Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)

1931-01-18 / 13. szám

m 5 SS® Tiz napja várja szabadlábra­helyezését Marossy Ferenc, aki azóta állandóan lázas beteg A táblai vádtanács ma dönt az ügyben — A törvény­széki orvos bizonyítványa (Kolozsvár, január 16.) Nem leKet letagad­ni, hogy mindenütt, ahova a hire eljutott, mély­séges felháborodást keltett Marossy Sándor­nak, a kommunizmus és nemzetgyalázás vád­jával terhelten már több mint egy hete fogház­ban ülő elsőéves magyar egyetemi hallgatónak az ügye. Hiába siettek a kolozsvári román la­pok, a Patria és a Naţiunea a rendőrhatóságok Segítségére, szentirásnak fogadván el a hivata­los jegyzőkönyveket s hiába csináltak az eset­ből újabb irredenta vádat, melybe természete­sen nem felejtik el belekeverni az egész ma­gyarságot, hiába mindez, mert mégis csak az az igazság, hogy itt a rendőri hatalom tultengé- sének egyik iskolapéldájával állunk szemben, amely — talán most már maguk, az ügyben szereplő közegek is szívesen látnák, — ha meg sem történt yolna. Marossy Sándort n mult hét csütörtökén, január 8-án letartóztatták s azóta a 18 éves, be­teges természetű fiatalember lólekbeu teljesen megtörve, testben összeesve, fekszik a fogház egyik nyirkos cellájában. A törvényszéki vád­tanács hétfőn elrendelte szabadlábrahelyezését, az ügyész azonban azon a címen, hogy valószí­nűnek tartja szökését s különben sincs még a .vizsgálat befejezve ügyében, fellebbezett ez el­len a táblai vádtanácshoz. A táblai vádtanács szombaton fog ülést tar­tani s ekkor foglalkozik Marossy Sándor és a vele együtt letartóztatott ifjúmunkások sza- badlábrahelyezési kérésével. Marossy Sándor ügyvédei, dr. Dunca Jenő és dr. Giurgiu János egy, dr. Kernhacli Mihály törvényszéki orvos által kiállított bizonyítványt terjesztettek be a vádtauácshoz, amely bizonyítvány minden han- dabandázásnál jobban mutatja, hogy mi is vár­hat Marossy Sándorra, ha továbbra is vizsgá­lati fogságban kell maradnia. Az orvosi bizo­nyítvány száma 5/931. és Marossy szüleinek felkérésére január 13-án állította ki a törvé­nyes orvos. Magyar fordításban így szól: „Alólirott dr. M. Kernbach, Kolozsmegye törvényszéki orvosa, jelen bizonyítvánnyal igazolom, hogy a mai napon megvizsgáltam a kolozsvári törvényszék fogházában Marossy Sándor egyetemi hallgatót, családjának ké­résére s megállapítottam, hogy lázas reak­ciója tüdőcsncshurutban szenved. Ez a beteg­ség sulyosodhatik a fogházban való tartóz­kodással és orvosi kezelést igényel. Szüksé­gesnek látom szabadlábrahelyezését. Dr. M. Kernbach, törvényszéki orvos.“ Dr. Kernbach bizonyítványa mellett még egyet beterjesztettek a védőügyvédek, amelyet dr. L. I. Telia, tüdőspecialista állított ki, aki szeptember, október és november hó folyamán állandóan kezelte Marossy Sándort előrehala­dott tüdőcsucsburutjával. Bizonyos, hogy a fogházban eltöltött tiz nap sem járult hozzá betegsége jobbrafordulá- sához. Ügyvédei szerint azóta állandóan magas láza van s igen gondos kezelést igényel szabad- 1 ábrahelyezése után is, hogy előbbi egészségi állapotát visszanyerje. Román laptársaink szerint feljelentés érke­zett az egyetem szenátusához, amelyben Ma­rossy Sándor exmatrikulálását kérik. Erről szó sem lehet. Az egyetem anyakönyvéből való tör­léshez feltétlenül szükséges a jogerős bírósági ítélet, vagy pedig az egyetemi tanács által vég­rehajtott fegyelmi eljárás. S csak az első vagy második rnód esetén történhetik meg az exmar- tikulálás. Nem akarjuk megelőzni a tábla vádtaná­csának döntését, de valószínűnek látjuk azt, hogy az orvosi bizonyítványok megteszik hatá­sukat s a tábla, ha más alapon nem is, de ezek kétségtelen hangjának hatására nem veszi fi­gyelembe az ügyészi fellebbezést s jogerősen el­rendeli Marossy szabadláj^ahelyezését tiznapi fogság után. Nem tiltják he K a Remarque-filmet A Remsrqae- és kontra Remarque*háború Kolozsváron is kitört — Két kolozsvári mozi párviadala, amelyben mindkettő győzedelmeskedik — A Ssíect-mozgó a Jövő héten mutatja he az eredeti Remarque-Hímet (Kolozsvár, január 16.) Az egész világ sajtója han­gos a már nem is híressé, hanem hírhedtté vált Remar- que-filmtöl, amelynek a cime: „Nyugaton a helyzet vál­tozatlan“. De csak a film címében változatlan a hely­zet, mert az egész világon, Nyugaton, Keleten, Északon és Délen mindenütt hatalmas és váltakozó viharok dúl­nak a világhírű film körül. Bemutatásának Kolozsváron külön érdekessége van. Itt két hasonló tendenciájú film párbajozik egymással, Mindkettő pacifista, mindkettő háboruellenés. Nemrégen az egyik kolozsvári mozgó- színházban állandó zsúfolt házak mellett adták elő a „Westfront — 1918" cimü filmet, amely a hires Remar­que filmnek hasonló tartalmánál és tendenciájánál fog­va a versenytársa. Sokan azt hitték Kolozsváron, hogy ez a Remarque-film s talán ez is volt az oka az állandó zsúfolt házaknak. Miután a film a nagy német nép politikai kettévá­lásának megdöbbentő szimbólumává vált, mi sem zár­kózhatunk el az elől, hogy a politikai jelentőségével ne foglalkozzunk. Nem igaz, hogy a film a német népet le­kicsinyelné, vitézségét lebecsülné, vagy erkölcsi erejét rossz színben tüntetné fel. Sőt ellenkezőleg: a filmben mindenki bátor és mindenki jó. Tagadhatatlan, hogy a Remarque-film hatalmas propaganda a háború ellen, bemutatja annak szörnyűségeit, azokat az apró emberi szenvedéseket, melyeket a háború okozott. A film tény­leg propaganda a háború szörnyűségei ellen. Ezen a fil­men a háború és a béke, a nacionalizmus és pacifizmus áll egymással szemben, a németek vitézségének lebecsü­lése, vagy meggyalázása csak ürügy, amely leplezi a nagy problémát, amely Európa majdnem minden népét két táborba osztja. A Westfront azonban nem az eredeti Remarque- film volt. A németek csinálták, éppen azért, hogy az amerikai gyárakban készült Remarque -filmnek a hatá­sát tompítsa*, és a nagy német népet a világháborúban szimpatikusnak tüntessék fel. Ugyanis a Remarque-film előadását Németország­ban beszüntették. De beszüntették más országokban is. Csak az antantáUamokban engedik meg a film bemuta­tását, azonban még itt is akadnak sokan, akik a film ellen tüntetnek s annak bemutatása elé akadályokat igyekeznek gördíteni. A frontharcosoknak küldöttsége Kolozsváron is megjelent Moldovan tartományi igazga­tónál és kérte a pacifista tendenciájú világhírű film elő­adásának a betiltását, noha Bukarestben, Aradon és más romániai városokban már bemutatták a filmet és min­denütt elementáris sikere volt. Mindez azonban a film nagy művészi értékéből semmit sem von le. A felvételek gondosan követik Re­marque ismert regényének' menetét. Az alakok és jele­netek pontos másai a regénynek, sőt még a párbeszédek is ugyanazok. A film nem mutat mást, mint a háborút, lövészárko­kat, a tábori konyhán való osztozkodást, hadikórházat, patkányokat, támadást, srapnelt, bombát, repülőgép- ostromot, gépfegyverkattogást, sebesülést és halált. Mindez reménytelen és sötét képek sorozata, de ugyan­akkor a film a békét és az emberszeretetet hirdeti, A film jelenetei különben élethüek. Alakjai megdöbben­tően egyszerűek és igazak és a felvételek abszolút mű­vészi értékűek. Az esemény zajlásában költői jelenetek is bukkan­nak fel. Egy ilyen kép, amikor a háborúból szabadságra a hazatérő fiatal önkéntes felkeresi a gimnáziumot, ahon­nan a harctérre indult. A tanár, aki a fiukat háborúra lelkesítette, most már a kővetkező osztály harci kedvét élesztgeti és a vaskereszttel ékesített önkéntest arra buzdítja, hogy ifjú társainak a harctér szépségeiről be­széljen. A fiatal hős megpróbálja, mond is egy-két szót, de aztán a szája elakad, nem birja tovább, megfordul és szó nélkül kimegy az iskolából... Egy másik drámai jelenet és költői kép a film ba- fejezcse: a fiatal hős egy csendes, nyugodt napon, ami­kor a harc szünetel, a lövészárokban fekszik s meglát egy tarka kis pillangót. Óvatosan kinyújtja a karját a lövészárokból, hogy elfogja azt és örömet szerezzen vele kis nővérének, akinek otthon lepkegyüjteménye van. Ebben a pillanatban azonban az ellenséges lövész­árokból messzelátóval felfedezik az ifjút és puskával óvatosan, nyugodtan lelövik a pillangó után áhítozó ka­tonát. És ez a felirat fejezi be a filmet: ez történt azon a napon, amelyen a német nagyvezérkar azt jelentette, hegy — Nyugaton a helyzet változatlan... Amióta a mozi megkezdette az egész világon a tér­foglalását és előtörését, egyetlen-egy film körül sem csaptak fel olyan magasra a hullámok, mint éppen a Remarque-film körül. Egyes helyeken formális harcok fejlődtek ki, máshol uccai botrányok, büzbombák 6a minden megtörtént, ami az úgynevezett hatalmas bot­rányokat és két tábornak a harcát jellemzi, Azok az or­szágok, ahol a németekkel nem szimpatizálnak, megen­gedték a film bemutatását. Ezek közé tartozik Romá­nia is. Pedig, amint előbb mondottuk, a film nem né­metellenes, csak pacifista és emberi, megrendítsen reá­lis képet ad a világháború borzalmairól. A Select-mozgó a film bemutatása elől már minden akadályt elhárított és a közeli napokban Kolozsvár mozijáró közönsége is megláthatja a világ legnagyobb reklámjával dolgozó filmjét... Ki fogad örökbe két szép, egészséges magyar fiúcskát? (Kolozsvár, január 16.) Bátortalan lépések­kel szinte szégyenkezve jön be a szerkesztőség­be egy jóarcu magyar ember, Szados Jánosnak' hívják és a kolozsmcgyei Lóna községből való. — Azt sem tudom, hol kezdjem, — kezdi halk hangon. Kilenc gyermekünk van. Hat fin és három leány. Hál Istennek, mindnyájan makkegészségesek, de mit csináljak, nincs ke­nyér, enni is alig tudok adni nekik. Azt pedig mindenképpen el akarom kerülni, hogy gyerme­keim nyomorogjanak otthon. Itt elakad a szava a falusi gazdának. Pár perc múlva folytatja: — Nyomorult helyzetünkön úgy szeretnék segíteni, hogy van két fiam, egy három és öt éves, életerős, pirospozsgás arcú gyermek s fájó szívvel bár, de azért mégis odaadnám őket,, hogy ha akadna egy olyan jószívű ember, aki tisztességesen felnevelné szegénykéket. Azért jöttem a Keleti Újsághoz, mert többször olvas­tam a lapokban, hogy vannak meg olyan finom- lelkű emberek, akik örökbefogadnak egy-két gyermeket. Hátha az én kis fiaimat is valaki magához veszi... Fogalom a közönség körében az a tisztaság, rendes előzékeny kiszolgálás,melyét 20 százalék engedmény adása mellett nyújtunk ezen lap ol­vasóinak Legolcsóbban nálunk étkezhet, mert olcsó árainkból külön kedvezményképpen (P. 1.50-es menüt kivéve) 10 százalék engedményt adunk. — Semmi költsége sem az érkezéskor, sem az elutazáskor, mert szemben vagyunk a Keleti pftlya-< udvarra! Magyaros vendégszere­tettel várjuk családi szállodánkban. PARK szálloda, Budapest, Vili. Baross-tér 1Ü, Szem­ben a Keleti pályaudvar érkezési oldalával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom