Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-05 / 271. szám
XIII- É7F. 371. SZÁM. dekel bennünket, mi történik Oroszországban. Sehol olyan keveset nem tudnak arról, mi folyik a Dnyeszteren túl, mint nálunk. Pedig tudnunk kell, milyen európai és ázsiai külpolitikát folytatnak a szovjetek, ismernünk kell gazdasági terveiket és munkájukat. El kell ismerni, hogy Oroszországban történik sok minden. Egyet le kell szegezni: Sehki sem gondol nálunk arra, hogy támadást intézzen Oroszország ellen és ezt tud* niok kell az egész világ proletárjainak» Az ellenkezője inkább lehetséges, Oroszország erősen fegyverkezik és nem lehet tudni, azért-e, mert meg akarja támadni szomszédjait, vagy azért, mert attól tart, hogy Európa akarja őt megtámadni. Mi (Bukarest, december 3.) A liberális párt veztősége ma közlést adott ki, amely megállapítja, hogy Arget,oianu legutóbbi nyilatkozatával állást foglalt a párt elnöke, Bratianu Yintila ellen s egyéb nyilatkozataival is szembehelyezkedett a párt programtanával. „Arge- toianu, mondja a kommüniké, maga zárta ki magát a párt tagjai közül!“ Ami a kizárás aktusát illeti, erre nézve a párt központi (Bukarest, december 3.) A szenátus szerdai ülésén Iacobovici szenátor, kolozsvári egyetemi tanár parlamenti kezdeményezésből törvényjavaslatot terjesztett be az összes miniszteri vagonok és automobilok megszüntetéséről. A törvényjavaslat indokolásában rámutat arra a pazarlásra, amely különösen az autók tekintetében folyt és felhoz egy esetet, amikor az egyik minisztériumnál tiz százalékkal leszállították a hadiárváknak kiutalt segélyt, ugyanakkor azonban fényes antót vásároltak a minisztérium számára. Az autóluxus megszüntetése már csak azért is szükséges, mondja a szenátor, hogy ezzel is elejét vegyék a nehéz léptekkel közeledő forradalmi veszedelemnek. Jorgovici szenátor a Besica Részvénytársaság működésére vonatkozó törvény ötödik szakaszá- s ! T' ViüT-""'•--■-■T volnának az elsők ilyen összeütközés esetén és ezért kell szoros szövetségben Lengyelországgal és Cseh Szlovákiával minden eshetőségre készen állanunk. Mi megmutattuk békekészségünket a Litvinoff- paktum aláírásával is. Bulgáriával közös gazdasági érdekeink vannak, amelyeket fejleszteni kell. Törökországgal szorosabb kapcsolatokat kell létrehozni. Befejezésül a román diplomáciáról szól- Diplo matáinknak a legszorosabb kapcsolatokat kell fenn tartaniok az országgal és mindig annak érdekeiért kell dolgozniok. Gafencu beszédét nagy taps követte, sorra üdvözölték a képviselők. bizottsága fog dönteni. Bajok a költségvetés körül. A Lupta úgy értesül, hogy az uj költség- vetés végösszege 32 milliárd lesz. Ezzel szemben a Viitorul azt, jelenti, hogy a költségvetés el fogja érni a 35 milliárdot, holott a Banca Naţionala francia szakértője kimutatta, hogy az ország 31 milliárdos költségvetésnél nagyobbat nem bir el. nak módosításáról terjeszt be javaslatot. Napirenden Hossu görög katolikus püspök válaszolt arra a támadásra, amelyet Miron Christea volt régens intézett a görög katolikusok ellen. Ha a kivők lélekszámát vesszük alapul — mondotta, — úgy valóban aránytalanságot lehet látni a görög katolikusok és az ortodoxok állami támogatása között, ha az egész országot vesszük alapul. Ha azonban csak az erdélyi görög katolikusokat és ortodoxokat számítjuk, akkor a két egyház részére jutó támo Aranyerek Xr aranyerek okozta borzasztó kínok és szenved*» sek gyorsan enyhülnek és gyógyulnak a Cadum- kenőcs használata következtében. Igyekezzen baladcktsbnul beszerezni cşry légcl’yelT Ara... «agy FLOTIl, Ha rekedt a CUXORXÂT VEGYEN. EGY DOBOZ Ara 15 — LEL Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. gatás körülbelül arányos. Tény, hogy Erdélyben az egyházak magasabb fejlettségüek, aminek az az oka, hogy itt a román egyházakat etnikai szempontokból is fejleszteni kellett. Ezért több Erdélyben a paróchia és a püspökség, mint az ókirályságban. Az is valóság, hogy az impé- rium átvétele óta is uj paróchiák létesültek. Ezekre azért volt szükség, hogy különösen a református vallásn falvakban támogatást nyújtsanak a görög katolikus románoknak. Az esperességek és a püspökségek viszonylagos nagy számát is ugyancsak a nemzeti szempont magyarázza meg. A konkordátum tárgyalások idején több római katolikus és görög katolikus püspökség volt Romániában. Azóta a nagyváradi és szatmári római katolikus püspökségeket egyesitették és egy nj görög katolikus püspökséget állítottak fel, úgy, hogy most az arány 5:4 a románok javára. Román nemzeti szempontból ez egyáltalában nem mondható égbekiáltó hibának, ahogyan azt a patriareba jellemezte. Az egyházi támogatás szétosztása különben nem olyan aránytalan, mint ahogyan első percben látszik. Az ortodoxok 14 millióval kapnak többet, mint ahogyan számarányukból következnék, a görög katolikusok pedig 34-el, viszont a római katolikusok 14 millióval kevesebb támogatásban részesülnek. Ha a római katolikusokat és a görög katolikusokat egy csoportba számítjuk, úgy a katolikusok csak 10 millióval kapnak többet. Tízmillióba pedig egy nagyobb vonatösszeütközés is belekerül, azon nem érdemes fennakadni, mert magasabb szempontok megkívánják az ilyen jellegű elosztást. Egyébként, — mondja emelt hangon Hossu — látom azt az Időt, amikor el fog következni a román egyházak egyesítése. Látom közeledni az egyesülés nagy napját és ezért szükséges, hogy a két román egyház egy értelemben barátságban és szeretőiben dolgozzék. A szenátus Hossu beszédét, különösen annak befejező részét, nagy tapssal fogadta. _____ Argetoianut kizárták a liberális pártból Hosu püspök válaszolt Christea Miroimak és beismerte, hogy a kisebbségi egyházakat „nemzeti szempontból“ visszaszorították A jó tündér — Molnár Ferenc uj darabja a kolozsvári Magyar Színházban — Kezdjük azzal, hogyha ezt a darabot nem Molnár Ferenc irja, hanem egyike a budapesti szerző-koszorú halványabban tündöklő kitűnőségeinek, akkor dicshimnuszok zengik el a jeles színpadi iró nivóemelkedését, különösen azoknak a lapoknak a részéről, amelyeknek az illető legszűkebb gárda jához tartozik. Molnár Ferencnek azonban, aki immár vagy két évtizede fürdeti a nevét a színpadi ragyogásban, pesti kifejezéssel élve, nem „gönnol- ják“ az újabb világsikert. Pesti irói és színpadi berkekben nem szeretik, ha a fák égig nőnek. Úgy sejtjük, hogy a legújabb Molnár-darab langyos fogadtatásában ezeknek a szempontoknak lényeges szerepük volt. Pedig a Molnár-darab igenis jó, igen is mulatságos és kissé komikus látvány, hogy a szigorú müitószek akkor rontanak a kritika éles bonckésével, a dramaturgia szabályainak elöráneigalásá val Molnárnak, amikor soha még nem volt sekélye sebb a budapesti színházak műsora, mint manap ság. Amikor a Templom egere és hasonszőrű társa felé a dicsérő jelzők özönét zúdítják és nem veszi! észre, hogy fölöttük Molnár olyan magasan áll. ahova epigonjai soha fel nem érnek. Az igazság azonban csakugyan az, hogy A jó tündér nem üti meg azt a molnárferenci mértékei, amelyet a közönség méltán elvár tőle. Mintha szin- padirói pályájának első állomásán szállott volna ki, a Doktor ur stációján- Mert uj darabját csak a finomabb bóhozat kategóriájába sorozhatjuk. Anélkül azonban, hogy a Doktor ur markáns színekkel felvázolt karakterfiguráit és pompás helvzetkómi- kumát megtalálnék benne. Bohózat nagyobb igények nélkül, de a kizárólag csak mulattatásra szánt helyzeteknek a szokottnál fáradtabb feltálalásában. Vékony mesepénz, kedves és kellemes alapötlet, jó budapesti miliőrajz, de mindez a darabirási technikának olyan mesteri szervirozásáfcan, amely elta- nulhatatlan Molnár-márka. Miről is van szó? Bizony ebben a játékban több a fantasztikum, mint az életszerűség. Furcsa kis jószág ez a jó tündér. Polgári foglalkozásra nézve jegyszedőnő egy moziban, aki még a tündérek számára is logikátlan ötletszerűséggel kiválaszt a telefonkönyvből egy nevet cs elhatározza, bogi- boldoggá teszi. Az eszköz hozzá egy amerikai tröszt-elnök, közvetve pedig a ferencvárosi tündérkisasszony szépsége- Túlságosan morális szövetkezésnek nem lehet mondani, de a külvárosi hölgyeeske erkölcstana mégis természetesnek találja a jötettnek ezt a szokatlan formáját. A telofonkönyvböl kiemelt ur pedig egy agglegényügyvéd, a gazdasági válságnak egyik tipikus szenvedő hőse, aki úgy tologatja egyik napját a másik után, hogy uj lyukakkal tömi be a régieket. A jó tündér azonban az utolsó pillanatban túlságosan nagynak találja az áldozatot és peches védence, Spórum ügyvéd ur, szegényebb marad, mint valaha. Viszont az obiigát háromfelvonáshoz ragasztott és a darabhoz szervesen nem tartozó pót-felvonás jóvoltából azt is megtudjuk, hogy tiz esztendő ávlata mindent szépen elsimít. A nagyszakállu Spórum borotvált arccal jut el a boldogsághoz, valamint a pesti tündér elmaradt jócselekedete mégis kamatozik: egy államtitkári férj erejéig. Erre a gyöngéeske alapépítményre állította fel Molnár Ferenc a maga felvonásemelotoit. Mert éppen az a csodálatos Molnár Fereneben, hogy még a semmit is olyan ügyesen, olyan zseniális raffinériá val nyújtja, hogy a közönség egy pillanatra sem tud szabadulni varázsa alól. Ötletei, a mindig kellő helyen fellobbanó vicc-rakéták mintha hipnotizálná! a nézőt, aki esak utóbb konstatálhatja, hogy megtévesztették' De vájjon megtévesztésnek lehet-e mondani azt, hogy a zsöllyékben fáradtan terpeszkedő Spórumok három órán keresztül önfeledten szórakoznak és hagyják vezettetni magukat a színpad ezermesterétől. Ebben az értelemben A jó tündér telivér Molnár Ferenc-darab s úgy hisszük, nem leszünk rossz jósok, ha azt állítjuk, hogy épp úgy be fogja járni a világvárosok színpadjait, mint talán színvonalban emelkedettebb, de a mulattatás- ban szerényebb igényű társai. Legyünk azonban őszinték: A jó tündér nem aratott zajos sikert Kolozsvárt. Ezen nem is csodálkozunk, ha tudjak azt, hogy a Magyar Színház tulyos repertoár-gondjai mellett nem tudott annyi időt szánni A jó tündérre, amennyi pedig elengedhetetlen kelléke egy ilyen pergő elevenségü vígjátéknak. Általában az a megjegyzésünk, hogy komoly színházi produkciót négy-öt próbával nyújtani nem lehet. Ezt a megállapításunkat annál bátrabban tehetjük meg, mert a Magyar Színház mai rezsimje annyi jelét adta becsületes törekvéseinek és jószándékának, hogy az őszinteség luxusát megengedheti magának a színház is és megengedhetjük magunknak mi is. A cimszerepben Romár Juliska ezúttal nem találta meg azt a keresetlen és közvetlen hangot, amely nélkül A jó tündér Lu-ja papir- maséfiguraszerü, mondanivalója üresen puffog. A legjellemzőbb és maradéktalanul teljes alakítást Tóth Elek nyújtotta az amerikai trösztelnök mar7 káns figurájában. Forgács Sándor azonban mintha eltúlozta volna Spórum amúgy is egyenetlen alakját. Kaszab Anna irnok-kisasszonya azt dokumentálta, hogy a sokoldalú művésznőben komikus véna ;s buzog. Kitűnő volt Tompa Béla főpincére és nem rontott Nyerges államtitkára. A gyenge ház közönsége jól mulatott és háláin adózott azért a vidám estéért, amelyet Molnár Ferenc rendkívüli talentumának köszönhetett. Sz. B.
