Keleti Ujság, 1931. január (14. évfolyam, 1-23. szám)
1931-01-14 / 9. szám
fr a& X2F. ÄFF. 9. SZÁM, OiăL'M Âmlkoi» József főherceg a tornán trón jelöltje volt Marhgiîoman I9î7-ben Karísbadban tárgyalt a román trón betöltéséről Czemiti gróffal — Mit ír egy budapesti lap József főherceg emlékirataival kapcsolatban ? (Budapest, január 12.) József királyi herceg emlékirataival kapcsolatban egy budapesti napilap az alábbi cikket közli: Számtalanszor megismételt történelmi tény, hogy Románia — jóllehet a középponti hatalmak szövetségese volt — a világháború kitörésének pillanatától kezdve állandóan habozott a világháborúba az antant oldalán való beavatkozás és semlegesség között. Körülbelül úgy volt, hogy valahányszor valamelyest megromlott a középponti hatalmak harctéri helyzete, a román politikai közvélemény és Bratianu óriási liberális többségre támaszkodó kormánya körében nyomban felhangzott a követelés, hogy Románia avatkozzék be az antant oldalán a világháborúba. 1915-ben több koronatanács foglalkozott a beavatkozás gondolatával, különösen Olaszországnak a porondralépése pillanata volt kritikus. Ekkor már nem élt Károly román király, ám életben volt még özvegye. Ezekre a koronatanácsokra mindig meghívták az ellenzék vezéreit is, jelesen Carp Pétert, Marghilomant és Filipes- cut, akik jóllehet valamennyien a konzervativ- párt egy-egy csoportjának a vezérei voltak, más-más álláspontra helyezkedtek. Carp a középponti hatalmak mellett akart beavatkozni a háborúba, Filipescu az antant mellett, végül Marghiloman a semlegesség mellett tört lándzsát. 1916. augusztus 4-én azután Románia aláírta a szerződést, amely Erdélyt, a Bánátot, Bukovinát, Dobrudzsát és Besszarábiát ígérte neki oda, ha az antant mellett ránt kardot. 1916. augusztus 27-én azután a román csapatok átlépték a Kárpátokat. Mindez épp oly köztudomású, mint hogy a románok megmozdulását harctéri siker egyáltalán nem kisérte. 1916. szeptember 26-án Nagy- szebennél, október 5-én Péfsánynál, majd Brassónál szorították vissza a románokat a központi hatalmak. Azután következett Mackensen ofíenzivája a vulkáni, a szurduki és vöröstoronyi szoroson keresztül. Egymásután hódította meg Targu- Jiuts Rimnieul-Valciát, Curteát, Krajovát, majd december 6-án bevonult Bukarestbe. December 23-án áttörte Filipestinél a román arcvonalat, 1917. januárban elfoglalta Brailát és ezzel az egész román haderő a Szeret folyó mögé szó rult. Miután közben az oroszországi forradalmi' események előbb félig-meddig, majd egészen ki BmmmEmü nyomdai munkára szüksége, okvetlenül kérjen ajánlatot a Lapkiadó Nyomdai WáifaSat* fcóij Kolozsvár, ügyelem u. 3. kapcsolták az orosz haderőt a keleti front hadműveleteiből, érthető, ha a román közvélemény, sőt maga a folytonos vereségek következtében eléggé kompromittált Bratianu-kormány is, amennyire igyekezett annak idején beleavatkozni a háborúba, épp úgy egyre többet foglalkozott a középponti hatalmakkal való békekötés gondolatával. Ez természetes is volt, mert hiszen Romániának a szivében német és osztrákmagyar csapatok álltak. Ebben a politikailag is dezolált helyzetben egyre nagyobb salya lett ismét a középponti hatalmak iránt barátságos érzéssel viseltető konzervatív vezérpolitikusok- uak: Carpnak, Marghilomannak és Stirbey hercegnek. Nyilván erre vezethető vissza az az eddig kevéssé ismert akció, amelyet ma már az említett budapesti lap szerint történelmi tényként lehet elkönyvelni, hogy ez a három konzervatív román politikus komolyan foglalkozott azzal a gondolattal, hogy Ferdinánd román király helyébe felajánlják a román trónt a Hab- sboi'g-csaiád egyik tagjának és pedig József királyi hercegnek. A román front ekkor két szárnyból állt. Egyik volt a romániai arcvonal, amelynek parancsnoka Mackensen volt, a másik pedig az erdélyi arcvonal, amelynek élén József királyi herceg állt. 1917. junius havában történt, hogy Marghiloman Bécsen keresztül Karlsbadba utazott, látszólag, hogy gyomorbaját gyógyítsa, valójában azonban azzal a szándékkal, hogy Czernin gróffai a román trón jelzett módon való betöltéséről tárgyaljon. Személyi és családi, úgy, mint politikai momentumok egyformán játszottak közre abban, hogy a kormányrajutáshoz újból közelálló román konzervatív politikusok választása József királyi hercegre esett. Az 1918. május 7-én megkötött bukaresti békeszerződést ugyan már Marghiloman irta alá mint miniszterelnök, azonban arra, mint tudjuk, nem került sor, hogy a román trónt József királyi hercegnek fel is ajánlják. De hogy az erre való gondolat bizonyos román körökben megfogamzott, ma már hitelesen bizonyítható tény és úgy hírlik, hogy József királyi herceg háborús emlékiratainak legközelebb megjelenő kötetében ezt az ő személyét oly közvetlenül érintett rendkívül érdekes politikai akciót is meg fogja világítani. Szabolcska Mihályné tragédiája A nagyasszony agyvérzést kapott az ura sírjánál (Budapest, január 12.) Korányi klinika, második emelet harmincegy. Ebben a szpbában fekszik Szabolcska Mihályné, a költő özvegye. A nagyasszony már hónapok óta betegeskedik. Néhány nappal ezelőtt hirtelen oly válságosra fordult az állapota, hogy azonnali orvosi beavatkozás és a leggondosabb kórházi ápolás vált szükségessé. Megállunk a. második emeleti ajtó előtt, mire egy őszbevegyülő ur állja utunkat: ifjabb dr. Szabolcska Mihály, törvényszéki biró, a költő idősebbik fia. — Alszik szegény édesanyám, — mondja halkan, szomorúan. — Ma hajnalban volt a krízis, már remélhetünk... Még nincs tizenkét óra, a látogatási idő még nem kezdődött meg. A folyósó nóptelen, csak a szemben levő Ludovieeum havas kertjéből hallatszik fel a hóíabdázó gyerekek kacagása... Leülünk. Szabolcska biró ur maga elé mered. — Amíg lehetett, titkoltuk előtte apám halálát. Mikor megtudta, a csapás rettenetesen megviselte. A temetés után napokig súlyos rosszullót fogta el, mig végre mult pénteken annyira javult az állapota, hogy szombaton délelőtt kimehetett apám sírjához... — Nem lett volna szabad kiengedni!... De mit tehettünk, mit tehettünk egyebet!... Mikor hazajött, az estét és az éjszakát átzokogta. Többször elvesztette eszméletét, este jobban lett, de hajnalban már a legrosszabbtól tartottunk. — Még a kora délelőtti órákban eljött hozzá Korányi professzor, aki agyvérzést állapított meg és azonnal érvágást tartott szükségesnek. Utána némi javulás állott be, majd délután beszállítottuk a klinikára... Csütörtök délelőtt érkezett meg László fivérem Temesvárról. Vele együtt virrasztjuk át az éjszakákat drága betegünk ágya mellett. — Péntek este Korányi professzor és Gönczi tanársegéd konzíliumot tartottak, — lemondtak róla... Ma hajnalban váratlan javnlás állott be, a vérzés megszűnt. A nagybeteg sápadt arcára vakitó fehéren ragyog be a téli táj. Csendesen pihen párnáján. Mosolyog. Mintha a költő kezének bársonyos simogatását éreznó fájó homlokán. Uf építkezési törvényt, hosszit Ideig tartó adómentességet sürgetnek a romániai tégla- yárak, hogy a tégla árát leszállíthassák A téglagyárosok küldöttséget menesztettek a miniszterhez ■y 3 (Bukarest, január 12.) Annak az akciónak során, amelyet Manóilescu ipar és kereskede- emügyi miniszter indított az ipari termékek ráriak leszállítása érdekében, a téglagyárosok -Z Ugir bukaresti központjában vasárnap értekezletet tartottak s ezen azokat a módozatokat itatták meg, amelyek mellett Romániában a égiagyártmányök árának leszállítása és oltóbbá tétele lehetséges. A téglagyárosok küldöttsége atf értekezlet után hétfő délelőtt felkelte Manóilescu ipar és kereskedelemügyi mi- isztert. A küldöttséget Mircea szenátor, az gir vezérigazgatója vezette, tagjai pedig Po- >vid, Cosea mérnök, Lázár Simon, dr. Böször- iónyi Sándor* és Cesar Popescu iparügyi ve- éi'igazgató voltak. A küldöttség kifejtette Ma- oiiescu'miniszter előtt, hogy Romániában a giaipar helyzete és termelése lokális adottságtól függ és ezért egy általános árleszállitás- ak áthidalhatatlan akadályai vannak. Romá- iában a fűtőanyag, a szénpor, a pakura, tehát ok az anyagok, amelyeket a téglagyárak kaszálnak, aránytalanul drágábbak, mint külföl- iön és a gyárak működését és termelési költségeit lényegesen befolyásolja az is, hogy a termelési hely fűtőanyagban szegény, vagy gazdag vidéken van-e- A téglagyárosok véleménye szerint a romániai téglának, mint fontos építkezési cikknek ára csak abban az esetben szállítható le radikálisan, ha a kormány uj építkezési törvénnyel jön, amely különböző kedvezményekkel külföldi példára elősegíti az építkezési vállalkozó tevékenységet. Másik elkerülhetetlen feltétele az árleszállításnak az, bogy a vasút szakítson eddigi tarifapolitikájával és a szállítási dijakat az áru. teherbiróképésségének megfelelően állapítsa meg. A miniszter nagy figyelemmel hallgatta meg a küldöttség előterjesztését, közölte, hogy az elmondottakat pontosan tanulmányozni fogja At majd azután ismerteti álláspontját a téglagyárosokkal, amely álláspontot összhangba akar hozni az ipari termelés e fontos ágának érdekeivel és reméli, hogy vállvetett és közös munkával megvalósítható lesz az a törekvés, hogy a tégla ára is leszállítható legyen és ezzel előmozdittassék az építkezési tevékenység.
