Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)
1931-02-19 / 40. szám
XIV. ÉVF. iO. SZÁM. 9 Csak akkor „titkos a népszámlálás, ha az érdekelt felek kiváncsiak számlálólapjalkra  népszámlálási hivatal nem hajiandó betekintést engedni anyagába, de a kormánypárti Patria előtt megnyitja a titkok kapuját (Kolozsvár, február 17.) A népszámlálási front ismét kezd mozgalmasabbá válni. Most már a román sajtó is hevesebben beleszól a koncertbe és nem elégszik meg a gyűlölködés és irredenta vádak általánosításával, hanem úgynevezett „konkrét“ példákkal is előáll. Álláspontjának erősítésére a „titkosának mondott népszámlálás anyagából egy tucatnyi adatot publikál a Patria, megfeledkezvén arról, hogy ezzel magát, a népszámlálást kompromittálja. Eddig ugyanis a kolozsvári és a többi városok népszámlálási hivatalai a kisebbségi sajtónak érdeklődésére mindig azzal az érvvel tértek ki, hogy törvény szerint a népszámlálás adatait titokban kell tai’tani. Ez valóban sikeres eljárás akkor, amikor a sajtó, vagy a kipécézett polgár meg szeretné tudni, nem-e történt valami suskus a számlálólapjával, mire minden esetben az a felelet, hogy „legnagyobb sajnálatunkra“, „ezer bocsánat“, de a törvény kategorikus utasítását nem lehet figyelmen kivid hagyni. Úgy látszik ez a „titkos“ klauzula kizárólag azokra vonatkozik, akik a népszámlálás szenvedő alanyai: a kisebbségekre. A Patria azonban, mint megbízható sajtóorgánum, különleges helyzetben van. Legutóbbi számában bejelenti, hogy ankétot kezd annak megállapítására, mi az igazság „e körül a hűhó körül“? Azzal kezdi, hogy sajnálkozva állapítja meg: „A zsidók egész tömege elszakadt népétől és fajától és magyarnak vallotta magát.“ Nyomban utána felháborodva jegyzi fel Bergson Alfréd nevét, aki C. városban, annak ellenére vallotta magát magyarnak, hogy az izraelita hitközség tagja. Az is fáj a Patria-nak, hogy a magyarországi emigránsok és Romániában átutazóban levő magyar állampolgárok magyaroknak merészelték magukat vallani. Például hozza fel Kőim Simon esetét, aki miskolci lakos és magyar útlevéllel van O.-ban. mánylap, aki noha református, román nemzetiségűnek irta be magát. Azt állítja, hogy a hivatalos szerv figyelmeztetésére kijavította a vallomást. Pedig ezt a renegát magyart mi valóban szívesen átengedtük volna a románságnak. Különben az ilyen szórványos esetek egyáltalában nem enyhítik az önkényeskedések, zak(Kolozsvár, február 17.) A Keleti Újság több Ízben foglalkozott a spatmárvidéki sváb agitációval és minden tekintetben rávilágított az akció összes fázisaira, szempontjaira, céljaira. A kérdésben most egy röpirat jelent meg, amely megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. A röpiratot Schreck Márton tanító irta, aki egyik exponense a sváb agitációnak és hü embere a Gauamt-nak. Ebben az irásmüben a népszámlálással és a kálmándi iskolaszékválasztással kapcsolatosan a „Szamos“ cimü szatmári lapban megjelent cikkekre akar válaszolni és a sváb anyanyelv ügyének kíván szolgálatot tenni. Természetesen a Gauamt embereinél szokásos és ismert módszerek szerint jár el. Legnagyobb meglepetése a pároldalas röpiratnak, hogy magyarul irta Schreck Márton tanító ütés ezzel, anélkül, hogy gondolt volna rá, a leglatások és terrorisztikns fellépések egész sorát. A Szőcs József esete kivétel, amely megerősíti a szabályt. Jellemző a Patria naivitására, hogy egy magyar képviselő és magyar újságíró esetét is felemlíti, akik azzal, hogy keresztnevüket románul írták, állitása szerint szembehelyezkedtek a magyar állásponttal. Megnyugtatjuk laptársunkat azzal, hogy mi az oknélküli bakafán- toskodásnak sohasem voltunk barátai, mi az anyanyelv és nemzetiség őszinte bevallására helyeztük a fősulyt és nem arra, hogy a keresztnév románul, vagy magyarul került hete a népszámlálási lapba. A Patria mindenesetre egy érvet szállított nekünk arra nézve, hofey a népszámlálás anyagát csak előttünk titkolták és a népszámláló biztosok nem riadtak vissza a törvényszegéstől, amik * & Pátriát informálták. nagyobb bizonyítékot szolgáltatja önmaga és a sváb agitáció ellen. Az a célja Schreck tanítónak, hogy a Szat- márvidéki „svábok“-kal megértesse magát és elveit, céljait érvényesítse. Hogy ezt megtehesse, kénytelen a magyar nyelvet használni, mert máskép nem értik meg azok, akiknek szánta. Tessék jól megfigyelni. A „sváb anyanyelv“ ügyét kénytelen magyarul szolgálni, védeni, kolportálni, mert másképpen nem értik meg azok a svábok, akiknek röpiratát szánta. Azok a svábok tehát magyarok, akiket ki akar szakítani a magyarságból, akiket akaratuk ellenére a román politikai szempontok szerint irányított akció erőszakosan sváboknak, sváb anya nyelvüeknek deklarál. Magyarul tudnak, magyarnak vallják magukat és azok is akarnak maradni. A sváb anyanyelv ügyéi magyar nyelvű, reparaţia! szolgálja a szatmárvidéki sváb agitácié ^gyík exponense Magyar barátság „vádja“ a vajdahunyadi liberális párt szinmagyar nevű elnöke ellen 4 vajdahunyadi román blokk vezefői határozatban örökítették meg, hogy a liberális párt elnöke és felesége a választások alkalmával „erkölcsi koalícióban“ lettek volna a magyarokkal — Rágalmazási per a dévai törvényszéken Charles Neuchateli B.-ből magyarnak vallotta magát, noha — írja a Patria — a legjobb esetben renegát francia. Itt azonban közbevetjük: ugyanebből az érvelésből miért nem állapítja meg Vajda Sándorról, hogy renegát magyar. Mert szerintünk Neuchateli Károly lehet ugyan francia származású, de magyarnak joggal vallhatja magát akár tetszik a Pátriának, akár nem. Egy Szőcs József nevű református emberről is tud a korBRISTOL SZÁLLODA Budapest legszebb pontján, a Dunaparton, uj uezetás mellett ajánlja előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő polgári árakon. Egy ágyas uccai ..................$ ... . P. 10—16-ig Egy ágyas udvíH ..................................... 6—10-ig Két ágyas utcai dunaparti ....................... 24—40-ig Két ágyas utcai ......................................... 20—24-ig Két ágyas udvari................................ ..... 15—18-ig A jobb szobák árai fürdőszobával értendők. Minden szobában hideg és meleg viz, telefon és rádió. ÉTTERMI ÁRAK: Compleţi reggeli: kávé, v. tea, v. kakaó, egy tojással, vajjal és jam-el ..... P. 1,20 Kitűnő ebéd, vagy vacsora menü . . . 2,40 Kitűnő ebéd, v. vacsora menü előétellel. „ 4.— Esen lapra hivatkozással a szobaárakból külön engedmény. Szobarendelés lehetőleg 2—3 nappal előbb eszközlendő. Bristol szálloda szobáiból és terraszáról gyönyörű kilátás nyilik a Dunára és a budai hegyekre. (Déva, február 17.) A vajdahunyadi községi választásoknak nem érdektelen epilógusa játszódott le a dévai törvényszéken. Ismeretes, hogy Vajdahunyadon a Magyar Pártjai egyik román párt sem tudott megállapodni, igy teljesen külünállva, vette fel a küzdelmet a blokkba tömörült román pártokkal szemben. A győzelem mellékkörülményeit annak idején mi is ismertettük s igy arra most nem térünk rá. A választási harc és ellenszenv azonban nem ért véget a választásokkal. A román blokknak a vezetői ugyanis kifogást emeltek dr. Fiilep Dezső vajdahnnyadi ügyvéd, a vajdahunyadi liberális párt elnökének a választási magatartása miatt s ezt a blokk szerint román szempontból nem helyes magatartást egy határozatban megörökítették, kimondva, hogy a liberális párt elnöke erkölcsi koalícióban volt a magyarokkal a választás alatt a román blokkal szemben. A határozat azonban nem állott meg itt, hanem ugyanezt állapította meg dr. Fülep Dezső elnök feleségéről és anyósáról is — akik tudvalevőleg magyarok. Ezt a határozatot többek között azzal indokolták a román blokk vezetői, hogy akkori határozatuk szerint az összes román nők egyszerre és egy- időben mennek szavazni s dr. Fiilep, a felesége és az anyósa mégis külön járultak az urnák elé. Fülep Dezső sértőnek találta maga ellen ezt a határozatot és pert indított a vajdahunyadi járásbíróságnál emiatt. Felesége ugyancsak perrel élt s a vajdahunyadi járásbíróság azokat, akik ezt a határozatot aláírták s akik a román blokknak a vezető emberei voltak egyenkint 20—20 ezer lej pénzbüntetésre ítélte rágalmazás elmen. Az alperesek között szerepelnek: dr. Hancu főorvos, dr. Popovieiu János ügyvéd, dr. Oana Vasilie esperes, Dublesiu György volt prefektus, Tulea Teofil polgármester, Bejan Valér bank- igazgató, Ţintea Nicolae kereskedő és Ieronim Rudean lelkész, akik felebbeztek. A dévai törvényszék második szekciójának Coanda-Bucicoc tanácsa ma tárgyalta az érdekes felebbezést, amelynek során az erkölcsi koalíciónak azt a magyarázatát adták, hogy a liberális párt elnöke, a Magyar Párt vezető tagjaival rokonságban van s a román pártok szempontjából kifogásolták magatartását. Ezt a magatartást azonban úgy az elnök, mint annak felesége, — akinek a perét tárgyalták ma — tagadták és visszautasították. A dévai törvényszék rágalmazást nem látván ebben a határozatban, az elsőfokú bíróság Ítéletét megsemmisítette és a perrendtartás 326-i pontja alapján a bevádoltakat a rágalmazás vádja alól felmentette. Vagyis azt állapította meg, hogy az a cselekmény, amit Fülep Dezsőimnek a határozatban tulajdonítottak, nem rágalmazás. Az, hogy ki milyen magatartást tanúsít választások alkalmával, mindenkinek jogos állampolgári magánügye tehát Fülep Dezsőóknek jogukban állott akár azt a magatartást tanúsítani, amit róluk a Dublesiuék állítanak, akár mást s az ilyen vagy olyan választási magatartás, ha a törvényekbe nem ütközik, nem lehet rágalmazás tárgya. A magánvád képviselője az Ítélet ellen felebbezett. Mivel dr. Fülep hasonló pert adott be a vaj- dahunyadi járásbíróságnál, érdeklődéssel tekintenek annak a pernek az eldőlte elé, annál is inkább, mivel a szóbanforgó egyéneknek a magyarokkal való akármilyen koalíciója a választások alkalmával, igazán légből kapott s magyar rokonsága ellenére is dr. Fiilep Dezső ma is a vajdahunyadi liberális párt elnöke. A magyaroknak olyanokkal lehet erkölcsi koalíciójuk,’ akik nem tagadják, de állják. »
