Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-04 / 270. szám
XIII. ÉVF• 270. SZÁM. 'Bánffyflunyűő szí groteszk közigazgatás tükréően „Ha akarom, város, ha akarom, falu“ — mondják a közigazgatás kufárai — Moga ur és társai az interimar bizottságban a falu mellett döntöttek, de titokban megfelebbezték a határozatot, hogy a cimkórságukat kielégíthessék — Nyomorúság és a falusi gazdák szolidaritása — Kiküldött munkatársunktól — (Bánffyhunyad, december 2.) Kalotaszeg csinos kis városkájában alig áll meg a gyorsvonat. Pillanatok alatt kiráz magából néhány utast s már prüszköl is a vasparipa: tovább Nyugat felé... A Vladeasa felől haragos, szürke felhők csúsznak az alvó városkára, sűrűn szitál az őszi eső, ami nem is eső, csak légköri nyirok. Az irtózatos sárban egy fiák- kerre ülünk és megkérdezzük az öreg fiákkerestől: Miért úszik Bánffyhunyad mindig sártengerben? Hátra se néz a bakró’, tatáragyara alól kiköpi: — Piszok a világ errefelé... Nincs utas, nincs pénz, csak sár... — Miért nem építik meg legalább azt a járdát, amit már évek óta Ígérnek? — Ammár az urak dolga a városnál... — Hát nem lett falu újból Hunyad? Hiszen azt írták az újságok? — Fene tud ebből kiigazodni. Az adó — a városi, de a hivatalbéli műveltség — az falusi. A négytomyos református templom előtt állunk meg. A tarifa harminc lej. Mikor tiltakozunk a magas kocsibér ellen, a fiákkeres * most már nevetve mondja: A városi urak állapították meg, tessék őket szidni. Bovárynétól — a várospolitikáig. Hogy ebbe a közigazgatási dzsungelbe beletekinthessünk, amely egy évvel ezelőtt Bánffyhunyad egész polgárságának a tiltakozása mellett Hunyadból, a nagyközségből várost csinált, aztán a városból ismét falut és még ma sem lehet tisztán tudni, hogy Bánffyhunyad város-e, V3gy község, — hogy tehát ebben a dzsungelben tisztán láthassunk, egy bánffyhunyadi kúria kapuján kopogtatunk be. A ház asszonya fogadott, aki éppen Flaubert „Bováryné" ját olvasta és a férjéhez kalauzolt, ki az egész vidék, az egész Kalotaszeg ügyes-bajos magyar dolgát intézi. Itt kaptuk azokat az információkat, iít hallottuk azokat a sérelmeket, amelyek már több, mint egy esztendő óta ennek a város-nagyközségnek az úgynevezett polgári közvéleményét foglalkoztatják és a politikai kedélyeket állandó hullámzásban tártják. Mert Hunyadon mindenki a bűnösen rossz város- politikát kárhoztatja azért, hogy a népre, a dolgozó polgárságra fojtogató nyomorúság, pénztelenség és gazdasági válság szakadt. Ma éppen hetivásár van, ami Hunyadon régebben felért az országos vásárokkal. Mostanában azonban a vásárosok csak összegyűlnek és panaszkodnak, mert nagy a vásári vám, terhesek az adók és nincs kereslet, csak kínálat. Még az állomáson hallottam, hogy valamikor egy-egy hetivásár után hét- nyolc vaggon marhaszállitmány indult el Bánffyhunyad- ról, ma azonban egyetlen egy sem. A kalotaszegvidéki parasztok behozzák az áruikat, de nem tudják eladni, vagy potompénzért kell eldobálniok. Előttem zajlott le egy kis adás-vétel, huszonkét darab gyönyörű fej ki posztéért húsz lejt fizettek... De hallgassuk csak, mit mond informátorunk, alt; úri házában meleg szívélyességgel fogad. Fenn az ernyő — nincsen kas... — Hogy város vagyunk-e vagy falu, bizony magam sem tudnám pontosan megmondani. A lapok, midőn azt Írták, hogy ismét faluvá vedlettünk, kissé elhamarkodtak a dolgokat. Sajnos, még mindig város vagyunk, habár Hunyadon nem akadt egyetlen egy adófizető polgár sem, aki ezt akarta volna és ehhez hozzájárult votnş. — Miért lett akkor Hunyad mégis város? — tettük fel a kérdést. — Néhány román tisztviselő, — hangzik a felelet, •— akik merő véletlen, hogy a község élére kerültek, nagyzási hóbortba esett, nem imponált nekik, hogy a községi primár címét viseljék, vagy községi secretárnak titulálják, tehát egymásközt elhatározták, hogy Hu- nyadot a polgárság megkérdezése nélkül és akarata ellenére városi rangra emelik. Mikor megtudtuk, hogy mi történt, eszünkbe jutott a „Fenn az ernyő, nincsen kas" cimü népszínmű, de a dolgon már nem tudtunk változtatni. Később indult meg az akció, hogy az újdonsült várost vissza falusiasitsuk. Az akció meghozta az eredményt, mert ez év szeptember 19-én az interimár bizottság azt a határozatot hozta, hogy Bánffyhunyad újból a községi adminisztrációra rendezkedjék be Hangsúlyozom, hogy a határozat egyhangú volt. Az*. 'senki sem kifogásolta. Ebben az időben és még ma is, kz interimár bizottság élén Moga Jenő állott. _ Néhány nappal később megtörtént a tanácsosok választása és még az nap egy dr. Iliescu nevezetű orvos, aki szintén tagja volt az interimár bizottságnak, az egyöntetű határozatot megfellebbezte és Így megtörténhetett az a csoda, hogy Iliescu ur saját határozatát fellebbezte meg és nemcsak önmagát, hanem az egész interimár bizottságot dezavuálta a vármegye előtt. — A vármegyén az interimár bizottságnak az egyöntetű határozatát természetesen méltányolták, mert nem akarták magukat kitenni közigazgatási botránynak. Tehát a vármegye is a falu mellett döntött s a novemStryj május 31., Rudai-erdő junius 2., Zydakow, Halics junius 5-28. a Dnyeszter mellett, a Zlota-Lippa, Stripa, Szereth jul.,aug., szeptember. Az önfeláldozó baráti-szere Huber: RAJVí Minerva kiadás. Kapható a Miner 1915. 24.111.9. tét könyve ONAL vánál, 150 lej. ber 11-iki ülésén szintén egyhangú határozattal Jóváhagyta a bánffyhunyadi interimár bizottság előbbi határozatát. — Azonban az ördög nem alszik. Iliescu urnák akadt még Bánffyhunyadon két társa, az egyik éppen Moga Jenő, az interimár bizottság elnöke és az egy-két hónappal ezelőtt Hunyadra került városi főjegyző, akik a vármegyei határozatot is megfellebbezték a belügyminiszterhez, hogy ott mondják ki a yégsŐ szót. Bánffyhunyad a kamara előtt — Most már van két egyöntetű határozatunk, hogy Bánffyhunyad nagyközség és mégis város mindaddig, amíg a belügyminiszter egy egyszakaszos törvénnyel nem változta! a dolgon és törvényhózásilag nem mondják ki, hogy Bánffyhunyad nagyközség. Eddig tart az információadás. Más irányból is érdeklődtünk és mindenütt csak azt hallottuk, hogy néhány urnák a cimkórsága dúlja fel Bánffyhunyad békéjét és teremt egy olyan közigazgatási dzsungelt, amelyben a polgárság fuldoklik. Ez a kis várositás máris egymiHió lejébe került Bánffyhunyad adózó polgárainak és ha még továbbra is igy tart, fel fog emészteni mindent, amit az adófizetőkből még kisajtolni lehet. Az ellenakció élén tehát Moga Jenő ur áll, aki jelenleg is az interimár bizottságnak az elnöke, aki Kabdebó Szilárd ügyvéd urnák az irodavezetője. Sok bajt és kellemetlenséget okozott már Bánffyhur'-adnak ez az ur, aki a hunyadiaknak nyíltan mindig igazat ad, de titokban fellebbezésekkel ostromolja a felettes hatóságokat. Most egy segítőtársa isi akadt Capusán urban, aki nemrégen tette át a színhelyét Sepsiszent- györgyröl Bánffyhunyadra. Mindenesetre csodálkozunk az intéző körökön, hogy Bánffyhunyad békéjét feldúlhatja két fiatalember, akik a nacionalizmus tüzes paripájáról osztogatják a jámbor tatár lakosság testére a sebeket. Remélhető, hogy rövidesen egy tárgyilagos vizsgálat nagy takarítást rendez Bánffyhunyadon és legelőször a békebontókat söpri ki a községházáról. Még csak egy színfolt Bánffyhunyadról. Beszélgettünk az egyik bankigazgatóval. A gazdasági válságról tartott előadást s egy érdekes jelenségre mutatott rá. Valamikor a parasztkölcsönök voltak a legjobbak. Ma ezek a legrosszabbak. A nép az adóterhek alatt teljesen elszegényedett. A kölcsönöket nem tudja visszafizetni. Kényes esetekben a bankok kénytelenek árverést elrendelni. De még ez sem használ. — Hogyan? — kérdeztük a bankigazgatót. — Az árverést nem lehet megtartani. Az eladósodott és nem fizető gazdánál megjelennek az árverezők, de más senkisem. A parasztokban valami csodálatos szolidaritás alakult ki. Hiába árvereztetünk, mert azon senki sem árverez. Ilyen körülmények között természetesen senki sem fizet. A gyorsvonat este félhat órakor indul Kolozsvár felé. Az ablakból még egyszer visszanézünk a sötét Bán- ffyhunyadra, ahol még ma sincs villany, mert az adminisztráció kufárai megakadályozták annak a bevezetését is. Miért? Hogy a sötétben és a sárban ezerszer fa- lubbá tegyék a hajdan élénk kereskedelmi és forgalmi Bánffyhunyad ot... Es még ők harcolnak a városi cim cifra nyomorúságáért? Olajos Domokos.
