Keleti Ujság, 1931. február (14. évfolyam, 24-48. szám)

1931-02-13 / 34. szám

XIV. ÉVF. 35. SZÁM. / Mjsx&nZGsifa A* ország legmodernebbül berendezart uj magánklinikája, sebé- ] fzctí, szülészeti, bel-, ideg-, nő-, gége-, stb b-ítegek részére- — I Röntgen, Quartz. Diathermia, villany-és vizgyógyá zaí. Nyülvá- ! aoa gjráfy* (kén, szénsav, stb.) Krttl- és g-őzfttrdő. — 8 % «»i»n..ráanuLía!>.í PrarauaÂnMiiaaii« Ápolási ésetlátési díj ROlön szobában 450. kétágyasbanS00 M ff Ifi \ jijţţîjsl!? 11 iy 11|| îlfSît 1 O fill 11 111 iei Künlisiii osztrtlyou napi 150 lei. nyolc napra össze, költség ill j Siíí <5* íJill? s II Is l Ui Uullälfll III SUlii- O'vosi díjjal egyült. b.Igyógyászati, szplésj;e!i slb. esetekben lepfennebb w •"’«***»• ® ■ w« Bwsa*. 200J lei, operáció esetén SÚUÜ lei. — Szabad orvom választás. A bécsi csehszlovák követség’ attaséját lelőtték (Béca, február 11.) Szerda délben a bécsi csehszlovák követségen revolveres merénylet történt. A tisztviselők már éppen távozóban voltak a hivatalos óra befejeztével, amikor Zaicek Horski, követségi tanácsos szobájában megjelent Zepka Gottlieb 70 éves cseh állam­polgár és egy zárt borítékot adott át. Amig a tanácsos a borítékot bontogatta, Zepka előkapta revolverét és két lövést adott le Zaicekre. Az egyik golyó a tanácsos szemén fúródott be, a másik pedig a mellébe hatolt. A merénylő a revolvert eldobva, kiszaladt a fo­lyosóra, ahol elfogták. Még Zaiceknek is volt annyi ereje, hogy kivánszorgott a folyosóra és a személyzetnek elmondotta az esetet. Kórház­ba szállították, ahol azonnal műtétet hajtottak végre rajta, de párórai szenvedés után, meg­halt. Zepka Gottlieb a rendőri nyomozás adatai szerint 1860-ban született Bécsben. Rendkívül izgága ember, akinek nagyon sok pereskedése volt. Bécsben egy ízben a szabadalmi hivatal­lal gyűlt meg a baja, mert az valami uj beren­dezésű szekrényére nem akarta megadni a sza­badalmi jogot s ő ekkor lopásért és csalásért pert indított a hivatal egyik tisztviselője ellen. A perben Zepka lett a vesztes, a két becsület­sértésért és rágalmazásért elítélték és kiutasí­tották Ausztriából. Később Hollandiában volt valami hasonló ügye, amelyhez a cseh állam diplomáciai támogatását is kérte, majd amikor ezt a támogatást nem kapta meg, hárommillió cseh korona erejéig indí­tott kártérítési pert Csehszlovákia ellen. Magátólértetődően ezt a pert is elvesztette, amibe azonban nem nyugodott bele és folytono­san zaklatta a külföldi cseh követségeket a per újra felvételéért. Ebben az ügyben járt a bécsi követségen is, ahol az ügyet Zaiceknek osztot­ták ki. Nem lesz uj adókivetés, hanem a mult évre megállapított adóösszeget írják át 1931-re (Kolozsvár, február 11.) Az utóbbi időben a legellentétesebb verziók kerültek forgalomba az 1931. évi adókivetésekkel kapcsolatban. Végre tegnap megérkezett a pénzügyi inspektorokhoz az a miniszteri rendelet, amely intézkedéseket tartalmaz az adókivetésekre vonatkozólag. A bukaresti utasítások értelmében 1931-ben nem tartják meg az adókivetéseket. Ez a körül­mény azonban korántsem jelenti azt, hogy ez­után nem kell adót fizetni, hanem a mult évi adóösszeget irányozták elő a folyó évre is. A globális adót ellenben újra megállapítják. Az adókivetőbizottságok február 15-én kez­dik meg működésűket s ahogy valakinek átír­ják tartozási összegét, arról jegyzőkönyvileg értesítik az adóalanyt, aki ha magára nézve sé­relmesnek találja a mult évi adóáthozatalt, fe- lebbezhet a kincstárhoz. Az adófizető polgárok most óriási dilemma előtt állanak, nem láthatják eléggé tisztán a helyzetet. A múlt évi összeg sokkal nagyobb volt mint amennyit teherbiróképességük elviselhe­tett. Annakidején hiába tiltakoztak, mégsem volt kegyelem. Pedig egy aránylag gyenge forgalmú ven­déglő évi ötvenezer lej adót fizet. Csak az ital­mérési engedély taxája 15.009 lejt tesz ki, vagyis a békebeli adó százötvenszéresét. A kormány az ilyen inézkedésekkel elősegíti a végleges gazdo- sági katasztrófa bekövetkezését. Halál és temetés — Dr. BALOGH ERNŐ ELŐADÁSA — Az E. M. E. természettudományi szakosztá­lyának népszerűsített előadássorozatában febr. hó 10-én d. u. 6 órakor az unit. főgimn. díszter­mében dr. Balogh Ernő, márianumi tanár, a ki­váló természettudós tartott igen szép vetített képek kíséretében szakelőadást „Halál és teme­tés“ címen. Bevezetésképpen a halállal, mint a szüksé­ges rosszal foglalkozott s nagy általánosságban kifejtette, hogy a természet folyton ad életet, de folyton temet is, mert minden életnek feltétele a halál. Az igazi halál az emlék halála — embe­rekre vonatkoztatva. Ezután vetített képekben mutatta be a különböző népeknél, néptörzsek­nél divatos temetési módokat, a halottégetés, füstölés, kiszárítás, keselyükkel való megetetést stb. A legvisszataszitóbb temetési mód talán Ti- betben dívik, ahol a holttesteket kutyákkal mar- cangoltatják széjjel s a csontokon maradt hús­cafatokat a hozzátartozók kövekkel lemorzsol­ják s megfőzve megeszik, aki pedig vonakodnék a hozzátartozók közül ezt megcselekedni, olyan­nak tűnnék föl, mint aki nem is szerette hozzá­tartozóját. Az állatvilágból felemlítette a teme­tőbogarakat, melyek pl. egy eldöglött egér alatt a földet lassan kiássák s az egész tetemét 15— 20 cm- mélyre lesülyesztik s igy valósággal el­temetik. Bogarak, rovarálcák pusztítják a holt­testeket, legbiztosabban és leggyorsabban azon­ban a baktériumok. Ha baktériumok nem jut­hatnak a hullákhoz, beáll a munificatio. A holt­testek, tetemek végleges eltűnésére nagy szük­ség van, a munificatio a „körforgalmat“ aka­dályozza a természetben, mert nem elég csak meghalni, hanem porrá is kell lenni. Ezekután reátért dr. Balogh a szél, viz cs a jég temető-hatására. A Szahara homoksivatag­ja is tulajdonképpen egy holttetem, mit részle­gesen a szélvihar temet el; a szélvihar által fel­kapott por Skandináviába is eljut a Szahará- ról. A szélvihar ezen temetését igazolják az u. u. huiuhegyekv kiálló sziklatömbök, melyek azt a magasságot ráutalják, ameddig 'á sivatag po­ra felért, de anSilyct a' szélvihar elhordott. így vannak olyan helyeik a Szaharában, amelyek mélyebben fék ősznek a tenger felszínénél — a szélvihar -'említett „temetése“ folytán A viz pusztító, temető hatását látni lehet a barlangok­nál (meziádi barlang s mint beszakadt barlang a tordai hasadék, a festői szép Békási szoros stb); a meziádi barlang s más barlangok krip­tái annak az anyagnak, ami ott már nincs s ami ki tudja, hogy, hol van már. A viz s éppúgy a jég is pusztítja, morzsolja, repeszti a hatalmas sziklákat, sziklatömböket, kőzeteket s igy a ha­lál és temetés a szervetlen anyagokra is áll, a nagy természet alkotó és romboló, éltöt adó és megsemmisítő csodálatos munkájában. A halál, a megsemmisülés az égi testeket sem kíméli's egy-egy hulló csillag egy-egy me­teorkő pusztulását jelzi. A természet emléket nem állít halottainak, az emlékoszlop felállítás csak emberek munká­ja, ami a természetben teljesen értéktelen, — mert a természet törvényei szerint egyetlen de­mokratikus intézmény a halál, a megsemmisü­lés. Nein számit a természetben a haláltól vájó félelem, az örökké élni akarás, mert csak a ter­mészet törvénye örök és szent, amin változtatni nem lehet s mert bár emberekre vonatkoztatva gyors paripán száguld az élet feltartóztathatat­lanul és megállíthatatlanul a halál felé, örök igazság marad, hogy múlik a régi, de uj fakad nyomán... A termet zsúfolásig megtöltő közönség mind végig nagy élvezettel hallgatta dr. Balogh Er­nő átgondolt, közvetlen előadását, melyet bájos humorává! s helyenként poétikusan szép leírá­saival szőtt keresztül. Érdeme dr. Baloghnak, hogy a természettudományi szakosztály műkö­désében mindenkor tevékenyen kivette a maga részét s a közönség szeretetét ezáltal meg is nyerte. A kiváló előadót zajosan megtapsolták. Dr. Gergely Endre. E ' 1JTO A C1 SCvár. jsPjm Körien mintát. Véres verekedést rendezett két falu hadköteles ifjúsága a nagyiklódi állomáson Két legény fején súlyosan megsebesült, mig számos köny- nyebb testi sérüléssé? menekült meg a furkosboíos harcból {Nagyiklód, február 11.) Vasárnap és hétfőn vonult bo az 1931-es katonai korosztály. Ilyen­kor a falusi legények nagyszabású mulatságo­kat rendeznek. Ez történt Nagyiklódon is. Teg­nap délután több község ifjúsága a falu állo­mása felé tartott, hogy a vonatokkal rendelte­tési helyükre utazzanak. Iklód egyik szomszéd községének hadköteles legényei zeneszó és ének mellett masíroztak az indóbáz felé. Ahogy az állomásra érkeztek, összetalálkoztak az iklódi ifjúsággal. Ekkorra mindkét falu legényei ala­posan eláztak s megindult köztük a vita, ki pa­rancsol a cigányoknak? Szó szót követett, majd amikor a gyűlölet hangjai mind magasabb ská a-— .........-...............-fí Ián mozogtak, egymásnak ment a két község ifjúsága. Egy legénynél boxer volt s azzal szomszédfalusi kollégáját úgy fejbevágta, hogy azonnal ellepte a vér. Erre kitört az általános verekedés s pár perc múlva alaposan elpüffői­tek egymást. Két legény csupa vér volt. Töb­ben viszont könnyebb sebesüléseket szenvedtek. Előkerült végre a csendőrőrmester s csak erélyes fellépésének köszönhető, hogy a vereke­dés nem járt súlyosabb következményekkel. A verekedés bujtogatóit letartóztatták s a harcias ifjakat büntetésből gyalog kisérik csendőrörs- ről esendőrörsre ezredükig. fumiti !> ííj t H G! í ? > i f jjj ijjí jî — •s ; 1E ’■a RETHY TESTVEREK hentesáru és hmkoiţwif gyér» CliiHColoiyéf, CalgaHo- |il©r 11. Telefon 3-80 és P. Nihai Viteazul 2. Telefon 632. Ajánlja e szakmába vágó elsőrendű készítményeit, Alapítási év: 1888. ;7>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom