Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-08 / 274. szám

Több száz millió lej folyt be az iparos taxák címén, de a kolozsvári leánytanoncotthon egyetlen bani segélyt rém kapott Erolékirát Hafieganu munkaügyi miniszterhez az ipari taxák törlése s más ipari sé- * rnck tárgyában (Kolozsvár, december 6). A kolozsvári ipar­testület elöljárósága még ez év október havi ülésén elhatározta, hogy egy memorandumot fog késziteni az iparos taxák törlésének az ügyében. Ezt az emlékiratot egy iparoskül­döttségnek kellett volna átadnia dr. Hatiegann Emil munkaügyi miniszternek, de tekintettel arra, hogy az utóbbi időkben a munkaügyi mi niszter Kolozsváron csak két Ízben volt s mind két alkalommal nagyon rövid ideig tartózko dott, a megbízott delegációnak nem volt al kalma arra, hogy a munkaügyi miniszter ur előtt megjelenhessék s ezért azt a határozatot hozta, hogy a memorandumot egyenesen a munkaügyi minisztériumba küldi. Az emlékirat az iparos sérelmek felsorolá­sán kívül az iparos taxák törlését is kéri, ame­lyek az utolsó években súlyos tehertételt je­lentenek a kézmüiparosok részére. De az em­lékirat nem feledkezik meg arról sem, hogy az iparos taxákból az utóbbi években befolyt ösz- szeg felhasználásával kapcsolatosan kérdést in­tézzen illetékes körökhöz, természetesen rámu­tatva arra a körülményre, hogy a múltban a taxák felhasználása ügyében semmiféle ellen­őrzés nem történt. Amint ismeretes, az iparos­taxákat egy úgynevezett szakbizottság admi­nisztrálja s habár az utóbbi években befolyt összeg több­százmillióra rúg, az iparosság jogosan követelheti, hogy a horribiliis összeg hováforditásáról elszámolás készíttes­sék és az elszámolás a hivatalos lapban napvilágot lásson. Csak Kolozsváron több mint két millió évente. Hogy milyen hatalmas összeget tesznek ki i® iparostaxák, arra csak példaképen hozzuk fel, hogy csak a Kolozsváron évente befolyó ösz- szeg körülbelül 2 millió 209.000 lejt tesz ki. Ugyanakkor pedig nem hallgathatjuk el azt éem, hogy a kolozsvári iparosság a leányta- aoncotthon felállítása alkalmával, természete­sen ebből az alapból segítséget kért, de a ké­rést a minisztériumban minden különösebb in tiokolás nélkül visszautasították s egyetlen bani segélyt sem utaltak ki. Az emlékirat nem feledkezik meg továbbá annak a megemlítéséről sem, hogy annak ide­jén a nemzetközi munkairoda által ajánlott .Munkásvédelmi törvényeket, figyelmen kívül hagyva a munkaadóknak a védelmeit, Romá­niában minden további nélkül érvénybe lép­tette, dacára annak, hogy olyan hatalmas ipari államok, mint Franciaország, Anglia, Olaszor­szág, Németország és Ausztria a munkásvédel mi törvényt csak bizonyos fentartússal fogadta és léptette életbe, amiből nem látszik más, mint fflz, hogy a mi iparunk még ma is gyerekcipő­in jár, iparpolitikánk pedig egyáltalában nin­csen, s a szervezetlen kézmüiparosság teljesen ki van szolgáltatva az államhatalomnak. Ezek a munkásvédelmi törvények, bár szo­ciális tendenciájuk elvitathatatlan, néhol túl­lőnek a célon, aminek élő bizonysága az a kő­nk: i íny, hogy Romániában is nagyon gyakran előfordul, hogy maguk a munkások mondanak le bizonyos esetekben jogaikról, hogy munka helyükön megragadhassanak s a munkaadókat megmentsék a végső pusztulástól. Nálunk a nagyipar ugyanolyan elbánás­ban részesül, mint a kézműipar, dacára annak, hsai a* utóbbinak uom is leket az a felkészült­sége, hogy a törvényeket alaposan ismerje, sőt még a lehetősége is hiányzik, hogy azokat vég­rehajtsa, illetve betartsa. A memorandum ruegemlékszik az egész­ségügyi törvény rigurózus intézkedéseiről is, amelyek az ipari műhelyek ellenőrzésénél szin­te keresztülvihetetlen szabályokat állítanak fel. A műhelyek gyakori orVosi ellenőrzése, a segédek felfogásánál előirt orvosi vizsgálatok, olyan bürokratikus tempóban történnek, hogy a kézműipart valósággal béklyóba köti. A memorandum revíziót kér... 1 Az emlékirat végén az érdekeltek kérik, hogy az alábbi törvények vétessenek revízió alá: betegsegélyző törvény, a vasárnapi mun- k-ászünetről es záróráról szóló törvény, a kis­korúak és nők védelméről, valamint a munka­időről szóló törvény, továbbá a munkaszer­ződésről szóló és az ipari taxákról szóló tör­vény. Revízió alá kell venni továbbá az nj egészségügyi törvényt, az élelmiszerek és ita­lok ellenőrzéséről szóló törvényt. Ezek a mó­dosítások olyképen történjének, hogy a kézmű­ipari munkaadók érdeke legalább is ugyan­olyan mértékben találjanak védelmet, mint n munkásoké. A memorandum továbbá kéri a közszálli- tásoknak a decentralizációját, ami alatt azt kell érteni, hogy az állami és városi, valamint a vármegyei leszállításokban ne csak a buka­resti kézmüiparosok, hanem a többi városok­ban és a vidékeken élő kézmüiparosok is megfe lelő arányban részesüljenek és az legyen az ál­talános vezérelv, hogy ahol kihirdetik a köz­munkákat, lehetőleg az ott élő kézmüiparosság között hirdessék meg a versenytárgyalásokat s igy a közmunkák elosztása aránylagos legyen. A memorandumot már el is küldöttek a munkaügyi minisztériumhoz, remélhető tehát, hogy dr. Hatiegann Emil munkaügyi miniszter, ur a kolozsvári kézmüiparosok panaszait orvo­solni fogja és különösen az ipari taxákat fogja törültetni, vagy legalább mérsékelni. A mai nagy kézműipari válság enyhítése komoly kor­mányfeladat., mert ha az állam nem nyújt tá­mogatást a kisiparosoknak, akkor az ország legértékesebb társadalmi osztálya jut koldus botra. Megkezdődtek az ipartestületi tagsági di­jak kivetései. Már a mult hét folyamán Kolozs­váron is megkezdődtek az ipartestületi tagsági dijak kivetései. Az épitő, fa- és diszitő iparban, valamint a fémiparban már meg is történtek a kivetések, január elseje után az iparosok részé­re ki fogják kézbesíteni a nyugtákat. Most van folyamatban a többi iparágak tagsági dijainak a megállapítása is, amely iparágakban az ipa­rosok a jövő év elején szintén megkapják a nyugtájukat. A kalapos és modista iparosok emlékirat­ban kérik a fényüzési és forgalmi adó eltörlé­sét. Az elmúlt hétfőn a kolozsvári kalapos és modista iparosok Moldovan Antal ipartestületi elnök vezetése mellett megjelentek a kolozsvá­ri tartományi igazgatóságon s egy memoran­dumot nyújtottak át. Ebben a memorandum­ban az iparosok a fényüzési és forgalmi adó törlését kérik, felhozna indokolásul azt, hogy részükre az áruk legnagyobb része külföldről érkezik s ezen árnk után magas vámokat fizet­nek, tehát kétszeresen fizetik meg az adókat. Egy rókáról pedig két bőrt nem lehet lehúzni. A tartományi igazgatóságon megnyugtató ki­jelentéseket kaptak, valószínűnek látszik, hogy a kalaposok és modisták sérelmei orvoslást ta­lálnak. M mmm is fia pincészetében, Clui-Kolozsvér, Cafea Regele Ferdinand 33 szám ismét kaphatók kiváló minőségű fajbor különlegessségek: „GeSnai“, Enyedi“,„Szürkebarát“, „Bánáti“ stb. faj- és asztali borok A közeledő ünnepekre : likőr-, rum-, cog­nac- és szörpgyártmányainkra, valamint gyümölcspálinkáinkra is felhívjuk a í vevőközönség figyelmét Telet interurban 10-26. Mindenki csak a Sándor cé^ olcsó kará­csonyi vásárjáról beszél. Vágja ki Ön is az alanti BONT és használja lel BSlHlEyi melyet a vásárolt áru értékének 18 szá­zalékában készpénz fizetés gyanánt tagadunk el. Érvé­nyes a : ai naptól december 24-ig. SÁNüOk harisn a szaküzlete, Cluj- K^lozsvár, Haţa Unirii 9. szám. ­I# 1 »a A fenti BON érvényes a kirakataimban {eltűntetett olcsó versenyárakra Is A. Kiválasztott áruk eilenertéke 20°/o-ának lefize­tése mellett csomagját félretesszük és ráér december 24-ig kiváltani SÁNDOR harisnya £sak!i2i@tes ClisHCo- P. Uniri! 9« ta?———— iiiibhiimum .......a—ii I f SIIIIIIIII!lll!l]illl!!!!l!lllíi]IIIIIIIISI!l[l]||l3IIKlPi I Cement- és ! I agyagipari I gépek SSs u. m. cemenííeíőcserepek, üreges beton. Ül blokkok, cementlapok, csövek, kutgyürük, SS! vályúk, stb. gyártására. I=a cementfesté- SS kék. Agyagtégla, betonkeverőgépek, gips« lemezgépek és cserépprések, hengermű­vek. kőzúzók, kompi, cement- és agyag. ipari berendezések. Raktárról szállítja 1 MODERNA § Építőipari Gépek Részv.-T. Braşov, Kts-uíca 12. Mielőtt gépeket vásárol, tekintse megrak. tárunkat Költségvetések, prospektusok díjmentesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom