Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-11 / 7. szám
XIV> KVT. 7. SZÁM, wsBsmm Magyar tisztviselő sors Harmincnyolc évi szolgálat után nyugdíj, végkielégítés, egyetlen bani nélkül bocsátották el Incze Lajos postamestert Távirat, amiről nem tud a postavezérigazgatóság, kérvény, melyet elfeledtek felterjeszteni és más titkok az elbocsátás körül (Kolozsvár, január 9.) Mindenik magyar tisztviselőnek a sorsáról valóságos regényt lehetne irni. Tiz év óta a legsúlyosabb helyzetben vannak. Bizonytalanság, mellőzés, jogtalanságok, anyagi katasztrófák érik napról-napra és legtöbben már tönkre is mentek ebben az elviselhetetlen helyzetben. A nem szokatlan tisztviselő-drámák között is különös érdeklődésre tarthat számot Incze Lajos postamester esete, aki 38 évi szolgálat után került az uccára nyugdíj, végkielégítés, egyetlen bani nélkül. A herce-hurcával teljes megdöbbentő „leépítés“ a következőképpen történt. A bukaresti posta és távirda vezérigazgatósága 1925-ben 45.768 szám alatt hat hónapi határidővel felmondotta a postamesteri állását azzal az indokolással, hogy nem birja eléggé a román nyelvet, tekintet nélkül arra, hogy hivatalát kifogástalanul pontosan végezte. Megfelelő intervencióra azonban megígérték, hogy pár évig nem bántják. Rövidesen azonban két hölgy jelent meg a postahivatalban és felszólították, hogy adja át a hivatalt, mert ők yannak kinevezve. Incze Lajos azonban ezt megtagadta, mert nem tudták a szükséges okmányokat felmutatni. A két hölgy későbben abba hagyta az akciót. így telt-múlt az idő, amig 1928. február 25-én táviratot kapott a postai vezérigazgatóságtól, amelyben felszólítják, hogy március 1-vel adja át hivatalát. A postamester azonnal Bukarestbe utazott és érdeklődött a távirat felől a posta vezérigazgatóságánál, ahol azt a meglepő váalszt kapta, hogy nem tudnak a dologról semmit és az intézkedésnek semmi nyoma sincs. Azt tanácsolták, hogy ne adja át a hivatalt és tegyen jelentést a történtekről, ami meg is történt. Későbben azonban a hivatalt mégis át kellett adnia, mire a központi postára rendelték be, további szolgálattételre. Nem adtak erről semmi írásbeli intézkedést, csak egyszerűen telefonon értesítették, hogy jelentkezzék szolgálattételre. Itt azonban nem kapta meg az őt megillető fizetést. A postafióknál pedig mintegy 200.000 lejt fizetett rá a postamesterségre, a hivatal fenntartására, lakás, fűtés, világítás, hivatali felszerelés, személyzet, szolgatartás stb. cimen. Végül is kérvényt nyújtott be nyugdíjazása iránt és bár azóta három esztendő telt el, a nyugdíj ügyében azonban semmiféle intézkedés nem történt, sőt még választ sem kapott. Erre njabb kérvénnyel próbáit helyzetén segíteni, amelyről azonban kiderült, hogy elfelejtették felterjeszteni. Nyugdíj, végkielégítés stb. helyett azonban 1930. junius végén megkapta a postavezérigazgatóság 12.360 számú rendeletét, amelyben egyszerűen felmentik a szolgálat alól, azon a cimen, hogy a hatvan évet betöltötte. A rendelet számba sem vette eddig szerzett jogait sem a postamesteri szerződésben biztosított hat hónapos felmondást. A nyugdíjügyről szintén megfeledkeztek. Annakidején királyi postamesterré reál jogon nevezték ki, amely jog az utódokra is kiterjed és nincsen semmiféle korhatárhoz kötve. Ezt azonban szintén nem vette figyelembe a postai vezérigazgatóság. Megfeledkezett arról is, hogy amikor a postát 1919 januárjában átvették, egy igen fontos körrendeletét adott ki a nagyszebeni erdélyi hadsereg főparancsnoksága, amelynek második pontja szerint az összes alkalmazottaknak, akik rájukruházott szolgálati teendőiket továbbra is teljesitik, az 1919 január 1-ig szerzett jogaik, nyugdíjjogosultságuk stb. teljes épségben marad. — Ezen rendelet után én még 12 évet szolgáltam — panaszolja Incze Lajos — anyagilag tönkre is mentem minden jog fenntartása mellett. — Harmincnyolc évet tisztességgel szolgáltam, rendkívüli segélyt nem kaptam, mint egyesek, pedig munkám után évente körülbelül egymillió lej volt az állam haszna. Nem kérdezem, hogy legöregebb létemre, miért osztottak be a legterhesebb munkára és miért dolgoztam 1 Mások boldogultak, nekem azonban adóbau elárverezték mindenemet. 1929. év májusában újabb kérvényt adtam be a posta vezérigazgatósághoz, kérve, hogy a Cassa Creditnél nyilvántortott postamesteri óvadékaimat és a fizetésemből hivatalból levont kétszázalékos összegeket szíveskedjenek kiutalni, mert mindössze csak 3000 lej óvadékot kaptam visz- sza, pedig 1200 aranykoronát fizettem be annak idején. Ismételt kérésemre sem kaptam azonban eddig semmiféle választ. Panaszom röviden összefoglalva a következő: Vájjon mi lesz a nyugdíjügyemmel, vagy kapok-e 38 évi terhes forgalmi szolgálatom után elfogadható végkielégítést? A bukaresti Cassa Credittől az eddig befizetett követeléseimet miért nem kapom ki? Az 1200 aranykorona óvadékom ellenértékét mikor kapom meg? A közel 40 évi tisztességes munka után megöregedve, anyagilag tönkretéve, teljes bizonytalanságban küzködik évek óta egy szeernesét- len magyar tisztviselő, olyan jogokért, amelyek őt megilletik s amelyeket régen meg kellett volna neki kapnia. Minden törvényes eszközt megpróbált, hogy ügyét elintézzék. Súlyos anyagi helyzetben a tél minden nyomorúságának kitéve, betegeskedve, magárahagyottan még mindig bízik benne, hogy nem feledkeznek meg ügyéről. A három esztendei kálvária sem birta belőle azt a régi magyar tisztviselőket jellemző érzést kiölni, apiely jogtiszteleten és törvényességen alapszik. Bizantinikus és más politikai taktikázások tőle idegenek, ha mindennap újra látja is, nem hisz bennük. Most abban bízik, hogy a közlekedésügyi miniszterhez memorandumot fog irni és ügyét a miniszter azonnal elintézi. A tapasztalatok sajnos, azt mutatják, hogy ez a bizalom is kissé túlzott. Mindenesetro kíváncsian várjuk, hogy megérí-e jogainak érvényesítését. Gyallay Domokos bemutatkozása a Kisfaludy-Társaságban Előbb Vargha Gyuláról mondott emlékbeszédet, utána Tűz a szigeten cimii novelláját olvasta fel (Budapest, január 9.) Szerdán délután tartotta meg a Kisfaludy Társaság Berzeviczy Albert elnöklete alatt felolvasó-ülését. Kéky Lajos titkári jelentése után Gyallay Domokos, a Kisfaludy Társaságnak újonnan megválasztott értékes tágja olvasta fel székfoglalóját. A társaság hagyományaihoz híven Gyallay bevezetőjében Vargha Gyuláról emlékezett meg, akinek helyét a társaságban örökölte s akinok ajánlatára választotta annak idején a társaság tagjává. Sem az esztétikai értékelés, sem a személyes élmények — mondta — nem képesítik őt rá, hogy Vargha Gyula lirai költészetét és a társaságnak oly kedves alakját fölelevenitse s ha ezt most mégis megkísérli, erre a feladatra csak azok a kegyeletes lelki kapcsolatok bátorítják, melyek őt az elhunythoz szellemileg fűzték. Az erdélyi falusi nép magyar lelkének és hitének ápolása, amiben ő Írásainak értelmét és célját látja, keltette föl iránta Vargha Gyula figyelmét. Atyai barátságával tisztelte meg őt s ezt a meg nem érdemelt kitüntetést és rokon- szenvet csak azzal tudja magyarázni, hogy Vargha Gyula lirai költészetének lényege ugyancsak a magyar föld és faj mélységes szeretető volt. Hiszi, hogy miként a megujhódoB Olaszország Vergilius verséivel ihleti népét az ősi rog szeretetére. hasonlóképpen el fog követ kezni Vargha Gyula a magyar mező, falu's an nak népe lelkét csodálatos finomsággal őrző lirai költészetének reneszánsza. A kegyeletes megemlékezés után Gyallay Domokos Tűz a szigeten cimü novelláját olvasta föl székfoglalóul. A székfoglaló elhangzása után Berzeviczy Albert meleg szavakkal köszöntötte a Kisfaludy Társaság uj tagját, aki irói működésével, különösen pedig néplapjával nagy szolgálatokat tesz a magyarság számára. Berzeviczy kijelentette végül, hogy a Kisfaludy Társaság a megüresedett költői helyre Móra Ferencet, a kritikusi helyre pedig Papp Viktort fogja egyhangúlag rendes tagként jelölni. MWVWWVWWWWWWWVSAAAAAA/WVAAf Középeurópai agrárkonferenciáí tartanak Becsben Becsből jelentik: Január 19-én középeurópai agrárkonferencia kezdődik az osztrák fővárosban. A konferencián Olaszország, Svájc, Németország, Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, Görögország, Románia, Magyarország, Jugoszlávia és Ausztria delegátusai fognak résztvenni. A konferencia napirendjén a nemzetközi agrárvilág tiz aktuális problémája szerepel. l»WS>WVWVWWV>AA/WWVWWVWWWVWVWVWWWWVW< rMt t3 nyomdai munkára vara szüksége, okvetlenül kérjen ajánlatot a Lapkiadó Nyomdai Vállalattól, Kolozsvár, Egyetem u. 3. i I i—■“ III! 11TTTTTI I I I f iTTTTTTTTTTTTTTTT imiuiimiHMiHiiiMiiiiim Iii > ^ t >> 11 i u n n ) n ( > > 11 t m 1 1 I I I I I I I I I I I Ij1””“--"’4-'”"" "Mi I I I I I I I / I I * LU-UJ hl? Mi 111 iii II I III I < I 111 111 111 111 111 I < I i 11 111 111 i I I I I I < t > II > 1.11 111 111 111 11 I 11 I II I III I 11 I 11 111 II I 11 I I i I II ) (*1 I I I SZÉKELY SARDOR bőrdiszinliáru gyárnak lerakata átköltözött REGELE FERDINAND 28 a. „DIAMA“ PARFÜMÉRIA, ahol a legjobban beszerezheti estélyi és bőr ridiküljeit, neces- ser és bőr kofferjeit. ÍL_ iTTT 11 »7TTTTT77 I I 1111 I * 111 - .........-___ n i n t t > i i i T7T77TTTD i i i ( i > i I i I ( } i t ^ i i ( I i i ^ {