Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-26 / 289. szám
34 1930 KARÁCSONY! Bence Illiháj széke] legény ünnepi levele Demeter Rozália kisasszonyhoz mezben bészámoí Bukarest hires és nevezetes dolgairól Közreadja: Hakassjj Endre dolgokat látánk egy ifjú ur nagyba szögdöse fájin fehérnépek koszt eccer eccer megeresztette a torkát sno- tázott amiből mü egy szót se Értettünk Móricnak hitták ökelmét mint odahaza a botos nagyobik Fiját zsidó Ke! legyen monta gyűri mire egy ur meletüNk ászt mongya hogy francija Akor mér nem beszél magyarul mongyuk mü mer nem tud mongya mele tü Nk az ur kell tugyon mongyuk mü ojan jo Magyar képe van a mihasznának asztán hogy él meg az édes Magyar szó nélkül Szerelem Tengerén bujdosó DemeTer rozáli kisasszonynak ZsögöD kelt levelem bukurestben Karácsonyi ünepek Előtt kedves rozi kívánom hogy Jelen levelem Jó egészségben találjon téged amiként nekem Sincs sémi panaszolni Valóm hál istennek megvan a mindennapim s ha a töbiben hiányt Szenvednék isten SegeDelmével elvi selem a ezükségeT mert Hidd el rozi nem könyü Az élet itt bukurestben a magamfajta székej legénynek de hogyha jó Egészség van sok bajról megfeledkezik az ember utolso leveledben Irod rozl Bukureströl szeretnél hallani egyet mást mondod hogy zsögödön sokat beszélnek erői az isten télén nagy városról Gecse joska szájából hallotátok a Kende Kati lakodalmán hogy van egy utca mejnek egyik végétől a másiki G megehül az ember Hát ez Így van kedves rózi azt az uccát káleja Viktóriának hijják Rajta sétálnak a puCos naccságák csuda kedves nép a mutkor berde gyurival lofrán- golunk hát Nem meg szólít egy kövér nacsága s mongya hogy mijáratBan vattok fiuk ebe a nagy városba berde gyűri elvakkantja magát hogy néz Degélünk instálom mire a nacsága megsimoga tja a gyűri orcát akárha keresztannya lett vóna oszt magáVal viszi csudaszép kövér asszon vöt vagyis url nő ahogy jezzö ur zsögödön mongya barátcságos nem demorált Neki szoba álni Velőnk szegény székej Legényekei Bezeg othon a naeságák mijén magosán HorD ják az orukat. Oszt micsoda nagy házak vanak Itten százszor akkorák mint a szeredai várMegye Háza Liftéi menekíel rá furcsa szerszám ez egy szerelő komám meg Magyarázta alulról tasziTya fejűről huZa a vilámojan lehet mint Buna Laji bácsi akiT a kocsma ajtaján elölről felesége húzogat Ja ki hátulról pediglen a kocsmáros taszítja Nagyon furfanGos ezerszám ez az EmberNek meg ál a lélegzete Benne a gyönyörűségtől Ezeket a házakat pedig palotáknak hijják s nagyon Lasan készülnek húsz év is beletelik amíg az alapja egyiknek másiknak elkészül Ezt pedig nem az Újamból szopom a dimbavíca partyán Ott ál a szénátus paloTája már csak az alapja amlT a háború után keztek el tanult emberek ászt mongyák hogy most kipróbálják elbirja é a föld ászt a sok téglát Ami ide kellene mert ha Nem birná el akor az épitö mester urak maguknak csinálnak be löLe házat hogy meg Oszoljék a terű Ebből is Lát hatod rozi milyen okos emberek élnek Itt nem mind odahaza ahol az agronotn urak házait EGyszerribe felhúzzák és nem tőrödnek azzal hoGy elbirja é a föld. tudatom hogy bukurest még arro is nevezetes hogy itt vannak A Minlsztérjomok ez ojan Lehet mint fordítva a katonaság nehéz bemen! de igen könyü ki jöni Belőlük, hogyha az Ember okvétetlenKedik azt mongyák jöjön hónap amiről eszembe jut az a mese a Halálai aki kon cesszot tett egy sorön levő pogárnak s egy napi haladékot adVa felírta az ajtóra hogy hónap jövök másnap mikor a Halál megjelene a pogár Az aj tora mutatót mér gyön ma kend mikor hónapra Most az emberek közéjük jöttek s őket kezdték elhalmozni panasszal s keserű szavakkal. Az az ember volt a legerőszakosabb, aki az előbb a fiát fenyegette. A jegyző, vérmes kövér ember lóvén, hirtelen dühbe jött s rárivalt: — Menjen innen kend, mert megrázom, — mondta neki — mint Krisztus a vargát. Az ember elhúzta a száját az öblös bajsza alatt egy kis mosolyodásra. Dg elhallgatott. Káromködós ember hallgat, ha nála is na- gyobbhangu káromkodóvaJ kerül össze. A jegyző újra otthagyta őket. — Majd csendőrökért telefonálok. Mikor elment csendesebben beszélgettek. A csendőr az nagy békecsináló, még a neve is. — ügy látszik, a jegyző ur se szereti azért a csizmában a vizet, — mondta az ember. A pap frissen fordult hozzá. — Hogy-hogy. Hát mért rázta meg Krisztus a vargát? — Hát tiszteletes uram, — mondta a gazda — már a Krisztus csak nagy béketürő volt, eltűrte a bajt is, meg a bubánatot is. Meg azt is, hogy keresztre feszítsék. De mikor az uj csizmájában kiment az eső után, osztán belement a viz, akkor az egyszer dühbe jött s úgy megrázta a vargát, hogy ma is arrul kódul. A pap nem tanulta ezt az egzegézisben, elfordult s nevetett. De mikor másnap látta, hogy az egész falu ott dolgozik az utón, ásóval, kapával, szekérrel, akkor arra gondolt, hogy most az egyszer ő is megrázta a falut, mint Krisztus a vargát. így halad előre egy kicsit a világ. Ha a be- tonhidat nem csináltatja meg a jegyző s el nem önti három gazda kertjét e miatt az árvíz miatt, akkor ma is olyan rossz volna az ut, mint tavaly. igére, szegény halál adig járt amiG meg unta s békében háttá a furfangos pogárt tudatom toVábbá hogy it van a parlament is amiről a keleti Újságba anyi mindent írnak az Urak Egycer berde gyurival betévedőnk hogy megnézuk hogyan készülnek a törvények Hát őszintén megírva Kedves rozi a törvényeket seholse Láttuk ellenben erőst figyeltünk egy fiatal Urat aki Dühösen szapulgata a miniszter urak fejét hogy szongya hol Az a kölcsön Amit a fran- ciják attak az országnak lenyel Ték avagy mi a fene vele Hejescn beszél rikkanta Közbe gyűri és se látam egy megveszelíedeT vasat se belőle De még be se Fejesé gyűri máris galéron ragadák s vele együt engem is kitevének ezekből láthatod rozi Lelkem menyi Minden szép látni való vann iten az Ember nem ér a végére mer azst Is megírom hogy a bulevárdon van egy kocsma ahol azz uccán sütik a Zsiványpecsenyét nyárSon for- gatya egy pékforrna férfiju fehér ködmönbe a húst oszt danolász hozza Eccel a jó pecsenyeszaG műnket cs odacsala félszemell intetem Neki földi vág jón le nekünk es két porciót aszongya hogy nem lehet mer az az Urak Nak készül a paraszt fel Fordul tőle hát akor mér sütik kin az uccán kérdi gyurka azér mongya hogy az idégehek lássák hogy Joli élünk ebbe ár. országba mitévők legyüNk ezután nagy Dühösen elmenék a muziba oda ahol a Lepedőn beszélnek Csuda Szépp tü még ijen csoda dogot nem látattok rozl lelkem mint ez a muzi egy lepedőn élő emberek Vanak oszt azok isznak táncolnak meg Harmonikáinak Mult va- sárnapp votunk egy Darabba gyönyörűséges szép címe vöt a szív Hatalma egy borotvát Képű ur nagyban set- tenkede egy Kiszaszony körül s mind ászt hajtogatta jesz jesz. nem tud jól magyarul böktem oldalba gyurit de Rendes ember Nek láccik de a kisaszyon a lepedőn megdacolta magát és Nem akarT menj a végin kifogytam türelmembö Qszt odakiáltotam mennyen már nacsága nem Látya mijen szépen kéri De jo szivemnek meg attam az árát mert rendőr jött és hátulról úgy, meg böke hogy menten elért a csuklás Még nagyob csudát is látunk ám úgy híják otomata büfé csak bé Kel dobni a pénszt a falba s rá momentán csorog ki a jo hideg Spriccel- meg a sör Másut megg szengics gyön ki a falból mer itt úri nyelven igy hiják a sonkát csak az a hiba hogy minden pénzér gyön gyűri eleget kopog taTa a falat ingyér nem Jöt ki sémi De igy is Jól mulatánk amíg tartót az apró montam ia gyurinak hogy jo lene néhány ijen ördöngös masinát székelországba is levini mér kérdi mer it az Ember kedvére ihat s nincs aki a végén kivesse ezel bé is zárom levelemet mejröl Kivánómm hogy téged Jo egészség Ben találjon Viseld jól magad és gondolj rám Aki bu Bánatosan epeked utánad tiszteleten Bence Miháj sr BACil, CHOPIN, HATOT, BEETHOVEN, MOZART, SCHUMANN, SCHUBERT«. LEGSZEBB MÜVEI, SZÉP KIÁLLÍTÁSBAN, FEHÉR PAPÍRON NYOLC NAGY ALBUM xrr sK havi 100 lei részletre 1. BACH« ____ Chromatische Phantasie und Fuge D moll Italienische Konzert F-dur — Angol és francia suitek — Prelúdiumok és fugák kb. 40 zongoradarab a legnemesebb, legjobbak Bach kompozícióiból. 2. BEETHGWENi Sonate 8 C-moll.Op. 13. (Pathétiquen) * 14 Cis „ Op. 27. Nr. 2. (Mondscheinsonate) „ 15 D-dur, Op. 28. (Pastoralsonate) „ 21 C-dur, Op. 53. (Waldsteinsonate) „ 23 F-moll, Op. 57. (Apassionata) Rondo a capriccio G-dur, Op. 129. (Die Wut über den verlorenen Groschen) még 13 szonáta és 8 más leghíresebb f zongoradarab. 3. CHOPIN s Valse brillante As-dur, Op. 34. Nr. I. Valse Des-dur Op. 64. Nr. 1. (Minutenwalzer) Grande Valse As-dur Op. 42. ~'v' Polonaises. Op. 26. Nr. 1. Cis-moll. Op. 40. Nr. 1. A-dur Op. 40. Nr. 2. C-raoll. Op. 53. As-dur. Ballades. Op. 47. As-dur. Op. 23. G-moll. Berceuse. Op. 57. Des-dur. és 30 legszebb walzer, mazurka, prelude, impromptus, etud, ballada. 4. MOZART s Í5 legszebb zongora szonáta s még 12 zongoradarab a leghíresebbekből. 3. HAHDEL-HAYDNi Leghíresebb 30 zongoradarabja. 0. SCHUBERT s Fantasie C-dur Op. 15.(Wanderer«Phant.) Quatre Impromptus Op. 90. Nr. 1. C-moll. — Nr. 2. Es-dut. Nr. 3. G-dur. — Nr. 4. As-dur. Moments musicaux Op. 94. Nr. 1. C-dur. — Nr. 2. As-dur. Nr. 3. F-moll. — Nr. 4. Cis-moll. Nr. 6. As-dur. Scherzo B-dur. Még 7 szonáta és 10 zongoradarab. 7. SCHURSAStM i Kinderszenen Op. 15. Arabeske Op. 18. Waldszenen Op. 82. Nachtstücke Op. 23. Nr. 1. C-dur, Nr. 2. Carnaval Op. 9. [F-dur, Nr. 4. F-dur. Faschingsschwank aus Wien Op. 26. Allegro, Intermezzo. Még 12 a legszebb zongoradarabokból.' 8. «aEHOELSSOHN-WEBERfl Lieder ohne Worte Rondo capriccioso Op. 14. E-dur—-E-molí Phantasie Op. 28. Fis-moll. Perpetum mobile aus Sonate 1.0p. 24. C-dut Rondo brillant, Op. 62. Es-dur. Invitation â la Valse Op. 65. Des-dur, (Aufforderung zum Tanz) és még 25 válogatott zongoradarab a kél szerző leghíresebb müveiből. I I " — ........................... .....................—.....—1*, el a szelvényt azoetnal tfiltse ki. t vágja ki és leveiezg- lapra ragasztva vagy borítékban küldje be . LEPAGE könyvkerestnies lui-Koioz-Tár. Megrendelem a „Klasszikus Zene-Albumok“ sorozatából & 1 száma köteteket diszkötésben, utánvét 20®/o, a maradvány 100 leies havi részletre. Név. Cím : K.
