Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-09 / 5. szám
TAXA. POST AUS. «*U* TITA IN I~IMERAIÎ No. 24256—927. CIuj-Kolczsvár, J931 január 9« JPénfaJí. lóba* Btn jtüjOJtüi.rES> üülfojüDON : I lm 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Ara 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) i Telefon: 5-08. 0 04. XIV. évíoüyatat >ík szám ílLÖI'lZüi'Bb MAüYAüürCüüAuUiV; 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedem 20 fillér. BgaraK3BHflESE2Bgg33HK3jl Az álláshalmozás Az ember azt hinné, hogy a szabadság és az egyenlőség dolgaiban az erdélyi magyar polgárt meglepetés már nem igen érheti. Az ólmait tizenkét esztendő ezen a téren elég változatosnak mondható. Egy rövid, szerény kis cikkecske azonban, mellyel a liberálisok jólismert kolozsvári orgánuma, a Naţiunea örvendeztet ma meg, arra figyelmeztet, hogy idő előtt el ne biz- zuk magunkat. A cikk hozzászólás az álláshalmozás problémájához. Annak a kellemes berendezésnek kérdéséhez, mely ellen az ünnepek előtt a kamara erélyes törvényt szavazott meg, most az ünnepek után pedig a szenátusra vár a hivatás, hogy az üdvös reformhoz hozzájárulását megadja. Éppen ez a hozzájárulás az, amelyet a szó- banforgó cikk mindenáron megakadályozni szeretne. A feladat eléggé kényes. Az álláshalmozás szokása eléggé ellenszenves berendezkedés a román közönség szemében is. A törvény tehát népszerű. Ellene szót emelni, az álláshalmozó- kat védelmezni, hogyan is lehetne? Pedig lehet, még pedig román fülek számára igen tetszetős formában. Amint a példa mutatja: „Az álláshalmozások ellen szóló törvény — mondja az említett cikk — az ország számára felette furcsa és egyben aggasztó helyzetet teremt. Az erdélyi városokra gondolunk, melyek- lick többsége a kisebbségek kezeiben van. Ezekben a városokban az egymást követő kormányok, különösképpen a liberálisok megkezdették a románoeitás munkáját. így többek között a közintézményeknél a fontosabb, felelősséggel járó állásokat románoknak juttatták. Többeknek. vagy keveseknek, amennyien éppen voltak. Ä romfinositás müve emelkedő irányzatot mulatott. A román ősi tásnak ez a müve azonban az álláshalmozásról szóló törvénnyel súlyos döfést kapott. A törvény értelmében azoknak a köztisztviselőknek, kik az állami költségvetés terhére több állást töltenek be, állásaikról le kell mopdaniok s csak egyet tarthatnak meg. Az igv megürülő helyeket azonban be kell tölteni. A kérdés, melyet fel kell most már tennünk, az: kikkel fogják ezeket a helyeket betölteni? Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Aradon, Temesvárod, ahol a román értelmiség száma kicsiny, nagyon valószínű, hogy ezekre a helyekre ki sebbségiek kerülnek. Ez pedig katasztrófái is a városok románosodásának szempontjából. Hisz Kük, hogy a szenátus előtt ez a törvény bizonyos módosításokon megy majd keresztül, mc lyek számot vetnek a fenti megfontolásokkal Másképpen ugyanis a kormány költségvetési könnyítések érdekében tudatosan szabotálná av uj tartományokban a románositás müvét, melyért annyit dolgoztunk és annyit áldoztunk...“ Azt a szellemet, azt a sajátságos gondolat menetet, mely ezt a kis cikket sugalmazta, nagyon jól ismerjük. A meglepő az a leplezetlenig, az a cinikus nyíltság, mellyel ezekben a sorokban megnyilatkozik. Nem szólunk arról, hogy ez a mentalitás a világ legtermészetesebb dolgának tartja, melyre már szót sem veszteget, azt, hogy a kisebbségek állami hivatalok, nevezetesen vezető pozíciók betöltésénél szóba sem jöhetnek. Ez a felfogás, a románság körében — nyugodtan mondhatjuk — általános. Amin nem is csodálkozhatunk akkor, amikor tudományos müvekben, közjogi tankönyvekben, törvények indokolásában any- nyiszor olvashatjuk, hogy a román állam első. legfőbb, sőt kizárólagos célja és feladata nem az állam polgárairól, hanem a román nemzet tagjairól gondoskodni. Ebben a cikkben azonban ennél még többet követelnek. Arról vau itt szó, hogy az állásbai- mozást üldöző törvény tegyen kivételeket. Engedje meg tehát a románoknak több állami állás Orosz anarchista mintára szervezték a vasgárdát Fekete listák azokról, akikéi el akartak pusztítani (Bukarest, január 7.) A Vasgárda szervezet tevékenységével kapcsolatban az ország különböző helyein erélyesen folyik a nyomozás. Gala- con házkutatást tartottak az ottani szervezetnél és az itt talált adatok nyomán a Vasgárda-szer- vezet huszonhat sejtszervezetét állapították meg. összegyűjtötték a gárda iratait és ezekből megállapították, hogy a szervezés az oroszországi anarchista szervezetek mintájára történt. A Vasgárda sejtszervezeteinél úgynevezett fekete listákat találtak azoknak a neveivel, akiket el akartak tenni láb alól, vagy akiket valamilyen módon bántalmazni szándékoztak. Házkutatást tartottak ezenkívül Béresei községben Gheorghe Lefter lakásán Gheorghe Lefter volt ugyanis az, akit Socor merénylője első vallomásában felbujtóként nevezett meg. A lakásban a hatóságok kompromittáló dokumentumokat foglaltak le. Focsaaiban őrizetbe vették, illetve odainter- nálták Zelea Codreanut. A galaci és környékbeli házkutatásoknál mintegy húsz vasgárdistát vettek őrizetbe, közülök azonban tizennyolcat szabadlábra helyeztek. Bukarestben letartóztatták Nicolae Totu, ismert antiszemita agitátort és Rózának, Anghelescu belügyminiszteri államtitkár merénylőjének testvérét, azonkívül egy Tiparescu nevű agitátort. A nyomozás egyébként tovább folyik. A Socor-merénylet ügyében a vádirat már elkészült és a merénylő megbüntetését előre megfontolt szándékkal végrehajtott gyilkossági kísérlet és tiltott fegyver- viselés címén kéri. Duca előterjesztette a királynak, hogy hajlandó volna a kormányzást átvenni A disszídens liberálisok az audiencia után sem akarnak békülni (Bakarest, január 7.) Duca, a liberális párt uj elnöke kedden délután három órakor volt audiencián az uralkodónál. Az audiencia egy óra hosszat tartott és annak eredményével a liberális politikai körök nagyon meg vannak elégedve. Ezeknek a köröknek információja Szerint Duca ez alkalommal állítólag eloszlatta mindazokat az aggodalmakat, melyek a király részéről a liberális párttal szemben eddig fennállottak. A liberális pártelnök kijelentette az uralkodó előtt, hogy ő a helyzet megoldását csak páríkormány- han látja és ilyen pártnak a liberális pártot tartja. Ha azonban a helyzet és az uralkodó úgy kívánja, úgy a liberális párt hajlandó egy koncentrációs kormányban is részt venni, de csakis abban az isetbeu, ha a kormány vezetését liberális politikus kapná meg. Szóval: ha Duca lenne a miniszterelnök. A liberális párt disszidensei Florescu volt liberális miniszter vezetése alatt kedden népes gyűlést tartottak Bukarestben. Ez alkalommal Florescu nagy ezpoeét tartott és megállapította, hogy azok az okok, amelyek miatt ő a liberális pártból kilépett, a párt uj vezetőségével szemben is fenuállanak és igy nincs oka a pártba való visszatérésének. Ö annak idején főként a január negyediki akviselését ott. ahol a megürülő helyek abban a veszélyben forognának, hogy románok hijján kisebbségiek kerülnének sorra betöltésüknél. Nem kevesebbről van tehát szó. mint a jól ismert kulturzóna után nem kevésbé kellemes és hasznos álláshalmozási zóna sürgős megteremtéséről. A kisebbségek által „veszélyeztetett“ városokban és vidékeken. Afelől nincs kétségünk, hogy ez a kis hir az annyira elfásitott magyarságban újra egyszer megindítja a felháborodás érzéseit. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy mit tusért hagyta ott a pártot. Bratianu Ionel akkoriban arra kérte, hogy legyen a kérdéses javaslat előadója, ő azonban visszautasította ezt a megbízatást. Azután Bratianu Vintilától kérte ő a cenzorra és ostromállapot megszüntetését és amikor kérését visszautasították, levonta a konzekvenciát és kilépett a pártból. A Gheorghe Bratianu és a régi liberális párt közötti kibékülésről az a véleménye, hogy azt Dúcának kell kezdeményeznie, azok miatt a hibák miatt, amelyeket Ducáék elkövettek Gheorghe Bratianu- val szemben. A Steward-pör nemzetközi bíróság előtt. (Bukarest, január 7.) A kormány intézkedett aziránt, hogy az illetékes minisztérium megtegye a szükséges előkészületeket a Steward-féle ügynek a döntőbíróság előtti letárgyaltra. Értesüléseink szerint a döntőbíróság elnöke a berni törvényszék elnöke lesz. Megújítják a román-lengyel barátsági szerződést. Bukarestből jelentik: Diplomáciai körökből nyert információk szerint a lengyelromán szerződés meghosszabbítására irányuló tárgyalások befejeződtek. A tárgyalások teljes eredménnyel végződtek és igy nincs semmi aka-> dálya annak, hogy a két ország közötti barátsági szerződést meghosszabbítsák. szól hozzá például Brandsch képviselő ur! ö, aki nemcsak természetesnek és helyesnek találja, hanem tudományosan indokolni is tudja, hogy a különböző kisebbségek Romániában különböző törvényes elbánásban részesüljenek? Neki örülnie kell, amikor látja, hogy tanítása mily lelkes és megértő követőket talál, amikor arról van szó, hogy „az egyenlő törvények egyenlő polgárok felett“ elvét kellemes kis megszorításokkal és kivételekkel a mindennapos erdélyi élet számára alkalmasabbá kellene tenni.
