Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-10 / 275. szám
Key TAXA POŞTALA PLĂTITĂ EST irjKBRAR No. 24256—927. Claj-Kolozsvir, 2939 december 10 SzCfdlă ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 2 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre SCO lej, egy hóra 100 lej. Ára 5 lej. t&mssm---------------------------MII beszélnek rólunk a parlamentben Irta; Paál Árpád II. Vannak azonban az irredenta-gyanakvásu beszédeken kívül mások is, melyek mintha keresnék a megértést és több belső felvilágosult - Sággal szólnak rólunk. Egyik ilyen beszéd azt mondotta, hogy a gazdasági bajok közösségén kivül nekünk sincs egyéb bajunk, s ha ezek a közös bajok kiküszöbölődnek, akkor csak a külön nemzeti érzékenységek, ezek a szellemi felépítmények maradnak elválasztó vonalként. És hogy ők ezt az elválasztó vonalat nem akarják érinteni. Mindenesetre jólesik, hogy a népkisebbségek javára is a külön nemzeti szellemnek iiyen elismerését és tiszteletben tartását feljegyezhetjük. Úgy hisszük, hogy az ilyen gondolkozásmód nagy elősegitője lesz a népek közötti igazi békének, ha t. i. ez a felfogás a gyakorlatban is minden vonatkozásban, minden hatóságnál, városban és minden legkisebb faluban érvényesül. Van azonban még ennek a nemes felfogásnak is valami hibája. Az, hogy fölötte téves alapokból indul ki, mikor a gazdasági bajokat csuk éppen olyan közöseknek, csak éppen olyan sujtolóknak látja nálunk, mint a többségi népnél. Minket, népkisebbségieket, s köztük is legfőképpen a magyarokat a gazdasági bajok korábban kikezdték és megrenditöbben végig- sujtottak, mint a néptöbbséget. És ez a megkülönböztető gazdasági nyomasztás célzatos, kigondolt és kiszámított kormányzati irány volt velünk szemben, ami tökéletesen diadalmaskodott rajtunk és hamarabb végzett velünk. Ennek eredménye az, hogy most, amikor közös gazdasági romlás van az ország minden népe fölött, a kisebbségi népek ebben a közösségben is alább vannak, kikapaszkodójuk kevesebb, az életjavulásra való kilátásaik rosszabbak. Elég arra rámutatnunk, hogy olyan tulajdonjogainkat is elvették, amelyek közművelődési céljainkra szolgáltak. Aztán az adóztatást is a mi embereinkre nézve súlyosabban mérték, s hogy ez azonnal fel ne tűnjék, az adókivetési adatok titkosságát is intézménnyé emelték. A ránk nézve hátrányos gazdasági megkülönböztetéseknek sok valóságát éreztették velünk, s ennek a keserű ize közöttünk a legkisebb embernek is ott van a szájában. Nem is tudjuk ál lapotaink helyrehozatalának a megkezdéséi másképpen elképzelni, hogy ami kivételes bánásmódot alkalmaztak a mi számunkra, azt ki vóteles elsőbbséggel vegyék le rólunk. Iskolai, egyházi, községi, közbirtokossági javainkra nézve vissza kell adni a tulajdonjog biztonságát, mert amit ebben elvettek tőlünk, azzal népünk gazdasági és közművelődési fejlődése alól húzták ki a talajt. Bajaink innen kezdődnek. Ezt még tetézték azzal, hogy népművelésünket is külön rendőri kezeléssel és egyéb kényszeritésekkel ránknézve kétszerte- háromszorta költségesebbé tették. Néptársadalmunk igy nem tud fejlődni a felvilágoí/odás felé, nem tud egészséges középosztályt alkotni, s magába visszafojtva néptelenedni kezdett, vagy terméketlen elvándorlásokkal szaporitja és legnagyobb arányban szaporitja a munkanélküliek tömegét. Most pedig, éppen most, a román politika felsőbb köreiben a közélet vezetésének és irá- nyitásának „uj rithmus“-ára adták ki a jelszót. Tudjuk, hogy ez „uj rithmus“ hangoztatása miatt a „régi rithmus“ emberei gondba és kapkodásba kezdettek. Megindult a huza-vona a ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5*08, 6 04. XIEL évfolyam 275-ik szám két rithmus között, amitől tehát egyelőre se egyiknek, se másiknak a véglegessége nem következik, hanem csak rángatózás, zötyögés erre- arra. Hogyan fogjuk mi, kétszeresen lezüllesz- tettek, ebben a rázkódásban érezni magunkat? Az elképzelhető. De igy elképzelhető' az is, hogy mi bizony a régi rithmust vissza nem kivánjuk. Az tett tönkre minket, tehát bizony ahelyett mi is mást ELŐFIZETÉS MAGYAROESZÁGON; 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedév« 15 pengő. Egyes szám ára 28 fillér. kivánunk. Olyan uj rithmust, amely adja visz- sza nekünk gazdasági bizonyosságunkat, adja vissza népeinknek a tulajdonhoz való jogát, s adja vissza igy saját művelődésünknek a magunktól függő anyagi és szellemi lehetőségeit. Ilyen uj rithmust várnánk. Hogy eljön-e, s éppen a mi javunkra is eljön-e, az persze nagy kérdés. Még akkor is nagy kérdés, még ha egyébként jön is az a bizonyos „uj rithmus.“ —  király hozzáj ár ült a költség- vetéshez és lemondott civil listájának 22 százalékáról  diktatúra ellen tüntetett a parlament (Bukarest, december 8.) A kamarában Manu lelkész a kamattörvény sürgős beterjesztését kéri. Vidrascu kormánypárti megállapítja, hogy Dori Popovici és Gradisteanu szenátorok súlyos vádakkal léptek fel a volt közlekedésügyi miniszter ellen. Parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését kéri, amelylrsí« valamennyi uárt képviselve legyen. Ha a vádak beigazolódnak, szankciók alkalmazandók, ha nem, a rágalmazókat kell kiközösíteni a közéletből. Popovici Mihály pénzügyminiszter beterjeszti az 1931. évi költségvetést. (Nagy taps és éljenzés.) A kirrály levele. Mironescu miniszterelnök emelkedik szólásra és felolvassa a királynak hozzáintózett következő levelét: „Szeretett Miniszterelnököm! Ma a pénzügyminiszter ur aláírásra terjesztette elém a tisztviselők fizetésének leszállítására vonatkozó törvényjavaslatot. Fájdalommal a lelkemben, csak a nehéz pénzügyi helyzetre való tekintettel tudtam magam elhatározni, hogy ezt a javaslatot aláírjam. Biztos vagyok abban, hogy mindazok, akik az ország súlyos helyzetét ismerik és megértik, hazafias érzésüktől segitve fogják meghozni ezt az áldozatot a nehéz helyzet elviselésére. Remélem és kivánom, hogy ez az áldozat minél rövidebb ideig tartson. — Én magam is kötelességemnek érzem az ország köztisztviselőinek példát mutatni és ezért arra kérem önt, adja meg a szükséges utasításokat a pénzügyminiszter urnák, hogy úgy nekem, mint a királyi család tagjainak illetményeiből 22 százalékot levonjanak. Fogadja, Miniszterelnök Ür, tiszteletem és szeretetem kifejezését. A képviselők felállva percekig tapsolják a királyt. A terem II. Károly éljenzésétől visszhangzik. P. Joanitescu a kormánypárt nevében javasolja a parlament tagjai napidijainak leszálli- tását. (Nagy taps.) Ezután folytatják a felirati vitát, amelyhez Ralea kormánypárti szólal fel. Foglalkozni kivan a pártok helyzetével. Mindenekelőtt megállapítja, hogy restaurációra van szükség, mert az intellektuelek, nem dominálnak eléggé a pártokban. Utóbbi időben snobok vagy szimpla egyének a pártkormányzás ellen léptek fel és azt állítják, hogy a hivatásos érdekképviseletek nincsenek reprezentálva a parlamentben. Szembeszáll ezzel a nézettel. A politikai pártok sokkal nagyobb felelősségérzettel bírnak és sokkal mélyebb a talajuk a népben, mint az úgynevezett személyiségek kormányának lenne. Ezek a személyiségek nem tudtak egy pártban megférni, hogy tudnának akkor egy kormányban együttdolgozni. Ebből csak baj származna az országra nézve. Izolált emberek nem vezethetik az országot. Diktatúráról is beszélnek, de hal vannak a román Mussolinik? Nincs nálunk olyan népszerű ember, akinek igájába hajtaná a román nép a fejét. Már volt nálunk diktatúra, a liberálisok azt csinálták, amit akartak, csúfosan megbuktak. Az egyetlen ut, amelyen járni szakad, a demokrácia útja. Sajnos, a kormány sem halad mindig ezen az utón. (Taps a szocialistáknál). (Cuza: A zsidók tapsolnak!) Ralea azzal fejezi be beszédét, hogy szükséges a politikai élet teljes reorganizálása. Az nj költségvetés. Az uj költségvetés elkészült. Előirányzott bevételei igy alakulnak: Egyenes adók: 9 milliárd 310 millió, közvetett adók: 4 milliárd 475 millió, szeszadó: 1.450 milliárd, élelmiszer adó: 2.884 milliárd, forgalmi adó: 4 milliárd, látványossági adó: 100 millió, bélyegilleték: 4.150 milliárd, autonóm testületek jövedelmei: 5.574milliárd, állami javak jövedelmei: 467 millió, pénzügyminisztérium: 850, belügy: 37, igazságügy: 146, külügy: 70, földmivelésügyi: 196, munkaügy: 24, ipar- és kereskedelemügy: 167, hadsereg: 124, közlekedésügy: 12.65, közoktatásügyi minisztériumok: 29 millió, összesen: 32 milliárd 770 millió 993 ezer lej, amelyhez közhivatalokra kivetett rendkívüli jövedelmekért közel 3 milliárd. összesen: 35 milliárd 770 millió 993 ezer lej. Kiadások: Pénzügy: 12.327 milliárd lej, belügy 1.188 milliárd, igazságügy 1.324 milliárd, külügy 449 millió, közművelődés 926 millió, munkaügy 1.252 milliárd, ipar- és kereskedelem 413 millió, hadügy 10.904 milliárd, közlekedésügy 133 millió, kultusz 6.324 milliárd, miniszterelnökség 78 millió. Miután a mult évi költségvetés 37.800 milliárd, igy az említett 3 mil- liádr körüli tételtől eltekintve az idei költség - vetés körülbelül 5 milliárd megtakarítást irányoz elő. Mult évről fennmaradt he nem hajtott jövedelem 2.970 milliárd. Szebb, értékesebb ajándékot nem adhat muzsikát kedvelő ismerősének, mint az uj MORAVETZ karácsonyi zanealbumot MORAVETZ kiadás, Temesvár.
