Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-16 / 38. szám

_ XIV. ÉVF. 18. SZÁM. júmnwzm-' 15 B———....................* ":''L --------mT7~ --------------- ' ...............-------------------------------------­TELEFUNKEN-SERVICE a Telefunken készülékkel biróknek szükség ese­tén felvilágosítással és segítséggel szolgálhat. Telefonkén 33 Háromcsöves váltóáramú táv­vevőkészülék, amely a legna­gyobb igényeket is kielégíti. A közeli leadó teljes kikapcsolása a szelektivitás választóval. Ele­gáns külső értékes szigetelő anyagból- Beépített hangszóró! Telefunken 33 GL/O UGYANAZ a készülék egyen­áramú hálózat számára. — A legrégibb tapasztalai — a legmodernebb szerkezeti MILLIOMOSOK A nagy vagyonok a világtörténelemben Lorenzo dl Medicilől Ratlienaulg — Hat évszázad legragyogébb karrierjeinek története Hatszáz év busz legragyogébb pályafutásának tör­ténete vonul végig előttünk Hans Wantoch: „Millio­näre" cimti könyvében, amely a napokban jelent meg Bécsben Dr. Hans Epstein kiadásában. Wantoch nagyszerű éleslátással és kiváló történelmi érzékkel mu­tatja be a világ legirigyeltebb embereinek pályafutását. Alakjain keresztül egy-egy éles fénysugárral rávilágít korukra és arra a hatásra, amellyel a történelem kiala­kulására yoltak. Bankár Mediciek, az olasz művé­szet mecénásai. A Medici-bankház 1240-ben szerepel először Fi­renze történetében, egy birtokpörrel kapcsolatban, ek­kor még csak kisebb üzletekkel foglalkoznak, de már a. XIV. században erősen megélénkült a Mediciek te­vékenysége. Kölcsönöket folyósítanak a szomszéd vá­rosoknak és kolostoroknak, aminek ellenében azok el­zálogosítják birtokaik jövedelmét. Csak a 15. század­ban kezdett a bankház nagyobb keretek közt dolgoz­ni, amikor Giovanni d’Avererdo vette át a bankház ve­zetését és mikor Giovanni 1492-ben meghalt, hátra­hagyott vagyona 179.221 aranyforint volt. Giovanni idejében lettek a Mediclek a pápa bankárjai és két és fél emberöltőn keresztül tartották ezt a viszonyt. Abban az időben a legjövedelmezőbb üzletek egyike volt a kúria bankárjának lenni. A Medici-bank fe­dezte a pápa udvartartásának költségeit és mindazon költségeket, amelyek a pápai hatalom kiépítéséhez szükségesek voltak. Ezzel szemben viszont ők kezelték az egyházi jövedelmeket, amelyek a világ minden ré­széből Rómába özönlöttek. A pápán kívül Itália leghatalmasabb emberei vol­tak a firenzei bankház ügyfelei és fiókjaik voltak az összes nagyobb városokban. Szinte kitüntetésszámba ment a „Mediciek üzleti könyveiben szerepelni". A Medici vagyon, amely 1460-ban 263.400 forinttal tető­pontját érte el, Cosino halálakor már csak 238.000 forint volt. Ezzel szemben negyven év alatt 1434-től 1471-ig ennek az Összegnek csaknem háromszo­rosát adták ki művészetekre és jótékony célokra. Már Lrorenzo különböző spekulációkba fogott. amik következtében nagy veszteségek érték a céget, csupán Londonban 50.000 forintott veszítettek és fia. Fiero, aki szakított a bankház addig folytatott franciabarát politikájával, a végleges romlásba döntötte a céget. VIII. Károly Milánó hívására bevonult Itáliába és Firenzét, jóformán minden haro nélkül elfoglalta. Pie- rot száműzték és a Mediciek pénzügyi és politikai ha­talmának vége volt. A Fnggerek és a kartell — 14S8-ban. A Fugger-vagyon megalapítója Jakob Fugger volt, aki felismerte a bányatermékek nagy konjunktúráját, apjától örökölt áruraktárát eladta és minden anyagi erejét váltó- és bányaüzletekbe fektette. A földesurak­tól megvásárolta a bánya kitermelésének jogát és erre a jogra előlegeket folyósított nekik. 1494-ben a krak­kói Thurzó Jánososal társulva megkezdi a magyar ezüst- és rézbányák kitermelését és bányákat szerzett Tirolban és Spanyolországban is. Csupán a magyaror­szági bányák jövedelme évi másfél millió aranyforint volt. 1498-ban néhány nagy bányatuladonnossal tár­sulva egy bányakarteit létesítenek és valószínűnek lát­szik. hogy a Ferdinand király által 1579-ben alkotott cink-monopólium hátterében is a Fuggerek álltak. Politikai befolyásuk éppen vagyonuk által óriási volt. 1487 óta ők az európai fejedelmek, ök fedezik a római császár, a francia király és különböző német her­cegek kiadásainak jórészét, 1519-ben a császárválasz­táskor óriási összegeket áldoztak a választófejedelmek megvesztegetésére V. Károly megválasztása érdekében. Ki tudja, hogy alakult volna a világtörténelem, ha ak­kor I. Ferenc francia király került volna a német-ró­mai birodalom trónjára. A spanyol államcsőd óriási veszteségeket okozott. Fuggeréknak. Bukásuknak főképpen az volt az oka, hogy a kölcsönök, amelyeket az európai uralkodóknak nyújtottak, mint produktiv befektetések, a különböző hadjáratok során teljesen felmorzsolódtak. így Spanyol- országban 4 millió tallért. Hollandiában és a Habs­burgok német ágánál 3 millión felül, összesen körülbe­lül S millió rajnai forintot veszítettek. Az inkák kincsei, Az újvilág felfedezése az aranynak, ezüstnek és drágaköveknek egész özönét ontotta Európába, első­sorban természetesen Spanyolországra és Portugáliára. Évente egyszer ötven, hatvan hajóból álló flotta indult Spanyolországból ruházattal, fegyverekkel megrakva az újvilág felé, ahonnan ugyanezek a hajók ezüsttel meg­rakódva tértek vissza. Spanyolország a világ leghatal­masabb és leggazdagabb állama lehetett volna, ha az újvilágból nyert hatalmas kincseket a termés szolgá­latába tudták volna állítani. A spanyolok egyetlen tö­rekvése a munka nélkül vaíó meggazdagodásra irá­nyult. A király költséges háborúi Hollandia ellen, majd később a harmincéves háború felemésztik, sőt később már meg is haladják az ezüstflották Jövedelmét. Spa­nyolország az 1557-töl 1647-ig terjedő száz év alatt hat­szor mondta ki az államcsődöt. John Law, a francia Jegybank megalapítója. XIV. Lajos sorozatos háborúi és óriási fényűzése a csőd szélére kergették Franciaországot. ahol állandó kényszerkölcsónökkel és pénzrontással igyekeztek a helyzetet menteni, mikor szinte az utolsó órában men- töangyalként megjelent John Law és kifejti egy az ál­lam hitelére alapított jegybank tervezetét. A terveze­tet elfogadták és 1716-ban megalakul 375.000 livres fe­dezette! az első állami Jegybank. 1717-ben az amerikai francia gyarmatok kihasználására megalapítja a ké­sőbb oly hírhedtté vált Mississippi-társaságot. Ez a társaság 1719-ben magába olvasztja a francia keletin­diai és az afrikai Senegáltársaságot, magához ragadja a dohánymonopóliumot és a pénzverési jogot, sőt még az adók behajtását Is. Kis névértékű részvényeivel el­árasztja egész Franciaországot. A tözsdejáték az egész országot lázba ejtette. A hercegektől kezdve az uccai örömlányokig mindenki spekulált és közben az árfo­lyamok egyre emelkedtek. De már 1720-ban kény- szerrendeletet kell kiadni, amiben betiltják az ékszerek és drágakövek forgalmát, ezt követi egy rendelet, amely kimondja, hogy a papírpénzt csak járadékvásárlásra szabad felhasználni. Ez volt a vég. Law hamis útle­véllel menekül Franciaországból. Velencében telep­szik meg, ahol 1729-ben nagyon szűkös ylszonoyok közt fejezi be életét. Dinamit, mint békepropaganda. „Az én gyáraim talán inkább fogják siettetni a világbékét, mint az önök kongresszusai". Ezt a ki­jelentést tette Alfréd Nobel egy békekongresszus al­kalmából, bár könnyen lehet, hogy csak magát akar­ta igazolni ez a férfi, aki hallatlan szorgalma és mun­kabírása által a világ egyik leggazdagabb emberévé lett. Apja, aki Oroszországban élt, tanulmányai elvég­zésére az Egyesült Államokba és Párizsba küldte. Pé- tervárra visszatérve, nitroglicerinnel kezd kísérletez­ni. Ezeknek a kísérleteknek esik néhány év múlva fi­vére egy robbanás alkalmával áldozatul. Élete munkájának eredménye súlyos teherként ne­hezedett lelkére. Végrendeletében óriási vagyonának kamatait a tudomány, irodalom és a békemozgalom leg- kiválóbbjai jutalmazására hagyományozta. Cecil Rhodes 170 fonttal meg­hódítja Afrikát. 1867-ben Londonban egy 42 és fél karátos gyémán­tot kínál eladásra egy hollandi, aki azt egy négerfönök- tól szerezte. Alighogy az esetnek hire ment, valóságos népáradat indul Afrikába. A kivándorlók közt van Cecil Rhodes is. Kezdetben ö is gyémántok után ku­tat, nemsokára azonban a sokkal biztosabban jövedel­mező bányajog eladásával foglalkozik, majd azután a tözsdejátékra tér át és húsz évvel később korlátlan ura volt a tőzsdének, nemcsak Dél-Afrikában, hanem egész Európában. Huszonegyéves, amikor vagyona az egy­millió angol fontot eléri. 1874-ben társul a két legha­talmasabb gyémántbányatulajdonossa) és igy sikerült egy egységes termelő, értékesítő szövetkezetét létesí­teni. Ezen tröszt által eléri, hogy a gyémántbányák elszaporodása által okozott áresést megakadályoz­hatja! Huszonnyolcéves korában negyed millió font évi jövedelme van. Közben tervszerűen halad előre Dél- Afrika meghódításában. Es ahol csak megveti lábát, részvénytársaságot alapit, az egész Matahale és Maso- naföld egy nagy részvénytársaság, a Britsb-South Ari- ka Co. tulajdona. O maga az angol birodalom egy dominiumának miniszterelnöke és a világ egyik leg­befolyásosabb embere. 1902-ben halt meg, három hó­nappal a búr felkelés leverése előtt. A filozófus, Emil Rathenau. Walter Rathenau atyja, az A. E. G. elnöke és Walter Rathenau mint az „apja fia" lé­pett az életbe. Nem látszik nagyon valószínűnek, hogy a 27 éves W. Rathenau apja nevének befolyása nélkül, megalapíthatta volna 1893-ban a bisterfeldi elektrokémiai müveket. 1903-ban igazgatósági tagja volt az A. E. G.-nek. Rathenau az amerikai elvek­kel szembehelyezkedve a gép és a munka mechanlzá- lása ellen akart küzdeni. Nagy irodalmi tevékenysé­get is fejtett ki és hátrahagyott müveinek terjedelme öt nagy kötet. Túlszárnyalta atyját és elnöke lett ennek a hatal­mas iparvállalatnak, majd a német birodalom minisz­tere, aki 1922-ben Németország legnehezebb óráiban, fanatikus nacionalisták gyilkosságának esett áldo­zatul. Szőlő-, v&gy gyümölcs- felepítők figyelmébe! I Ha éghaj'atunknak megfelelő, kipróbált és egész- I séges szőlő, vagy gyürnó.csfaoltványt akarnak ül- ! temi, kérjenek árjegyzéket és tájékoztatót Tóíh- I falusi és Társa oltvány telepéről Tárgu-viures—Ma­rosvásárhely, Str. Sft Gheorgnc (Szenígyörgy u.) 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom