Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-16 / 11. szám
XÍ7. tVF. ti. SZÁM. ' 3 isa Botrányt rendeztek kolozsvári mintára a marosvásárhelyi városházán A többség kivonult a teremből s csak a tüntető csoport maradt benn van a vese? Azt a választ kaptam, hogy már bevarrták. Azt is kijelentették előttem, hogy szivbillentyütágulása és tüdőesucshurut j a volt a feleségemnek. Ez nem igaz. Olyan hangja .volt, hogy. egyetlen hangjával megállította a kórust. ö volt az orgonista is. — Később megérkezett Zilahról Palade főügyész ur is, akitől azt kértem, hogy ismételjék meg a boncolást. Azt a választ kaptam, hogy már az idő előrehaladott, a halottat azonnal el beli temetni. A temetésre maga Pop dr. adta meg az engedélyt. Rettenetes volt az éjszakai temetés. Azután még elmondotta Eördögh tanitó, hogy a zilahi főügyészséghez személyesen adta be az exhumálás iránti kérést. Azonban elutasították. Nem forog fenn semmiféle körülmény, ami az exhumálást szükségessé tenné, volt a válasz. Később Pop dr.-tól megkérdeztem, mi van a magzattal! Azt a választ adta, hogy boncolás után elégette. Azt hittem megőrülök. Három napig bolyongtam, öngyilkos akartam lenni, de a négy árva visszatartott. Harmadnap megjelentem Pop udvarán egy rendőrrel és friss földhányásra akadtam. Ásni kezdtem. Egy csomó véres föld és egy véres fadarabra akadtam. Ekkor terjedt el rólam a hir, hogy megőrültem. Bizony magam sem tudom, hogy még ép-e az elmém... Bácsi, mikor hozza vissza az édesanyánkat? Eddig tart Eördögh tanitó nyilatkozata. Szó szerint írtam le mindent. A jegyzeteimre az alábbi sorokat irta: „Az itt leirottakért bíróság előtt is vállalom a felelősséget. Eördögh Imre.“ Még csak annyit mond, hogy az ügyet nem hagyja annyiba, az összes kompromittáló iratokat átadta dr. Rosenfeld, zilahi ügyvédnek, aki az ügyet vállalta. Mikor elbúcsúzom, a másik szobában a négy aranyos gyermek játszadozik. Nevető arccal kiáltják felém: — Bácsi, mikor hozza vissza az édesanyánkat! !... Szemeimben könnyek jelennek meg. Én is csak azt kérdezem az igazságszolgáltatástól és az egészségügyi minisztertől, mikor és hogyan adják vissza ennek a négy árva gyermeknek az édesanyját... És ha ez már nem lehet, akkor hogyan fognak elégtételt nyújtani egy szerencsétlen, szivbajos, rokkant özvegy tanítónak... (Marosvásárhely, január 14.) A marosvásár- lielyi városi tanács szerda délutáni ülése botrányba fulladt. Az ülést délután négy órakor nyitotta meg a beteg Pantea polgármester helyett Radó Sándor helyettes polgármester. A jegyzőkönyv felolvasása után Bernády György szólalt fel és kifogásolta, hogy a jegyzőkönyvbe nincsenek teljes terjedelmükben, szósze- rint felvéve azok a felszólalások, amelyekkel ő és pártjának tagjai Jaross Béla apátplébánosnak, a munkanélküli sgélyek ügyében mondott beszédét kommentálták. Az elnöklő alpolgármester kérte Berná- dyékat, hogy Írásban adják be módositó észrevételeiket s a tanács ezekkel a módosításokkal kijavított jegyzőkönyvet ilyen értelemben el is fogadta. Bernády azután újból csak tovább akart beszélni, az elnök kérte, ne akarja a tárgyalás menetét feltartóztatni, majd megvonta (Déva, január 14.) A dévai törvényszék második szekciója előtt Muntean Hie és kilenc társa álltak a napokban vádlottakként. Rablással voltak vádolva. Muntean Ilié és kilenc társa másfél évig munka nélkül voltak. Előzőleg a zsilvölgyi bányákban voltak alkalmazva, de „leépítették“ őket. Ez a leépités azt jelentette, hogy Muntean Iliének és társainak nem volt mit enniök. Másfél év után azonban gondolkozni kezdtek, összeállottak, fapuskát vettek magukhoz s kiállottak a Petrozsény és Tárgu-Jiul közti útra. Amikor az első autó az utón elrobotőle a szót. A Bernády-csoport kiabálni kezdett, zajt csapott, mire az elnök öt percre felfüggesztette az ülést. Az újbóli megnyitás után Bernády folytatni akarta személyes sérelme ügyében a beszédet, amire Radó a szót újra megvonta tőle. Ekkor tört ki a nagyobb botrány. Bernády, Kassay Imre és Petry Zsigmond ököllel ütötték a padot és szitkozódó sza- ' vak röpködtek a közgyűlési teremben, mint ahogy Kolozsváron a blokkisták szokták csinálni. E jelenetre Popescu Adrian. Roman János és Ferenczy Zsigmond dr. kijelentették, hogy ilyen jelenetek között nem tárgyalnak, a városházán komoly munkát akarnak végezni éa kivonultak. Utánuk egyenként távoztak el a Magyar Párt és a Nemzeti Parasztpárt tanácstagjai s végül is az elnök megállapítva a határozatképtelenséget, az ülést bizonytalan időre elnapolta. gott, a puskát kivették egy fa mellől s várták a hatást. Egyik-másik autó megállóit, a többi nem s mivel kevés volt olyan, amelynek utasai a puskától megijedtek volna, komoly fegyvert kerítettek s a legközelebbi autónál már nemcsak a fapuskát mutatták, hanem benn az erdőben a levegőbe lőttek. Amikor a nagy tömeg embert az autóban ülők meglátták s amikor a fegyverdörrenést meghallották, a kocsit megállították. Muntean Hie és társai odarohantak, elkérték a pénzt és az értékeket s szépen köszönve, tovább engedték az autókat, anélkül, hogy valakinek valami bántódása esett volna. Mikor aztán a Zsilvölgyében már nagyon megismerték, tovább állottak s a szebeni utón is teljes sikerrel operáltak. Semmi sem tart azonban örökké, a csendőrség letartóztatta Muntean Hiet és társait és a dévai ügyészségre s most a törvényszék elé kerültek. Többrendbeli lopás, rablás és rablási kísérlet a vád ellenük. És zsarolás is, mert Muntean Hie, aki magát az Erdők királyának nevezte, levelet is küldött egy vulkáni kereskedőnek s abban megírta, hogy küldöncével ennyi és ennyi pénzt küldjön a bandának. A tiz embert bét dévai ügyvéd védte, akik közül az egyik kimutatta, hogy soha egyiknek se jutott volna eszébe a rablás, ha munkája lett volna, ha lett volna mit ennie. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy abban a percben, amikor mnnkát kap- tak, a bandát feloszlatták s az Erdők királyát már a morenii munkából kellett a csendőrségnek Dévára szállítani. De mindez nem használt. Az sem, hogy a tárgyaláson az Erdők királya kijelentette, hogy mint sem hogy éhen haljon, inkább a börtönt választja. Az igazságszolgáltatás súlyos keze lecsapott s roppant súlyos ítéletet hozott. Muntean Iliét, az „Erdők királyát“ 7 évi börtönre és 1000 lej pénzbírságra ítélte, politikai jogainak 10 évre való megvonásával. Társai a következő büntetéseket kapták: Ghiruca Vasile 6 év és 6 hónap, Hurde- lean 3 év, Stefanescu 5 év. Jósán 2 óv, Petica 3 hónap, Bratila 1 év és 3 hónap, Ember Károly 2 havi fogház, Samoila 2 hó, Vreja 3 hó. Sőt egy vulkáni ékszerészt is megbüntettek 500 lejjel, akinek a rablók egy aranyórát adtak el 1800 lejért. jóllehet a kereskedőnek fogalma sem volt arról, hogy az értéktárgy rablott holmi. Az ügyész a súlyos ítélet ellenére is súlyosbításért felebbezett. A védők enyhitést kértek. Olajos Domokos. Francia-Román SGăţ/emgyâr Kolozsvári fiók (Strada General Necuícea 2. Renner palota). LYIREK mnden fajtában ős minőségben, nagfszerS választék báli rókáknál!. «4.1 A LEGÚJABB ÚJDONSÁGOK LYONI ÉS PÁRISI KÖZPONTUNK ÁLTAL AZ 1931 ÉVI FARSANGRA készített remek különlegességek. Az „Erdők királya“ kilenc munkanélkülivel rablóbandát alakított Fapuskával ijesztgették az országúton az autók utasait, senkit esni bántottak, a pénzt azonban „elkérték“ — Rendkívül súlyos ítéletei hozott a dévai törvényszék az alkalmi betyárok ellen
