Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-21 / 15. szám
XIV. BVF. 15. SZÁM. 1 n&őiLíé7ftutcâ Ó36epsé(pf Márvány hideg benyomást kelt a színtelen arc. Csak a szín ad neki életet. Ezért használjon „Khasana Super- be-Crémet“. Ez a narancssárga szépségkrém (nem lesték!) átváltozik, — kinek- kinek egyénisége szerint — rögtön az arcán való takarékos szétdőrzsölés után halványrózsás pírrá, finoman és gyöngéden az Ön lényéhez alkalmazkodva. Hasonló hatású csak még a „Khasana-Superbe-Ajakpiro- sitó“. Szájának az ifjúság kellemes űdeségét kölcsönzi, éppen kellő mértékben színezi ajkait, sem Igen kevéssé, sem túlságosan. „Khasana Superbe-Creme és Ajakpirositó" idő-, viz- és csók- állók és mégsem veszi észre senki a használatát. Csak szappannal távolítható el a színe. KHASANA Superb-ajukir rúd hüvelyben Lei 10.-, Elegáns csavaros hüvely kettes tartalommal Lei H0.~, Ehhez pótrud Lei 70.-, Superb arcpxroeitó te melyben Lei 70.-, Khasana szépítő szerek ismerlek az e‘ir»z rezzen még ma kneneim e.y tia csuma^blAau Khaeana-Superb-ajakir rudda (Lei 26 -) és arcpirosítóval. Mindenütt kaphatói — Oefzeriéel xw- rásokat kívánatra szívesen köriünk. Dr. M. Albersbeim, Frankfurt a. M. - London Vezérlerakat Románia részére: >Gea» Krayer, Timişoara €§ikká§zonban újból inejfisnéílődöit az erabervadászat A bös-tönhő! kiszabadult lövöldöző erdöör lelőtte vetélytársál Tftagyar Diáköál 71 küíső siker tatán még nagyoßß, mint a tavafyi, — az anyagi azonßan még proßiematikus (Kolozsvár, január 19.) A Magyar Diákbál 19.31. Talán nem is kellene újból beszámolni a külsőségektől, a bál sikeréről, mindezekben mondhatni semmi változás sem történt a tavalyi, még emlékezetes bál óta. Legalább is a fő és annyira jellemző jelenségekben: az autók és más jármüvek felvonulásában, tömegek tódulá- sában, az előcsarnok torlódásában, vakitó toalettekben stb. stb. nincs változás, minden ugyanaz, mint a múltkor. Mintha visszamentünk volna egy évvel: újból végigélvezni a fiatalos jókedv tobzódását, a cigányzene ritmikus ütemét, az ifjú magyar lelkesedés, mulatni tudás lobogó fáklyájának szétszökő szikráit. Mert van még bál, van még mulatság, de a magyar diákbáloknak mindig valami különös zamatjuk, egyéni izük van — túl a báli jellegen és túl a fiatalságon. A bál kezdete tiz órára volt jelezve. A régi tapasztalat szerint a kezdetnek kitűzött időpontban rendesen csak a rendezők szoktak megjelenni. Itt tiz órakor már a közönség oly csoportosan érkezett, hogy rövidesen megtelt az egész táncterem, a ruhatárak s a későbben jövök már csak nagy nehézségek után tudtak beférkőzni valahogy a bálterembe. Féltizenegy felé megkezdődött a tánc is. Az első pár, amely a régi jogászbálokból vett tradicionális dal ütemeire felállt a Newyork szálloda parkettjén, báró Bánffy Ferencné és Inczédy-Joksman Ödön volt. Egy perc múlva már köréjük zárkózott a fiatalság s ettől fogva nem is volt tiszta folt többé a teremben egész világos reggelig. Egy óráig az éterem helyiségeiben s az ide nyitott két kávéházi teremben folyt a tánc, annyian voltak azonban, hogy sokan kiszorultak az előcsarnokba s nem volt különösebb látvány az emeleteken sem táncoló párokat látni, akik itt is kihasználták a gyengén felhallatszó zene-foszlányokat. Később a további kávéházi helyiségek is bekapcsolódtak, azonban nem kell azt hinni, hogy most szabadabbá vált a levegő. Bár ellentmondás, de a tömeg a nagyobb tér ellenére sem látszott ritkulni. A legérdekesebb jelenetek a szupé alatt történtek. A Newyork igazgatósága — habár tapasztalatai lehettek volna a tavalyi bálón történtek után — nem készült fel ennyi emberre s így a közönség nagyrészének nem jutott szék. Ezt a helyzetet azután alaposan kihasználta a szálloda személyzetének egyes része. Pénzért árulták a félretett székeiket s nem volt ritkaság, mikor egy-egy gavallér ötven lejt is adott imádott ja székéért. Még a szódás és fásládáknak is ázsiójuk lett, igaz, hogy ezeket csekély 5—10 lejekért vesztegették. Hasonló konjunktúra idők következtek el a poharakra is. Egyszerre ezek is kifogytak s azután már csak felárért lehetett némi utánjárással szert tenni rájuk. Most kellene a fogyasztásról is beszámolni. Talán ekkor tűnt ki legjobban, hogy mennyire pénztelen a mostani ember. Mindenki fogyasztott valamit, de hol vannak azok a sokat emlegetett pezsgős idők? No, de az árak igy is megközelítették a pezsgős árakat. Az egyórás szupé után változatlanul folyt tovább a tánc. Heggel felé a zavarok színhelye a ruhatárba terelődött át. Ruhatárnak üres szállodai szobákat használtak fel s ott hánytak mindent egymás hegyére-hátára. A kabáttömegekből csak nagynebezen tudták a tulajdonosok kihámozni holmijaikat s igy bizony igen sok úgynevezett csereakció történt. Nem rosszakaratulag, csak úgy tévedésből. Mindez azonban semmit sem vont le a bál fényes erkölcsi sikeréből. Sok fiatal lány zárja a szivébe január 17-ét, a diákbál napját. Ami azonban a bál tulajdonképpeni célját, az anyagi részt illeti, erről eddig még nem jelenthetjük a legkedvezőbbeket. A báli estén a pénztárhoz annyi folyt be, amennyi éppen fedezi az addigi rezsiköltségeket. Most már attól függ minden, hogy a tavaly igen tekintélyes összeget kitevő Védnöki dijak beérkeznek-e? Sok magyar diáknak függ ettől a tandija és talán a jövendője is. (szb.) (Csíkszereda, január 19.) Nehány héttel ezelőtt részletesen beszámolt a Keleti Újság arról a vérfürdőről, melyet Nagykászonban Fábián István és Daramus Ádám ordőőrök rendeztek, akik fegyverrel a kezükben belelövöldöztek a kulturális ünnepség közönségébe és több embert megsebesítettek. Rövid ideig tartó börtönbüntetés után mind a ketten kiszabadultak és hazatértek Nagykászonba. Ezzel aztán fel is borult újból a falu békéje. Daramus Ádám ugyanis rövidesen megismételte az embervadászatot és január 10-én éjjel megjelent Kászonfeltiz községben, az úgynevezett „Gál leányokénál, akiknél mintegy húsz fiatal legény szórakozott. A legények Daramust eltávolították a lakásból. Egy Bocskor Károly nevezetű legény szintén eltávozott Daramus után, de alig ért az udvarra, hirtelen lövés dördült el és a golyó a legényt találta, aki véresen esett össze. Szerencsére nemesebb testrészt nem ért a golyó és Bocskor Károly csonttöréssel megszabadult a haláltól. A lövés zajára kirohantak a házban levő legények, de a lövöldöző erdőőr eltűnt. A legényt azonnal ápolás alá vették, és bekötözték. Az újabb tragédiának érdekes előzményei vannak. Az u. n. Gál-leányok hárman vannak testvérek. Egyikük a mult esztendőben férjhez ment. Jómódú szülők gyermekei, akik azonban Bukarestben szolgáltak s a nagyvárosi élet hamar letörölte róluk a jó csíki erkölcsöket. Ezeknél a Gál-leányoknál egymásnak adják az ajtót a legények, akiket otthon főzött pálinkával szoktak szórakoztatni, amiből szép jövedelmük van. Január 10-én is itt mulattak a legények, amikor Daramus betoppanj:, aki egyébként közös háztartásban élt majdnem tiz évig az egyik Gál-leánnyal. Amig a legény börtönben volt, azalatt Bocskor Károlynak sikerült a leány kegyeibe jutni, boldogságát azonban megzavarta a börtönből kiszabadult „férj“, aki egyszerűen lelőtte vetélytársát. Az eset általános megdöbbenést keltett. iiiiiiiiniiiiiiimiicimniniinnntuiiiiiiiuiiiimiiiiiniiiiiiniiiininiüiiininnmiiiiMiniiiMiiiimoiiiimiiiiit Ügyvédi lllfilál*- i<lő napié 1931. Teljes angol vászonköféslsen 480 lel. Vidékre után= 1 0119 fi 21 8/II91* véttel küldi: LfZ|idy£y Í\VŰI • ABBAZIA REGINA STEFÁNIA SZÁLLODA I Vámmentes zona — meleg téli tartózkodási hely — kurzene — olvasóterem — tánc- Hl teák — rádió — hangosfilm a házban — penzió 45'— lírától, r- Tulajdonos: Kunz E. BSj Ugyanazon vezetés alatt: PALACE SZÁLLODA |J
