Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-26 / 289. szám
30 WstxmflMb 1930 KARÁCSONYI «a Olaszországban huszonötre szaporítják í az egyetemek számát és minden egyetemet beállítottak a fasizmus szolgálatába Kilenc szabad egyetem a külföldiek számára — Mire tanították a külföldit a milánói szabad egyetemen — Mussolini egy tollvonással eltörölte az állami múzeumok be épti diját — Milánóba kiküldött munkatársunktól. — Á fascizmus elméletileg nem egy párt, hanem: rendszer és ennek a rendszernek az a célja, hogy minden olasz ember fascista legyen. A gyakorlatban azonban a fascizmus mint egy diktatúra alapján álló politikái párt jelentkezik, amely hosszú ideig nem is igyekezett uj és uj tagokat bevonni maga köré, sőt szükségesnek tartotta az állandó selejtezés munkáját. Csak az utóbbi hetekben határozta el a fascista nagytanács, hogy kitágítja az eddigi kereteket és megnyitja a kapukat az értelmes bekivánkozók számára. Gondoskodást azonban a bürokratikus utánpótlásról és a fascista eszmekor általánossá válását a fascizmus uralomra léptének első pillanatától szükségesnek tartotta. Gentile, a mai Olaszország egyik legélesebb kritikai elméje, egyetemi tanár, még kultuszminiszter korában kidolgozott egy közoktatási tervezetet, amely az ifjúság nevelését teljesen más mederbe terelte. E nevelési rendszernek három sajátossága van: előtérbe hozta a technikai nevelést; korlátozta a szellemi pályára való tolongást; fascista szellemet vitt be a nevelés minden ágába kezdve a népiskolától, végezve a legmagasabb fokú oktatásig. Az olasz egyetemek, Túlnőne egy újságcikk keretein ennek a pedagógiai rendszernek részletes ismertetése és ezért csak néhány jellemző momentumot ragadok ki az olasz egyetemi neveléssel kapcsolatban. Gentile három fajtájú egyetemet állított fel; a meglevő egyetemek számát szaporította, úgy, hogy most Olaszországban huszonöt egye- lem működik. Tiz egyetem felállításánál netn a város lélekszámúnak nagysága, hanem a történeti hagyomány volt a döntő szempont. Tizenegy egyetem állami. Négy egyetem magánjellegű. A kimondottan állami jellegű egyetemeket az állam maga tartja fenn, a többi egyetemeket a városok kisebb-nagyobb állami támogatás mellett. Németországtól eltekintve sehol Európában nem folyik oly intenzív főiskolai élet, mint Olaszországban. Gentile uj egyetemi alapitásai: Milánó, Előrenéz és Bari. A meglevő Perugiai egyetem mellett egy idegen egyetemet állítottak fel (Uni- versita degli Stranieri), amelyen külföldi állampolgárok tanulnak. Természetesen külföldiek más egyetemeken is tanulhatnak és jellemző a tanügyi kormányzat bölcsességére, hogy a külföldi állampolgárok tandijat nem fizetnek. A régi értelemben vett „tanszabadság“ megszűnt az olasz egyetemeken. A tudományosságnak be kell illeszkedni a fascista eszmekörbe, hivatalosnak kell lennie. A nevelés állandó ellenőrzés alatt áll. Az egyetemek rektorait és dékánjait nem a tanári kollégium választja, hanem az állam nevezi ki. Az állami ellenőrzés már a népiskolában megkezdődik, igy egy néptanító az iskolaigazgató, a tanítók szindikátusa és végül a prefektus hármas ellenőrzése alatt áll. Az olasz kormányzat minden tudományos elmét az egyetemi élet szférájába igyekszik bevonni, úgy, hogy azt lehet mondani, hogy az egyetemen és az akadémián kívül Olaszországban nincs más tudományos élet, A nem fascista tudósok közül egyedül Croce Perrero és esetleg Prezzolini jöhetnek számításba, ezeknek azonban nincs katedrájuk és tevékenységük kizárólagosan könyvtermelésre szorítkozik. Ami az akadémiát illeti, az uj olasz akadémia nem francia mintára létesült, azaz nemcsak tudósoklwl áll, de az akadémiába kerülnek azok az egyéniségek is, akik a fascista éra alatt jelentős köz- -szolgálati tevékenységet fejtettek ki. A milánói szabadegyetem. Milánói tartózkodásom aktit behatóbban az „Egyetemközi olasz intézet“ munkája, felől érdeklődtem, amely egészen uj intézmény; 1928 júliusában kapta meg jogi személyiségét. A Rómában székelő intézmény, amelynek elnöke az említett Gentile Giovanni, (letette miniszterségét ég most ismét Rómában professzorkgdik) kilenc városban szabad egyetemet tart fenn, olaszoknak és külföldieknek egyaránt. A szabad egyetem intézménye minden nagy országban virágzik és általánosan ismertek a greno- blei, dijoni, davosi, a genfi népszövetség mellett működő szabad egyetemek. De az olasz szabad egyetemi oktatás rendszere más valami. Rendszeresebb, összefogóbb, állandóbb. Alapkcpze- lése szerint továbbképző tanfolyam idegenek számára, akik közelebbről akarják megismerni az olasz művészetet, irodalmat, nyelvet, történetet, az olasz gondolatot és last but not least, a faseizmust. Ehhez az alapgondolathoz természetesen hozzátársul az idegenforgalmi gondolat is: éleszteni a külföldiek érdeklődését az ország iránt, utazási kedvezmények, vizumked- vezmények, muzeumlátogatási és más kedvezmények megadása által. A szabad egyetemi kurzusok együttesen márciustól októberig tartanak — minden kurzus négy-hat Írét — és úgy vannak összeválogatva, hogy lehetőleg nem esnek egy időre és hogy tananyaguk megfelel azon város jellemképének, amelyben lezajlik. D’Annunzio a szabadegyetemen. Például mit adtak elő a milánói szabad egyetemen? Milánó Olaszország gazdasági és ipari fővárosa, tehát a kurzus jellemformája is ennek felelt meg. Ismertették az uj szindikálista tanokat, a korporativ jogot, a fascista közigazgatás tervezetét. A tanfolyam előadói között szerepeltek Bott, a korporációk minisztere, Turati a. fascista párt volt titkára, Pater Gemelli, â milánói katolikus főiskola rektora. Ezek konferenciáin lnvúl a politikai jellegű anyagot ti- fsenot előadásban ismertették. A tananyag m*- six részét Milánó, az északolaszországi római H AuaC Ir-P^ömüvészeti története alakította tőrénffrőiewdáf- t0ttak az olasz Aodalom- elő ivlí1! hat elüa.dás0ű zenotörténelmet adtak íl- cn^áriumban költőket olvasház’i ^múzeumotDak bcmutatták a Scalat, a szin- nazi múzeumot, a/, összes mügyüjteménveket tekkStoLTté« mClIettl kirándulásokat tét-’ Íarnktn t fba’ ,Be/gam<>b«, a felsőolaszországi öhÄT ^ SZílífd egyetem előadásai naponta ottol hétig tartottak. A kurzust végül D’Annun zio előadása fejezte be. *nnunAkV, nl\Í}ánÓl ^abad e£yetem vezetősége gondoskodott a hallgatok olcsó ellátásáról is. A tanfolyamon való részvétel dija száz lira volt. mZrr r b&r tanfolyamokat tartottak meg Caghanban Sardinia folklórjáról és régi- séoen-ól, Faensaban az olasz majolikáról, Oare- seben orvosi továbbképző tanfolyam, Siennában rendkívül érdekes előadássorozat zajlott le Daniéról, minden előadáson Dantet olvastak és minden éneket külön professzor kommentál. Ugyancsak Siennában tartottak előadásokat a modern Olaszország uj problémáiról, a gazdasági helyzetről, fascista festészetről és irodalomról, Mussoliniról, Pirandeloról, D’Aununzióról és Giovanni Vergáról. Rómában két tanfolyam is volt, egy tavaszi és egy nyári, Floreneben, Velencében egy-egy és végül ott van a négyhói)a- pos perugiai tanfolyam, amely a legidőszerűbb problémák és művészettörténeti kérdések ismertetésén kívül francia, német és angol nyelveken az olasz nyelv elsajátítására rendezett tanfolyamot és a tanfolyam befejeztével a sikeres vizsga letevése után nyelvoktatói diplomát is állított ki hallgatóinak. Valami az idegenforgalomról Mint említettem, e tanfolyamok mögött ott áll ‘4 Compognia Italiana Turizmo, ez az óriási méretű idegenforgalmi vállalat, amelynek talán nagyobb szerepe van. Olaszország gazdasági életében, mint akármelyik idegenforgalmú sok más európai államban. A költségvetés egyensúlya megrendülne, ha egyszer elmaradnának az idegenek és súlyos csapás volt már ebben az évben is, hogy az amerikaiak nem, olyan népes számban jelentkerítek, mint más évben, abból a könnyen érthető okból, hogy Ame- ,rUs* js gazdasági válsággal küzd. A fascista kormány igyekszik megkönnyíteni az idegeneknek külföldi tartózkodását. Megnyugtató, hogy a borravaló rendszert mindenütt eltörölték, sőt számos helyen ki van írva, hogy borravaló elfogadása büntetendő cselekmény. Mussolini nagyhorderejű intézkedése az is, hogy a legtöbb állami múzeumban és képgyűjtemény belépti diját, amely tetemes összeget tett ki minden külföldi turista költségvetésében, egy tollvonással eltörölte. Az államnak nagy titka ugyanis, hogy nemcsak külföldiekre pályázik, de az idegenforgalom nagy része az egyes városok között bonyolódik le. Folytonosan járnak az olaszok északról délre, egyik városból a másikba. Olaszország különböző vidékein és egy sereg penzióban és szállodában fordultam meg, de javarészt a fürdőző vendégek, látogatók egy másik városból ideérkezett olaszok. Az olaszok után az angolszász népek következnek, harmadik sorban a németek. A franciák úgy látszik nagyon is elkerülik Olaszországot, részint, mert a francia nem tipikusan turista nép, részint pedig az olasz és a francia egy cseppet sincsenek jó viszonyban egymással. él. e.) iinmrsiimiiiEisiiinumifsiiiinnnmiisiiiuiimmra PHÖHIXI I Életbiztosító 1 I Társaság | 8 ALAPÍTVA 1882 ÉVBEN S £5 i KK Teljesen befizetett alaptőke 4 millió schilling. Ü Működése Romániában kihirdetés |$] nyert a Monitorul Oficial 1929.—-13 FS " számában. Hl Központi vezérigazgatóság! Wien. H Romániai vezérigazgatóság: Bucureşti ksj Bulevardul, Elisabeta 10. Erdélyrészi Ellenőrző iroda: Cluj, Sir. Nscolae lorga No. 16. A társaság működési területe s Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh- lovákia, Egyptom Franciaország, Görögország, Hollandia, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország, Palesztina, Románia, Spanyolország, Tunisz, Törökország. 1929 év végével a biztosítási állomány kéíezerkétszázmíSHó schilling, _ a díjbevétel pedig százhuszonötmil- í:ó schilling. Biztonsági alapok háromszázmillió Schillinge! tettek ki. Vezérügynökségek: Arad, Braşov, Bucureşti, Cluj, Cernăuţi, Chişineu, Mediaş, Oradea, Sătmar, Sibiu, Târgu-Mureş, Timişoara. Gyermek-, járadék-, és nyugdíjbiztosítás : Legmodernebb kombinációk és méltányos díjtételek az életbiztosítás minden ágában. A vezérügynökségek díjtalanul adnak pontos kalkulációt és mindennemű felvilágosítást biztosítási ügyekben.
