Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-19 / 14. szám
KIT. ITT. li. SUM, Melyik az Azt a históriát, amit az alábbiakban pa- pirra teszek, valamikor régen, körülbelül 30 esztendővel ezelőtt Bartha Miklóstól hallottam. Ott voltunk a Nagy Gábor Központi szállója földszinti éttermének első „ketrecében“. Nevezetes hely volt ez, ha Bartha Miklós azután, hogy állandó lakását Budapestre tette át, le-le jött Kolozsvárra s engedte, hogy a „hívek“ köréje gyűljenek. Ma még kevésbbé értem, mint akkor, hogy min alapult és mint fejlődött ki a „mester“ és a hívek között az a tárcsa viszony, mely sokban a dalai láma és hívei viszonyára emlékeztetett. Miklós „mester“ szerette és biztosítani is tudta maga részére kolozsvári hívei körében az úgyszólván vitán felülálló absolut fölényt. Társasága az általa alapított lap körül csoportosult „ellen- zék“-iek abban az időben mindinkább gyérülő rétegéből került ki. Somodi István, Szabó Samu, Magyari Miáály, Sebesi Samu és Jékey Aladár voltak a törzstagok. Ők tartották nyilván a „mester“ nagyritkán bekövetkező Kolozsvárra érkezését és esténként áhítattal lesték a pillanatot, melyben betekint az első ketrecbe (Ketrec alatt fülkét tessék érteni). Ezekre volt osztva abban az időben a Nagy Gábor hires éttermének bal-oldali része.) Az említetteken kívül Hevesi József, Sze- kula Ákos, Tutsek Sándor és én voltunk még tagjai az első „ketrec“ társaságának, de minket nem tartottak a törzs-tagok elég „gut-gesinnt“- eknek az elvhüség fölé helyezett személy-cul- tus szempontjából. Magam sok okot is adtam arra, hogy a luciferi elem képviselőjének tekintsenek a társaságban. Nem esküdtem ugyanis föltétlenül a próféta szép szőke szakállára, sőt nem egyszer adtam kifejezést olyan nézeteknek, melyekre Bartha Miklós — ha nem is a Jupiter tonans mennydörgése közben, de szemöldökének sajátságos táncával, oda vágta, hogy „anathéma sit“. Erre legtöbbször a demokrácia kérdése adott alkalmat. Vázsonyi Vilmos az időben indította meg a budapesti községi szervezkedésből országossá nőni igyekvő demokrata párt elvei propagálására az „Uj századot“ s Bartha Miklós magától Vázsonyitói tudta, hogy én, ki az 1889. évi nagy véderővita idején ismerkedtem meg Vázsonyival, jelentékeny számú előfizetőt gyűjtöttem Kolozsváron az uj lapra. Nem is késett azzal a figyelmeztetéssel, hogy itt aztán álljak meg. „Legyen elég a demokráciából Tőlem telhetőleg riposztoztam erre a figyelmeztetésre s az ebből keletkezett vita során már-már kiéleződött a hangulat, mit Bartha Miklós észrevévén, tapintatosan enyhíteni akart s azt mondotta, hogy a magyar társaságokban olykor-olykor felvetődő s a demokrácia szempontjából talán kellemetlenül festő „előkelősködésnek“ nincs is mindig az a rossz színe, amit a társaság szellemét közelebbről nem ismerők látnak s hogy ezt példával demonstrálja, elmondotta a következő történetet. ... Egyik anyai nagybátyja: Sebesy Ferenc is sokat tartott a bolgárfalvi Sebesy család előkelőségére. Az akkor még ifjú Ugrón Gábor szívesen incselkedett az öreg úrral s valahányszor ez előhozakodott a Sebesy-család kiváló előkelőségének egyik-másik bizonyítékával, mindig vitába szállt vele és hangoztatta, hogy az ábrahámfalvi Ugron-család már mégis csak előkelőbb. Az öreg Sebesy persze ezt soha sem volt hajlandó elismerni. Történt aztán egyszer, hogy mikor Székelyudvarhelyen újból összejött az a meghitt baráti kör, mely sok élvezetet talált az öreg Sebesy Ferenc és az ifjú Ugrón Gábor minduntalan megújuló vitájában, az öreg ur egy könyvvel honya alatt, igen komoran tekintett körül a társaságon és mnt, aki-súlyos dolgot fog mondani, megszólalt : „Elhoztam a döntő bizonyítékot“. A társaság tagjai kíváncsian néztek az öreg urra. Egyikük meg is kérdezte: — Ugyan mire? — Családom előkelőségének az Ugronok felett állására — válaszolta a legkomolyabb hangon az öreg Sebesy. E szavakra a társaság kíváncsisága a legmagasabb fokra hágott. Az öreg ur pedig változatlan komolysággal vette elő a magával hozott könyvet és emelt i 17 előkelőbb ? hangon olvasta belőle a következőket: „Sebesy Ádám naplója 1796-ból. A 16. lapon a következőleg szól. ... Május hava 8. napján átmentem Szombatfalvára. Ott megszálltam Ugrón Tamásnál.“ — Itt megállóit az öreg ur s körül nézett a társaságon, kíváncsian lesve a hatást, amit a döntő bizonyítékként felolvasott naplórész tesz. A hallgatók azonban úgy érezték, hogy az öreg ur okoskodásában valami hézag van. Ugrón Gábor meg is kérdezte, hogy hát ez az a hires döntő bizonyíték ? Az öreg Sebesy erre boszankodást eláruló arccal fordult Ugrón Gáborhoz: — Valósággal meglep ez az értetlenség. Látszik, hogy az uj nemzedék nem tud dis- dingválni. Nézzük hát csak közelebbről a dolgot ? Mit is mond a 16. lapon a Sebesy Ádám naplója? „Megszálltam Ugrón Tamásnál“. Hát nem nyilvánvaló, hogy Ugrón Tamás korcsmáros volt. Mint ilyennél szállt meg Sebesy Ádám és az Ugron-család mégis előkelőbb volna a Sebesynél? Ezután már senki sem fogja vitatni ezt“. így az öreg Sebesy Ferenc. A társaság tagjai persze nagy hahotával fogadták ezt a frappáns hizonyitást. Legjobban kacagott Ugrón Gábor. Az öreg Sebesy azonban rendületlen komolysággal fordult Ugrón Gáborhoz: — Megadja-e most már magát Gábor öcsém ? Erre aztán Ugrón is komoly arcot vágott s azt mondotta: A bizonyítékot a Sebesy családnak az Ugrón család felett állására nem találom döntőnek, de azt készséggel ismerem el, hogy a humorban a Sebesyek csakugyan előkelőbbek. Ezzel lezajlott a nagy vita az öreg Sebesy Ferenc és az ifjú Ugrón Gábor között családjaik előkelősége felől. így beszélte ezt el ez. előtt jó 30 esztendővel Bartha Miklós. És ezzel a mi vitánk is véget ért. El kellett ugyanis ismernem, hogy akik ilyen aranyos humorral tárgyalták a kérdéseket, még ha családjaik előkelőségéről vitatkoztak is, igazi demokraták, mert a magyar nép szellemének a hamisítatlan naivitásából fakadt őszamatát képviselik. Váradi Aurél. LEGÚJABB FELVÉTELEK. MAGYAR MÜDALOK. HOMOCORD lemezeken. Tánc- és jazz-zene. Fekete Pál tenor, a m. kir. Operabáz tagja, tfomocord jazz-zenekarának kíséretével. 4—154 Papiak mellett lakik a Katika, foxtrott. Ősszel mindennek vége, tangó. 4 -156 Miért kell nekem mindig azt szeretni, tangó. Úgy szeretnék hinni magának, tangó. 4—157 0, Donna Klára, tangó. Ácsi cigány, foxtrott. Kocsányi és Lakos duó: 4—163 Gudbáj, Honolulu, blue». Engem szeres, blues. 4—164 Maga lesz a végzetem, blues. Gudbáj, Honolulu, blues. 4—165 Van egy tehén, foxtrott. Hapci, tüssz-trott. A „Csodabár“ c. operett slágerei Homo, cord jazz-zenekar, magyar refrénekkel: 4—162 Juj, Sári rosszul lett, slow fox Hát nem csuda, foxtrott. Kérjétek legújabb díjmentes katalógusunkat. Romániai vezérképviselet: MISCHONZNIKY S.A. kir. udv. szállító Bucureşti, I. Str. Coltel 7. ERDÉLYI LERAKATOK: Kolozsvár: Magazinul „LYRA“ Str. Reg. Maria 16. Brassó: DOINA, Strada Mihai Weiss 11. M. Erdős, Str. Târgul B. 4. Z. Borbáth, Strada Princ. Carol 29. Temesvár: ARMONIA, Bulevardul Ferdinand. 0 GH O <2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 • 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 00« 0000«00000e«0000000<»0«00000000»00e00e00990000<D«0000000000«0€ GALLIA“ FHAlüCIi-BOlliS mTHHUVlB sí. T. Amelyet a Lyon-i nagy selyenrmyárosok egy csoportja létesített Cotroceniben Bukaresi-i központtal. A „GALLIA“ ma EURÓPA EGYIK LEGMODERNEBB SELYEMGYÁRA, amely francia ekte technikai személyzet vezetése alatt áll. Összes gyártmányai teljesen azonosak a LyOR-i központ gyártmányaival, a párisi divat legújabb újdonságait pedig a românişi vevőközönség a PÁRISIAKKAL EGYIDEJŰLEG VEHETI MEG. A „GALLIA“ ugyanolyan árakon hozza forgalomba selymeit itten, mint Franciaországban, tehát sokkal olcsóbban, mint az országban az általános árakA „GALLIA“ gyönyörű választékot nyújt detail vevőinek a legolcsóbbtóí a legfinomabb selymekig. Kolozsvári fiókja, Str. Gén. Necuicea 2, (Kornis ucca, Renner palota) »0000©0000000000O00«00000000000C0*00*®0000*0000000000000000<SHS 000* 0 * 0 * 0 0 0 0 0 * 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 * 0 0 0 « 0 0 0 0 0 0 0 0 « 0 0 « 0 0 0 0 0 0 0 0 0 « 0 0 0 0 0 0 © Ö 0 * 000
