Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-18 / 39. szám

TiV. EFF. 39. SZÁM. Xi Xi Xi SD 33 CD iS « 33 0 Akar On jó gépselymet dolgozni ??? ^dtttormanii gépselymet FEkSpvtsdet egész Fomâniâtia: Emanuel Wisner, gl Akkor vegyen Hl 0 e 0 e □I üQUlEsartl Maria Ha. 8. gl ________________el Kolozsvár társadalmá­nak részvételével nyílt meg a kisebbségi nő- egyietek népkonyhája (Kolozsvár, február 16.) A Romániai Ma­gyar Nők Központi Titkársága a KAC helyi­ségeiben f. hó 15-én, a népkonyha javára ebédet rendezett az összes kolozsvári kisebbségi Nő­egyletek bevonásával, melyen megjelentek: özv. gr. Nemes Jánosné, özv. br. Jósika Sá- muelnó, özv. br. Bánffy Zoltánná, özv. br. Jó­sika Lajosné, özv. br. Mannsberg Sándorné, dr. Boros György unit. püspök, dr. Boros Györgyné, dr. Balázs András kanonok, pápai prelátus, Vá­sárhelyi János ref. püspök-helyettes, Vásárhe­lyi Jánosné, Alberti Richard szász evang. vá­rosi pap, Alberti Richardné, Velits Zoltánná, Velits Zoltán, Ugrón István, br. Huszár Pálné, Bányay Károly bankigazgató, Bányay Ká- rolyné, Csifó Salamon, Csifó Salamonná, br. Bánffy Kázmérné, Gaál Elemérné, dr. Pusztay Kálmán bankigazgató, dr. Pusztay Kálmánná, dr. Szölössy Jánosné, Székely Jánosné, Appán Gyula, Appán Gyuláné, Brutsi László, Brutsi Lászlóné, dr. Szentkirályi Ákosné, Radó Andrásné, özvegy Árkossy Lajosné, báró Kemény Anna, özvegy Török Sándorné, László Endre bankigazgató, László Endréné, Ormay Kálmán, gr. Bethlen József, br. Montbaeh Jenőné, dr, Mikó Lőrinc, dr. Mikó Lőrincné, br. Mannsberg Margit, Farkas Anna, gr. Bethlen Györgyné, dr. Nagy Ferenc, dr. Nagy. Ferencné, özv. Mélik Jeróné, Dózsa Mik- sáné, Filep Rózsa, Kovács Ferencné, .Kovács Kálmán, Kovács Dezső réf. gimn. igazg., Gálffy Zsigmond unit. gimn. igazg., Tarkanyi György, Felszeghy Jolán, Gyallay Pap Domokosné, dr. Kauntz József, dr. Kauntz Józsefné gr. Teleki Cecil, br. Bánffy Dénes, dr. Steiner Pálné, Burán Lajosné, Végh József, br. Jósika János, br. Jósika Jánosné, gr. Logothetti Orest, Inezé- dy-Joksmann Ödön, Veres Marianne missziós nővér, Ilyés Gyuláné, Künnle Ilus, dr. Hofbauer Jánosné, dr. Somody István, Tirscher Miklós, Ákontz Miklós, Ákontz Miklósné, Lőrinczy Fe­rencné, dr. Lám Istvánné, Dizmacsek Józsefné, özv. Gaál Kálmánná, Nagy Erzsébet, özv. dr. Balogh Endréné, dr. Sulyok István, Puksa En­dre, dr. Jelen Gyula, Gyárfás Lászlóné, Benke Béla altábornagy, Szele Mártonné, Szász István, dr. Balássy Imre, Hadházi Sándor, Raffay Zsig- mondné, Váry Albert, dr. Zágoni István, dr. Lo rencz Béla, dr. Lorencz Béláné, ifj. Szele Már­ton, dr. Újvárosi Miklós táblabiró, Hargitay Bertalanná, Csorna Hona, özv. Nagy Albertné, Bari Zoltánná, Leitersdorfer Sárdor, dr. Simon Aladárné, Újvárosi Sándorné, dr. Deák Gyula, Paul Schneider, Zsombori László, Vas Domo­kos, Balázs Istvánné és még számosán. A gulyás-ebéd elején br. Huszár Pálné me­leg szavakban üdvözölte a megjelenteket és kö­szönetét mondott mindazoknak, kik hozzájárul­tak az ebéd erkölcsi sikeréhez, mely lehetővé te­szi már a közel napokban egy újabb népkony­ha megnyitását. Az ebéd végeztével pedig Ve­lits Zoltánné tolmácsolta a Magyar Nők Köz­ponti Titkárságának újólagos őszinte köszöne­tét, amiért Kolozsvár társadalma, lelkes megér­téssel karolta fel a népkonyhák gondolatát. A dr. Boross György unitárius püspök által felvetett ötletet fáradságot nem ismerő buzgó- sággal valósították meg a magyar nőegyletek vezetői: báró Huszár Pálné, gróf Bethlen Györgyné, dr. Mikó Lőrincné és br. Mannsberg Margit. A jól sikerült Hoower ebéd meghozta a pénzbeli alapot a magyar nőegyletek népkony­hájának. A felszolgálásnál és a rendezésben a Rom. Kath. Leányklub és a Legény-egylet tag­jai segédkeztek Nagy botrány Párizsban a „Drey­fuss“-szlndarab előadása körül (Párizs, február 16.) Rehfisch német szerző Dreyfuss kapitányról színdarabot irt, amelyet több országban, igy Magyarországon is bemu­tattak. A Dreyfuss-történetet tárgyaló színdara­bot Párizsban is bemutatták és a bemutató kö­rül naponta nagy incidensek játszódnak le. Az előadást nacionalista tüntetők állandóan meg­zavarják. A darab fordítójánál, Richepinnél va­sárnap megjelent egy állítólagos színész­nő, aki korbáccsal támadt rá a fordítóra. A nő azt kiáltotta, hogy ő Eszterházynak a leánya és azzal vádolta meg Richepint, hogy a darab­ban megsértette atyja emlékét. A nőt alig tud­ták megfékezni. W „Április végéig minden nyugdíja­zási kérvényt a legszabályosabban elintézünk“— jelentette ki Boila Romulus dr., ki közölte munkatársunkkal azuj rendelet intencióit „Megírhatja nyugodtan azt is, hogy felháborodással hallok arról a rende­letről, amely megtiltja, hogy a vasutasok a kisebbségek anyanyelvén adhassanak a feleknek információkat“ (Kolozsvár, február 16.) A nyugdíjasok ügyé­nek rendezése közben a legutóbbi napokban el­lentmondó hirek kerültek forgalomba. Uj ren­delet jelent meg; amely a nyugdijmegitélő bi­zottság munkájával kapcsolatosan mindennemű kijárást a leghatározottabban visszautasít és megakadályoz. Ugyanakkor az a pesszimista hir is lábra kelt, hogy a kijárás meg fog ugyan szűnni, de a nyugdíjasok ezáltal nem járnak jobban, mert a jövőre is hiányozni fognak az elintézés biztosítékai. Mindenesetre dr. Boila Romulushoz, a nyugdijközpont elnökéhez for­dultunk, kérve őt, hogy informáljon bennünket: minő javulás várható az uj rendelettel kapcso­latosan a nyugdijmegitélések, illetve kiutaláso­kat illetőleg? Dr. Boila Romulus megnyugtató választ adott. — Ki kell jelentenem, hogy a kijárások meg­szüntetésével a bürokrácia átszervezése is meg­történt és nyugodt lehet minden érdekelt, hogy ügye a legprecízebb elintézésre talál. Amikor a kormány figyelmét felhívtam az uj rendszer életbeléptetésének szükségességére, hangoztat­tam, hogy állásomat kötöm ahhoz a feltételhez, mi­szerint a lehető leggyorsabb idő alatt dű­lőre kell juttatnunk a nyugdíjasok sorsát. Tizenötezer nyugdijkérés fekszik a központban, de megírhatja, hogy április végéig minden ké­rés elintéződik, tehát két jó hónapot kérek csu­pán. A nyugdijkérések elintézése sorrend sze­rint történik. A mai naptól kezdve átlag két­száz kérés fog elintéződni naponként. — Miután interpelláció is hangzott el a ka­marában, hogy a kérvényező kérvényének mi­ként való kezelése tekintetében no hagyassák bizonytalanságban, az uj rendelet kimondja azt is, hogy jól teszi a kérvényező, ha kérvényéhez mindjárt önmagának megcímzett levelezőlapot mellékel. E levelezőlapon negyvennyolc órán be­lül a kérvényező az általa megadott cím­re értesítést kap arról, hogy kérvénye milyen iktatási számot kapott. Az iktatási szám nagyságáról esetleg következ­tethet arra is, hogy kérvénye melyik napokon fog tehát elintézést nyerni. Meg kell ismételnem azonban mégegyszer, hogy április végéig min­den beérkezett kérvény a legszabályosabb elinté­zést nyeri és e tekintetben igazán ne legyenek aggodalmai a feleknek, hogy „kijárók hiányá­ban“ ügyük meg fog fenekleni valamelyik irat­tárban. Dr. Boila Romulus, aki a nyugdijak ügyé­nek kezelése terén már a múltban is annyi jó­indulatot tanúsított, oly ellentmondást nem tűrő határozottsággal kötötte le magát ígéretei mel­lett, hogy valóban hinnünk kell: most már jobb napok köszöntenek a nyugdíjasokra. Boila meg­említette azt is, hogy a nyugdíjasok ügyének késleltetése tulajdonképpen azon a körülményen mullött, hogy költségvetésileg még e kérdés ren­dezést nem talált, de már ez az akadály is el­simult. Elbeszélgetve Boila Romulus dr.-ral a ma­gyarságot s általában véve a kisebbségeket ért újabb sérelmes intézkedésekről, igy a vasúti nyelvhasználatról, amely szerint vasutasoknak utazófelek részére nem szabad csak az állam nyelvén információt adni, Boila Romulus a kö­vetkező kijelentést tette: — Ha abban a formában igaz ez a hir, amelyről egyébként egyik bukaresti újságból is értesülést szereztem, úgy nyugodtan megír­hatja: felháborodással veszek tudomást erről az intézkedésről. Mi a magyar világban min­dig azért küzdöttünk, hogy a nemzetisé­gek saját maguk megértésére élhessenek az anyanyelv jogával. Nem volnánk következetesek magunkhoz, ha most egyszerre az ellenkező álláspontot foglal­nák el. DR. HIRSCHLER JÓZSEF: IINLAMD1 Alkotmányának ezredik évfordulóján a kul- turvilág ujult érdeklődéssel kereste fel Island csodavilágát. Szerző vakációi emlékezéseiben szellemes Csevegések keretében tárja elénk a szigetet, tüneményeit, lakóit, történeteit. *— Xántus János geológus tartalmas, rövid érte­kezése zárja be és teszi teljessé a könyvet. A pénz beküldése ellenében portómentesen szállítja a Minerva könyvkereskedés, Cluj-Ko- lozsvár, Reg. Maria (Deák F. u.) 1. Ara 80 lei. Megbánja, ha gyermekét nem »Höfer« hintőporral ápolja!!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom