Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-20 / 41. szám
2 XIV ÉVV. it 8ZAM. D A kormány tagjai elsősorban maguk ellen fogják alkalmazni a vagyonreviziós törvényt (Bukarest, február 18.) Többször megírtuk, hogy Mihalache belügyminiszter a közhivatal- nokok vagyonának revíziójáról szóló törvény- javaslaton dolgozik. Értesüléseink szerint a törvényjavaslat már majdnem teljesen elkészült. A benne foglalt rendelkezések értelmében külön bizottságot fognak alakítani a revízió megejtésóre s ennek a bizottságnak teljhatalma lesz arra, hogy az illetők vagyonát minden rendelkezésére álló eszközzel megállapítsa. Arról beszélnek jól informált körökben, hogy a törvény megszavazása után a kormány tagjai elsősorban saját vagyonuk megállapítását és revízióját fogják kérni. A szociáldemokratapárt közelebbről törvényjavaslatot fog a kamara elé hozni és ebben azt fogja kívánni, hogy a vagyonreviziót terjesszék ki a közhi- vatainokokon túl az ország minden polgárára. A kamara ezt a javaslatot előreláthatólag el fogja utasítani. Egyes verziók arról is tudnak, hogy ugyancsak a vagyonrevizió érdekében több régebbi törvény egyes rendelkezéseit módosítják. így módosítani fogják az állami számvitelről szóló törvény egyik rendelkezését olyan módon, hogy ezentúl nemcsak a pénzt kezelők, hanem az összes állami tisztviselők pontos kimutatást kötelesek adni vagyonukról, ügy ezeknek a kimutatásoknak, mint a tisztviselők adóvallomásainak közokirat jellege lesz. A sajtótörvény módosuláson menne át olyan értelemben, hogyha valamelyik köztisztviselőt a sajtóban jogosulatlan vagyonszerzéssel vádolnák, úgy az illető azonnal köteles maga ellen vizsgálatot kérni, különben azt az illető minisztérium hivatalból fogja megindítani. Óriási feltűnést keltett az egész európai közvéleményben a 180 francia intellektnel békemanifesztuma vilizált gondolkodás elvei szerint, sürgősen és haladéktalanul megalkotandó. Már csak azért is, hogy igy elkerülhetők legyenek a mostanihoz hasonló megfontolatlan rendelkezések, olyan alantasabb tényezők részéről, mint Jonescu tábornok ur, hogy azután ilyen fontos kérdésekben ne diszponálhasson minden szolgálatvezető főnök a maga kénye-kedve sze- rint. 8. Kérdem a miniszterelnök urat: nem gondolja-e, hogy ez a körendelet kiáltó ellentmondásban van az alkotmány alapelveivel, amelyek minden állampolgár részére nemzetiségi és származási különbség nélkül egyenlő elbánást és az állampolgári jogok szabad gyakorlását biztosítják, amely elsősorban azt jelenti, hogy nyelvüket szabadon használhatják. 9. Kérdem a miniszterelnök urat külügyminiszteri minőségben: elismeri-e, hogy ez a körrendelet a legteljesebb mértékben ellentmondásban van a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezményben lefektetett alapelvekkel, amely egyezmények kimondottan biztosítják a; kisebbségi nyelvek szabad használatát a kereskedelmi életben, ebből következőleg hajlandó-e a miniszterelnök ur a legsürgősebben és a leghatározottabb intézkedéseket foganatosítani a rendelet visszavonására és az előidézett felháborodás lecsillapítására, vagy pedig azon a véleményen van, hogy ennek a körrendeletnek a kérdése a törvényesen ratifikált egyezmény értelmében illetékes nemzetközi főrumok itélő- széke elé vitessék? A szenátus az első felzúdulás után a legnagyobb figyelemmel hallgatta végig az interpellációt, amelyet az összes kisebbségi képviselők megtapsoltak. Ezután napirenden a katonatisztek helyzetéről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. UJ Mihály Ernői Autójavítás Jet és az autójavitó-mühelyek berendése, vezetése, autógummi javítása, vulkanizálása. Vidékreután= I n||9inO Iftfár véttel küldi: SAldh — Hát üzenje meg, hogy nincs. — Nem lehet, jegyző ur! Hiszen teccik ismerni az Omode mcltóságost. Mertha azt mondjuk, hogy nincs, akkor délután kiül a kastélygangra, előveszi a puskát és lövöldözni fog onnét a házunk kéményére. Teccik tudni, nem golyóval lő, csak srétekkel, de azért kiráz tőle a hideg. Pedig nem rossz ember a méltóságos, tessék elhinni, nagyon jó ember, mindenkit pártol, a télen nekünk is ingyen adott fát az erdejéből, de ha rájön a rossz szokása, mindig csak mace- rálja az uramat. Most is macerálni fogja, meglátja, jegyző ur. A jegyző, ha szerette is a snapszocskát, de politikával dolgózott s ezért kerülni akarta ezt a kényes témát. Tehát hirtelen fordulatot adott a diskurzusnak: — Hát azt hallotta-é asszonyság, mi történt a segédjegyzővel? — Nem én! — Az történt vele, hogy tegnap délután megszökött. Talán nem is jön vissza. — Ejnye, ejnye, pedig olyan barátságos ember volt, — sajnálkozott a boltosné s a nagy újságra hirtelen megfeledkezett róla, hogy már íeltizenkettő is elmúlt, hogy Gelb Jakab még egyre töri hátul az eszét és hogy Omode délután kettőre várja a húsz üveg pezsgőt. — Ejnye, ejnye... S tessék mondani már, mért szökött meg a segéd ur? — Mert bajba került, — mosolygott a jegyző s böffentett hozzá. — Vagy három nap óta annyi szerelmes levelet kapott, hogy az egész (Párizs, február 18.) Egész Európa politikai közvéleményében óriási feltűnést keltett az a békemanifesztum, amely a Notre Temps cimü előkelő francia politikai folyóiratban jelent meg 180 közismert francia intellektuell aláírásával. Az aláírók között első Jean Luekeir, Briand faluba nem jött annyi levél, mióta létrehozták a postát. Mindenik levélhez fénykép is van csatolva, csinos kövér jány mind, mind azt irja neki, hogy hűséges jó felesége lesz, hogy nagyon szereti a gazdaságot s minden levelen igy szól a cim: Nagyságos Csopak József dr. földbirtokos urnák. — Ne tessék már mondani! Hiszen a segéd ur olyan árva, mint az egér! A jegyző felkacagott: — Ebben van éppen a huncutság, mert ko- miszságot csinált vele valaki. De nem is azért szökött meg, mert először ő is csak nevetett rajta, hanem azért szökött meg, mert tegnap délelőtt sürgöny jött egy szép kislánytól, aztán az állt a sürgönyben, hogy az a kisjány ma este megérkezik az állomásra, hát küldjön elibe fogatot. — Fogatot!? — kiáltott fel a kocsmárosnó s összecsapta a kezét. A jegyző rengett a jókedvtől: — Azt! Fogatot! Jóska erre úgy megijedt, hogy elbujdosott. Nem is köszönt el senkitől. Estére pedig itt lesz a szép kisjány. Nó jól be vagyunk most pácolva! De Isten vele, asszonyság, a snapssot pedig jegyezze föl! Az asszonyság erre már végkép megzavarodott, amire magához tért és utánanézett a jegyzőnek, az messze loholt már akkor, a felvég irányában. Ment-ment a jegyző s csak a harangláb előtt lettek gonosz sejtelmei, mert észrevette, hogy a felesége az udvaruk elején áll, valakit fenyeget s hangosan kiabál át az ucca másik felére, a Halmy Tamásék kertje felé: — Hozzátok haza, mert kitépem a fejeteket! Világgá kergetik szegényt, mint az utolsó csavargót! Menjetek utána, mert zsandárkézre adlak! Nevettek?! No, megálljatok! A jegyző átkukkantott az élő sövény fölött. — Szervusztok, fiuk! — Jó napot, Pista bácsi! Kerüljön csak beilapjainak titkára. A német sajtó egyhangú hozsannával fogadja a békeuyilatkozatot, mig a jobboldali francia lapok defetizmusról Írnak és nagyon különösnek tartják Briand bizalmasának szereplését. jebb, ilyet se látott még! — kiabáltak neki a kert felől. A kertben tudniillik, a gyümölcsös szélén, nemes urfiak kugliztak, azaz hogy most már sörért szalasztották Szárcsa tilinkóst, a patkoló- cigány fiát, mert tikkasztó meleg volt az árnyékban is. Ingujjra vetkőzve hevertek a gyepen a Laczkó-fiu, a Kobzos-gyerek, Tarján Laci s még vagy öten. Gondtalan, vakációzó fiatalok, egyetemi diákok és nagyobb gimnázisták, kiknek csintalansága és drága derűje ma már csak visszajáró emlék nekem, mint maga a nyár, amikor még szívből és melegen tudtunk felkacagni. A fiatalok egyelőre csak bolondoztak és nevettek a zöld füvön s zajongva fogadták a jegyzőt: — Nézze, nézze Pista bácsi: százharmincegy szerelmes levél a mai posta! Hát ne irigyelje az ember Csopak Jóskát? — Csopak Jóskának, ha esze volna, hát büszke ember volna, — szólt meggyőződéssel a jegyző. — De Csopak Jóska szamár ember, mert megszökött a jgnyok elől. Szárcsa közben meghozta a söröket, erre valamennyien körbeültek a gyepen, középre a jegyző, akinek újabb ándungot kölcsönzött a flaska s koccintottak a Csopak Józsi boldogságára. Körülöttük garmadában feküdt a mai posta, melyet nadrágSzijjal átkötve hozott el a kisbiró. Levél, levél, számtalan szerelmes levél: a haza minden tájáról s egyéb részeiből, de túlnyomóan mégis Pestről Mind-mind a Csopak József földbirtokos ur nővére adresszálva s valamennyiben fénykép. Tizenhat évtől a negyvenkettőig képviselve volt itt minden típus és minden korosztály. Tisztes és feddhetlen volt e levelekben minden női személy, életkor, vallás és családi állapot precízen körvonalozva. valamennyi imádta a gazdálkodó életet s odaadó, hűséges párnak ajánlkozott az egész dandár ... (Folytatjuk.) Felségsértésből államellenes Izgatás vádja, végül — felmentés (Nagyvárad, február 18.) A nagyváradi törvényszék szerdán tárgyalta Ullmann Sándor, városi tanácsos ügyét. Amint ismeretes, UH* mann Sándort, aki a dolgozók blokkjának tanácsosa, a mult évben augusztus elsején azuc- cán tartóztatták le s azután a rendőrségen bru- talizálták, állítólag azért, mert az uralkodóval szemben tiszteletlen kifejezéseket használt és a rendőrlegénységet szolgálatának megtagadására biztatta volna. Az ügyészség azután Ull- mannal szemben elejtette a felségsértési vádat s csupán az állam és a társadalom elleni izgatásért vonta felelősségre. A szerdai tárgyalás nagy érdeklődést váltott ki s a bíróság több tanú kihallgatása után, Ullmannt a vád és következményei alól felmentette. Az ügyész az Ítélet ellen fellebbezett.
