emberemlékezet óta ez volt az egyetlen Imshagyókeddi éjszaka a bárban, amikor még azt sem mondhatta el a főpincér, hogy a gazdag pali befutott, a rezsi beérkezett. Még a bárcsil­lagokra is ez éjszaka a szomorúság és elha- gyottság sötét felhői borultak. Ha a legelőke­lőbb bárban nem akadt vendég, bizonyára a ki­sebb éjjeli mulatók is üresen tátongtak. Éjfél után egy órakor a főtéren csak a posz- toló rendőrök állottak. Egyetlen lélek sehol. Tízperces körséta alatt csak két éjjeli pillangó röpködött a Hintz-patika sarkán. Kifestett ar­cuk messzire világított, szemük ijedten pislo­gott a nagy sötétségben. Öt selyemmel tömött bőröndöt hoztak át a határon A kolozsvári Magyar Színház húshagyókedd estéjére kabarémüsort hirdetett. Ez már tradí­ció. Szinháztradició, hogy ilyenkor könnyű faj­súlyú kabaréolőadás szórakoztatja a közönsé­get. A műsor sohasem volt fontos, mert a szín­ház vezetősége biztosra vehette, hogy ezen estén zsúfolt ház tapsolja és neveti Végig még a leg- könnyebbsulyu műsort is. Már a műsor megkez­dése előtt, fagyos részvétlenség derengett a Ma­gyar Színház hatalmas nézőterén. Kilenc óra tájban, midőn a műsor megkezdődött, a székso­rok még üresen állottak. Lassaukint jó félház mégis összeverődött. A műsor első félideje sab­lonszerűén zajlott le. Kabarészámok, tánc, ének s tréfás jelenetek buzgólkodtak a közönség fel melegitéséu. Ihász Aladár mint konferanszié, mindent elkövetett, hogy jókedvre hangolja törzspublikumát, a színpadon nem is történt semmi komolyabb baj. A tiz perces szünet után Szép Eruő poétikus egyfelvonásosát, a „Május“-t szervírozták. Sze­gény Szép Ernő nem tehet róla. hogy ezúttal a darabja sehogy sem tudott beleilleszkedni a htis- hagyókeddi hangulatba. Nyilvánvaló, hogy a „Május“ csak intim színpadon és kitűnő elő­adásban élvezhető. Ráadásul az előadás és a rendezés mélyen nivón alul maradt. Az éttermekben és kávéházakban. Máskor húshagyókedd éjszakáján az étter­mekben cs kávéházakban nem lehetett helyet találni. Mindenki csapzó jókedvvel búcsúzott a farsangtól, most azonban az éttermek és kávé- házak kongtak az ürességtől. Álmosság, fázó unalom ülte meg a kedélyeket. A legelőkelőbb éttermek inár tiz óra után becsuktak, a kávé- házakban hiába rakták fel a szines bohócsap­kát a cigányok, hiába hangoskodott a jazz, hasztalan harsogott a szaxofon, két-három asz­talnál feketekávé mellett bóbiskoltak a vendé­gek s mindenki rémült tekintettel nézett a má­sik asztalra: hát igy fest húshagyókedd éj­szakája? Az ezüstfejü, örökké mosolygó, gömbölyű kávéstól nem minden maliéin nélkül kérdeztük: — Hol maradtak a vendégek? Ezúttal nem mosolygott: — Meghalt a kávéházi ipar. Meghalt a hus- hagyókeddi jókedv. — Lehetséges volna ez? — Körülbelül öt hét óta alig látok néhány vendéget. Előkelő urak órák hosszat ülnek a kávéház márványasztalai mellett és nem fo­gyasztanak semmit. Nem csinálnak titkot ab­ból, hogy nincs egyetlen bánijuk sem. Ettől az éjszakától vártunk még valamit, de tessék szét­nézni a tágas helyiségben, több a fizetett alkal­mazott, mint a húshagyókedd! vendég. Bor­zasztó ez kérem, már mi sem bírhatjuk tovább... (Bukarest, február 18.) A rendőrség nagyobb arányú selyemcsempészésnek jött a nyomára. Nem a rendőri közegek fedezték fel a nyomokat, hanem egy névtelen feljelentő adta meg az út­baigazítást. Tegnap telefonjelentés érkezett a IV. kerületi rendőrséghez, hogy az Orient- expresszel gyanús csomagokat szállítanak a fő­városba. Paximade kvésztör több rendőrügy­nökkel várta az érkező vonatot, amelynek uta­sait feltartóztatták cs a vagonokat vizsgálat alá (Déva, február 18.) Hunyadvármegye me­gyei tanácsa dr. Selariu Emil alelnök elnökleté­vel ülést tartott, amelyen a Comitetul Local de Revizuire által javasolt költségvetési változta­tásokat tárgyalták le. A megyei tanács a Comi­tetul javaslatait, amelyek túl nagy mértékben avatkoztak bele a megye autonómiájába, nagy­részben elutasította. Ezek között legfontosabb a megyei tisztviselők lakbér-ügye, amelyben a Comitetul olyan határozatot hozott, amely sze­rint a megyei tisztviselők lakbére sem lehet na­gyobb az állami tisztviselőkénél. A vármegye ezzel ellentétben arra az alapra helyezkedett, hogy a megyének autonóiája van s a törvény szerint olyan lakbért adhat a tisztviselőinek, amilyent a városban valóban fizetnek, annál is inkább, mivel ezt a törvény megengedi. A Co­mitetul Local által említett miniszteri rendelet ezzel a törvénnyel ellentétben áll s emiatt a vármegyei tanács az első költségvetés­ben felvett lakbérösszeget újból s ugyan­olyan összegben megszavazta. A megyei tisztviselők memorandumot nyúj­tottak be a megyei tanácshoz, amelyben fizetés- javítást, a lakbér megállapítását s az áldozati adó mialt segélyt kértek s a kérést a tanács dr. vették. Egyik elsőosztályu kocsiban hat bőrön­döt találtuk, igen finom selyemáruval megrak­va. A selymet azonnal lefoglalták, az utasok közül 3 gyanúsan viselkedő egyént előállítottak. Kihallgatásuk folyamatban van. Annak meg­állapítása lenne fontos, hogyan tudtak ilyen nagymennyiségű csempészett árut a határon áthozni. Valószínűnek látszik, hogy már sok ilyen szállítmányt vittek be ugyanezen az utón Bukarestbe. Martonossy György magyarpárti tanácsos és dr. Pop Justin szenátor hozzászólása után meg is szavazta. Érdekes volt különösen dr. Pop Justin szenátor kijelentése, hogy „az áldozati adó bevezetésével — Madgearu véleménye sze­rint — a a kormány bibit követett el a tisztvise­lőkkel szemben.“ A tisztviselők memorandumot adtak be, mely szerint „tekintettel arra, hogy áldozati adót kell fizetnünk s mivel az állam más vonalon nem te­kinti az, állami tisztviselőkkel egyenrangúnak a megyei tisztviselőket, például a megyei tiszt­viselő részére nem lehet lakást rekvirálni s nem kap féljegyet az államvasutaknál — az 50%-os vasúti díjkedvezmény rekompenzációjakcppn segélyt utaljanak ki a tisztviselők részére.“ A tanács el is határozta, hogy husvétkor dupla fizetést fog adni g tiszt: viselőknek a fenti segély címen — ami, ha nem is egészben, de részben mégis csak fedezi a megyei tisztvi­selők áldozati adóját, amivel a megyei tisztvi­selők nem gazdagítják az állam költségvetését, mert hiszen az a megyei költségvetés keretén belül marad. „flf nagy íréi kft liléit a falu" Móricz Zsigmond igy köszöntötte Szaké Fal: Emberek a,Tw- îâ.: VWé“vS LEPAGE, GLUJi-KOLOZSVÁR Hunyadmegye segélyt szavazott meg tiszt­viselőinek, hogy elbírják az áldozati adót A megyei tanács visszautasította a kolozsvári Comitetul Localnak az autonómiába való beavatkozását

Next

/
Oldalképek
Tartalom