Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-09 / 5. szám

XTS. tVT. S. SZJU. 5 HUTCHINSON S^RCZIpd PARIS Két súlyos bűntény tartja izgalomban a bihar- megyel Élesd lakosságát Vizkereszt napján meggyilkoltak és kiraboltak egy öreg házaspárt és ismeretlen tettesek teljesen kilősz * tottak és felgyújtottak egy házat (Élesd, január 7. Kiküldött tudósítónktól.) A biharmegyei Élesd község lakosságát két sú­lyos bűntény tartja izgalomban. Az egyik egy gyújtogatással párosult fosztogatás, a másik pedig, amely szintén kedd este történt, egy ket­tős rablógyilkossag és ez utóbbinak egy, min­denki által becsült, gazdag, öreg házaspár esett áldozatul. Mindkét ügyben erélyesen nyomoz a csendőrség, de eddig még csak halvány re­mény van a vakmerő tettesek kézrekeritésére. A gyújtogatás Vizkereszt napján történt. Garai János kőmi vés, öccsének, Garai Sándor cipésznek lakodalmán vett részt családjával. Háza ezalatt teljesen őrizetlenül maradt. Alig mult el éjfél, amikor Garai házából lángok csaptak fel és amire a községbeliek összefutot­tak a tűz oltására, a házat már nem lehetett megmenteni és az teljesen a tűz martaléka lett. Megállapították, hogy Garai lakását a tűz kitörése előtt tel* jesen kifosztották, úgyszólván minden elemelhető tárgyat elvit­tek és hogy a lopást leplezzek, felgyújtották a lakást Mialatt a lakosság Garai házának és ingó­ságainak a tüztől való megmentésén fárado­zott, még borzalmasabb bűntény, kettős rabló­gyilkosság történt a községben, amelyet azon­ban csak reggel fedeztek fel. Élesden és kör­nyékén közismert ember Hertz Sámuel vaske- reskedö, aki az üzletében vasárukon kivül bőr­árukat is árul. A hetvenhatóves aggastyán má­sodik feleségével, aki a hetvenen szintén túl van, élt Élesd főuccáján lévő házában, ahol üz­lete és szépen berendezett lakása van. Tudták róla, hogy Élesd község egyik legvagyonosabb embere, aki az egész környéken általános tisz­teletnek örvendett. Kedden, Vizkereszt napján természetesen zárva volt az üzlet. Hertz Sámuel estefelé jött haza a templomból és ekkor Ladányi Ignác fa- kereskedő volt az, aki utoljára beszélt vele. Hivţa, hogy feleségével együtt menjenek ár kicsit tereferélni, Hertz azonban kijelentette, hogy fáradtak és korán lefeküsznek. A véres tettet regei vette észre a házaspár Orion Radio kis szolgálója, Mészáros Erzsébet. Egész éjsza­ka nyugodtan aludt és nem hallott semmit. Heggel bement gazdái hálószobájába, ahol azonban az ágyakat érintetlenül találta. Azt hitte, hogy már az üzletben vannak, az ideve­zető ajtó azonban be volt zárva. Rosszat sejtett és átszaladt Mezei Istvánékhoz. Mezei István Hertzné első házasságából származó fia. Az em­ber nem volt otthon, felesége azonban léleksza­kadva szaladt anyósáékhoz és a vele jött szom­szédokkal együtt betörték az üzletajtót. Az üzletben a betódulók elé borzalmas lát­vány tárult. A kiszolgáló pult mögött vérükbe fagy­va, fejszével szétszakított koponyával ott feküdt a földön az öreg Hertz és a felesége. Egyébként nem volt valami különösebb rendet­lenség sehol sem, mindössze néhány fiók volt kihúzva és ebből az első pillanatra lehetett látni, hogy nemcsak gyilkosság, hanem rablás is történt. Percek alatt nagy tömeg gyűlt össze a bolt előtt, megjött a csendőrség és az orvos is és ez utóbbi konstatálta, hogy az áldozatokat körülbelül este nyolc óra tájban gyilkolhatták meg. A csendőrség azonnal hozzálátott a nyomozás­hoz. A pulton két darab talpbőrt találtak, ami­ből arra következtetnek, hogy a rablógyilkosok sürgős talpbőr-vásárlás ürügye alatt mentek be Hertzékhez és mialatt az öreg házaspár ki akarta szolgálni őket, alkalmas pillanatban há­tulról leütötték. A csendőrség elsősorban Mé­száros Erzsébetet igyekezett kihallgatni, a kis­leány azonban annyira meg volt rémülve, hogy csak nehezen tudott felelni a kérdésekre. Egy­előre semmi biztosabb adat nincsen a nyomozó csendőrség kezében. Szerda reggel már megér­kezett a jelentés Nagyváradra a cseudőrséghez, ahonnan csütörtökön szállanak ki a helyszí­nére. A gyilkosság színhelyét Élesden a csend­őrök őrzik. A Hertz-házaspár ismerősei egyértelműen azt állítják, hogy a kereskedő, akinek nem volt Wertheim-kasszája, a pénzt állandóan a pult fiókjában tartotta és itt mindig volt hatvan­hetvenezer lej. Bizonyos, hogy a gyilkosok tud­tak erről a körülményről. Egyébként a legna­gyobb körültekintéssel jártak el, mert távozá­sukkor minden ajtót gondosan bezártak és a legnagyobb csendben dolgoztak, úgy, hogy a konyhában lévő cselédleány semmit sem hal­lott. Élesd községet a rémes éjszaka nagy izga­lomban tartja és az elpusztult öreg család iránt a legnagyobb részvét nyilvánul meg. ötvös Béla. II pénzfiifináefsifer visszavonta az ntíevél-íaxa felemelésére vonatkozó tervezetét (NAGYVÁRAD, január 7.) A nagyváradi vármegyei prefekturára szerdán a pénzügy­minisztériumból hivatalos távirat érkezett, amely közli, hogy Popovici pénzügyminiszter visz- szavonta a tizezer lejes utlevéltaxára vonatkozó tervezetét és igy az útlevél dija ezentúl is az eddig érvényben volt 660 lej. A Székelyföldön több vasúti állomás állítólag alá van aknázva Prázsmár, Tusnád, Málnás és Csíkszereda állomások gyanúsak — Erdély területén, a Curentul szerint, az összes vasúti ki dáknál és tranziiógócponioknál robbanószer van elrejtve — A kisebbségi vasutasokat a regátba helyezik át (Bukarest, január 7) -A Curentul utóbbi száma azt az értesülését közli, hogy a szigu- ranca a Székelyföldön több állomásról megálla­pította, hogy azok alá vannak aknázva. A Lupta szerint az első ilyen felfedezés Prázs- már vasúti állomáson történt. Itt egy munkás az állomás közelében ásott és ásás közben ész­revette, hogy a fold különös módon kong. Ész­revételét köze'te az egyik vasúti hivatalnokkal, aki a lap szerint figyelmeztette, hogy ne ásson tovább, mivel az állomás alá van aknázva. A munkás bejelentette a különös ügyet a bras­sói inspektorátusnál, ahol elrendelték a vizsgá­latot és értesítették a szigurancát is. Több vasúti tisztviselőt hallgattak ki és a vizsgálat eredményeképpen a Curentul tudomása szerint kiderült, hogy a Székelyföldön több vasúti állo­más. igy Prázsmáron kívül Tusnád, Málnás és Csíkszereda állomásai volnának aláak­názva. Az aláaknázást még a háború idején végezte volna az akkori osztrák-magyar hadsereg azzal, ft Ciíndékkal, hogy visszavonulásánál az állo­másokat levegőbe röpíthesse. A robbantásra már nem volt idő és a robbanóanyagok még mindig ott volnának az állomások alatt. A sziguranca letartóztatásokat is foga­natosított az üggyel kapcsolatban és a vizsgálat folyik. A Lupta szerdai számában foglalkozik a kérdéssel és szigorú vizsgálatot kér a hadügyminisztériumtól, kéri továbbá a vizsgálatnak Dobrudzsa, Besszarábia és Buko­vina területére való kiterjesztését is. Állítólag Erdély területén az összes na­gyobb vasúti hidaknál és tranzitó góc­pontoknál nagymennyiségű lőszer van elrejtve. A Lupta javasolja, hogy alaposan vizsgálják meg a csernavodai hidat és a kárpáti átjárókat is, ugyanebből a szempontból. Ezzel kapcsolatosan a vasút igazgatósága elhatározta, hogy az Erdély területén élő ■idegen nemzetiségű (kisebbségi) vasutaso­kat az Ókirályság területére helyezik át, azonkívül a sziguranca vezérigazgatóság tovább fogja folytatni hasonló jellegű kutatásait a többi csatolt területeké» is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom