Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-01 / 268. szám

9 XIII. ÉVF. 268. SZÁM. taEmtmtmmasm^sausísmamm A 1 Nevezet és dátum, határkő, sorsfordulópont minden ember életében, tüü lesve; 3,459.000 leire játszik I Főnyeremény: i ni Neremények kifizetője : Albina Bank! 1,000.000 Sorsolási eredmény­ről hivatalos nyere- ményjegyzék és hírlapi lei készpénz, készpénz, készpénz. Sorsjegyek az ország minden városában kaphatók: Bankokban, piaci árusoknál, tőzsdékben, fodrász- és más üzlethelyiségekben, ügynököknél stb. — Sorsjegyek rendelhetők: 117 lei előzetes bekül­dése ellenében : KexponSí Sorsjegyére da Cluj-Kolozsvár, Str. Memorandului 16 sz. — Telelőn : 833. Pilsudszky utóda, Slavek ezredes megkezdte kormányalakító tárgyalásait (Varsó, november 20.) A lengyel kormány tegnap bizalmas jellegű minisztertanácsot tar­tott, amelyen Pilsudszki tudomására hozta kor­mánya tagjainak, hogy elhatározta egészségügyi állapotára való tekintettel lemondását. Ezt a szándékát közölte Moszciszki köztársasá­gi elnökkel is. Pilsudszki utódjának, Slaveket, a kormányblokk elnökét ajánlotta, aki már meg is kezdte tárgyalásait kormánya személyi kér­déseit illetően. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy Pilsudszki addig is helyén marad, amig Slavek- nek sikerül a személyi kérdéseket teljesen tisz­tázni, úgy, hogy az uj kormány rögtön kinevez­hető legyen és a válság ne húzódjék sokáig. (London, november 29.) Varsói jelentés sze­rint Slavek ezredes, a jövőbeli lengyel minisz­terelnök megkezdte tárgyalásait kormánya megalakítása érdekében. Ügy tudják, hogy Slatkovski tábornok, belügyminiszter semmi esetre sem akarja megtartani tárcáját az uj kormányban. Problematikus egyelőre Zalcski részvé­tele is, aki mellé Beck ezredest, Pilsudszki bizalmi em­berét delegálnák külügyi államtitkárnak. Küszöbön ál! az angol bányász-sztrájk XLondon, november 29.) Az angol szénbá nyászsztrájk küszöbön áll. A munkások és a bá­nyatulajdonosok közötti tárgyalások egyáltalá­ban nem vezettek eredményre és nem biztatnak a legkisebb sikerrel sem. A kormány a legna­gyobb erőfeszítéseket teszi az ellentétek elsimí­tására, egyelőre azonban nem valószínű, hogy akciója sikerrel járjon. Ilyen módon előrelátha­tólag Angliában hétfőn reggel háromszázezer bányamunkás megkezdi a sztrájkot. Maniu visszatérésében bíznak az erdélyiek, akik büszkén hirdetik, hogy már „megvetették a lábukat“ Bukarestben (Bukarest, november 29.) Egy többségi szenátorral beszélgetünk a büffében, aki az erdélyi tábor jól infor­mált harcosa. — Mi az érzése, szenátor ur, csakugyan annyira ki­éleződtek az ellentétek az erdélyiek és a parasztpárti frakció között? Erdélyi önvigasztalások. —: Szó sincs erről, — felelte. — A helyzet mindösz- sze az, hogy az erdélyiek nekibátorodtak kissé. Eddig, őszintén szólva, kissé idegen volt nekik itt, Bukarest­ben az atmoszféra. A lehetőség szerint nem tartózkod­tak itt sokáig. Néhány ülés a szenátusban, vagy a ka­marában, egy-két intervenció, a minisztériumokban s aztán igyekeztek is vissza az erdélyi parlamentárok a Kárpátokon túlra, mint aki szinte fuldoklik, ha nélkü­löznie kell az erdélyi levegőt. Most már azonban kez­dünk belejönni a bukaresti életbe, otthon vagyunk itt, ismerjük a dörgést, a stílust, a lehetőségeket. Felvágó­dott az erdélyiek nyelve és általános a felfogás, hogy mozgolódni keil, beszélni, nyilatkozni, írni, hallatni ma­gunkról... xu-ár most természetes, hogy e megváltozott politikai metódus mellett jobban kifejezésre jutnak azok az ellentétek, amelyek minden pártban és testü­letben meg vannak és amelyek — nincs mit tagadni — nálunk se hiányoztak sohasem. De ezek az ellentétek alapjában véve, sókkal csekélyebb jelentőségűek ma, mint évekkel ezelőtt voltak. Az antagonizmus Erdély éa az ország többi részei között általában csökkenőben van. Kezdjük megszokni s valamivel jobban megérteni egymást, összebarátkoztunk és — szó ami szó — op­portunista meggondolások is késztetnek arra, hogy tü­relmesek legyünk egymással szemben, mert az min­denki előtt világos, hogy másként nem maradhatunk hatalmon. — Az sem aggasztja, idegesiti 'az erdélyieket, — kérdezzük tovább, — hogy a kormányban nincsenek többé akkora súllyal képviselve, mii\t eddig? — Higyje el, hogy nem, — kapjuk a feleletet. — Hiszen a regátiak által elfoglalt minisztériumokban éppoly szívesen és előzékenyen állnak rendelkezésünkre, mint ott, ahol erdélyi a gazda... — S mi hír Maniuról? — Jobban van. Nagy sétákat tesz, hízik, erősödik. December végére teljesen kipiheni magát és januárban már itt is lesz. — Es akkor ismét kezébe veszi a gyeplőt? — Ezt még nem lehet tudni. Ez a körülményektől függ. De hogy a párt vezetését átveszi, az bizonyos. Es hadserege mögötte áll. A majdnem diadalmas biztonság, amely e szavaknál informátorunk hangját átfütötte, félreismerhetetlen jele annak, hogy az erdélyi nacionalisták kedélyére nem is annyira a fenti éx~vek, mint inkább az a körülmény hat megnyugtatóig, hogy a jelenlegi állapotot csak átme­netinek tekintik és Maniu el nem vesztett politikai sú­lyától, egyéniségének erejétől várják a saját befolyásuk, érvényesülési lehetőségeik újraéledését. 1. Tökéletesség, í|| 2. Petróleum M gázizzóíény lámpa, 3. ALADDIN. Beváltási akciónk­ban még mindig 500 leit ér használt, régi | lámpája. Ismertetőt ingyen és bérmentve küld: 5. 71. Bucureşti, 1. Strada Regală t>. . Eelsteurópai időszámítás. Hétfő, december 1. Budapest, 10.15: A rádió házikvartettjének hang­versenye. 13.05: Szóló-kvartett. 17: Asszonyok tanács­adója. 18: A régi felvidék népdalai (felolvasás). 18.30: Folyamörségi zenekar. 20.10: Schöpflin Aladár novellá­ja. 20.30: Filharmonikus hangverseny, utána hírek, majd cigányzenekar. Becs. 12: Gramofonzene. 11.10: Opera­részletek. 15.20: Haupt-zenekar. 20.35: Römisch-zene- kar. 23.30: Maho-zenekar. Berlin. 17.30: Délutáni zene. 18.50: Zenés ifjúsági óra. 20.10: Tánczene. 22.10: Esti hangverseny. 23.13: Hírek, majd szórakoztató zene. Bukarest. 17: Rádiózenekar. 13.30: Könnyű zene. 20: Gramofonzene. 21: Broaszka klárinett játéka- 21.45: DesBiu tenorista dalestje. 22.15: Vonósnégyes. Kutte-. witz. 17.45. Gramofonzene. 18.-15: Könnyű zene. 23J.5. Gramofonzene. 24.30: Tánczene. Upcse. 1780: Délutáni zene. 20.30: Gramofonzene. 21.20: Ének és zenekari hangverseny-. Milánó. 18: Gramofonzene. 20.20: Vegyes zene. 21.30: Tánczene. 23: Vigjátékközvetités, majd ven­déglői zene. München. 17.25: Délutáni zene. 18.25: Ze­nekari hangverseny. 20.45: Citera hangverseny. 21.15: Énekkar. 22.30: Rádió-kvartett. Prága. 18.30: Sportelö- adás. 21.20: Hangverseny. 21.30: Szimfonikus zene. 24: Esti zene. Róma. 18: Gramofonzene. 18.30: Hegedűver­seny. 21.30: Tánczene. 21.50: Uj olasz dalok. Kedd, december 2. Budapest. 10.15: Katonazenekar. 13.05: Orosz bala­laika zenekar. 13: Szalonzenekar. 19.10: Kertész József novellája. 20.15: Kamara hangverseny. 21: Egyfelvoná- sosok. 23.10: Marcelle Mayer zongorábangverseny, utána cigányzenekar. Becs. 12: Gramofonzene. 13: Silving- zenekar. 15.20: Népdalok. 17: Kamara zene. 20.35: Gi­tár játék. 21: Cselló-hangverseny. 22.55: Szórakoztató zene. Berlin. 17: Csembaló zene. 19.40: Szórakoztató zene. 21.30: Operarészletek. Bukarest. 17: Könnyű zene. 18.30: Moscopol zenekar. 20: Gramofonzene. ?1: Rádió zenekar. 21.30: Olasznyelvü felolvasás. 21-45: Rádió­zenekar. Kattowítz. 17.30: Gramofonzene. 18.45: Délutá­ni zene. 20.50: Operaközvetítés, majd táuczene. Milánó. 18: Gramofonzene. 20.30: Vegyes zene. 21.30: Tánczene. 21.50: Donizetti: Eons Pasquala c. operája, utána ven­déglői zene. München. 17.25: Délutáni zene. 18.25: Ze­nekari hangverseny. 21: Vidám mesejáték. 22.45: Esti hangverseny. Mór. Ostrava. 19: Harmonika zene. 20.20: Fúvós zenekar. 21.30: Jugoszláv népdalok. 22: Könnyű zene. Prága. 17.30: Délutáni hangveiáer.y. 21.15: Fúvós zene. 22: Hegedühangverseny. 22.30: Franz és Cornelius dalok. Róma. IS: Ének és zenekari verseny. 21.30: Tánc zene. 21.50: Strauss János hangversenye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom