Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-22 / 286. szám
:tui. vrr. tu. seam. i la erdélyi orthodox papság meg akarja bontani a felekezetközi békét ítöit tartalmai az „Andrei Saguna“ egyesület meraiorasiduma ? Kifogások és vádak a kisebbségi egyházak ellen Az orthodox papok és a Székelyföld (Bukarest, december 20.) Az erdélyi orthodox érsekség klérusának „Andrei Sag tină“ egyesülete memorandumot terjesztett az uralkodó és a kormány elé, melyben a kisebbségi egyházak ellen irányuló újabb támadás körvonalai bontakoznak ki. Lapunk egyházi kérdésekkel kapcsolatban csak a legritkább esetekben bocsájtkozik polémiába, mert véleményünk szerint az ujságha- sábok nyilvánossága nem az a hely, ahol ilyen kényes és a hitéletbe vágó problémákkal szélti- ben-hosszában foglalkozni lehetne. E memorandum hangja azonban egyenesen arra késztet, hogy megtegyük rá mi is tárgyilagos megjegyzéseinket. Vannak ugyanis ennek az emlékiratnak olyan kitételei, melyek egyenesen ámulatba ejtenek bennünket. így az erdélyi orthodox papság, az orthodox egyház állami támogatásának szükségességét azzal próbálja indokolttá tenni, „hogy a kisebbségi egyházak dogmájuk, eredetük és törekvéseik folytán nem tettek és nem tehetnek olyan szolgálatokat a királynak és a hazának, mint az orthodox egyház, amely teljesen azonosította és azonosítja magát az állam minden törekvésével ügy hisszük, már ez az egy kitétel is elégséges lenne ahhoz, hogy véleményt alkossunk az akció komolysága, őszintesége és főképpen: a mindennapi politikai vádaskodásokat meghaladó színvonala felől. Az emlékiratot megszerkesztő orthodox papok tehát a lojalitást saját használatukra próbálják kisajátítani, kizárólagos monopóliumként kezelik, sőt mi több: abból fegyvert igyekeznek kovácsolni a többi egyházakkal szemben, melyek ugylátszik sokkal jobban el vannak foglalva saját belső ügyeikkel, semhogy idejük lenne kiszámított időközökben megverni a reklám nagydobjait. Éppen ezért e tekintetben nem követhetjük az emlékirat magasröptű érveléseit, itt elnémul* minden komoly vita, hogy a jóizlés vegye át a döntő szót. Hogyan is állunk a székelyföldi papokkal? A memorandumban tovább ott látjuk felsorakozva azokat a régi kifogásokat a kisebbségi püspökségek indokolatlan nagy számáról, az aránytalan államsegélyről, a kanonok! testületekről, melyek egy idő óta annyira divatba jöttek. Nem is vesztegetjük tehát az időt rájuk. Ellenben találunk egy fejezetet, melynek megtisztelő érdeklődése a protestáns egyház felé irányul, mikor felhívja a kultuszminisztérium figyelmét azokra a „törvénytelenségekre", melyek a protestáns egyházakban mutatkoznak. Eszerint: ma is léteznek protestáns esperessó- gek, melyekhez az 1926-iki 46.170 sz. rendelettel ellentétben csak 3—4 egyházközség tartozik. „Egyedül az orthodox egyház volt az — mondja az emlékirat, — mely e rendeletnek eleget tett. A többi egyházak magatartásának következményeit ma .keservesen viseli a költségvetés, fényűző módon eltartva a kisebbségi egyházaknak hatalmas esperesi karát“. Majd tovább: „Az orthodox egyház papságának hátrányos helyzete az állami szubvenció szétosztásának magyar rendszerével magyarázható meg, melynek elvei ma is érvényben vannak. Ebből következik, hogy a Székelyföldön működő orthodox pap bár két, vagy több községben teljesít szolgálatot, csak 2500 lej államsegélyt kap, ugyanakkor a kisebbségi lelkészek szolgálatait 1—7000 lejjel honorálja az állam. Sőt mi több: vannak esetek, mikor olyan kisebbségi lelkészek is fizetést húznak az államtól, akiknek egyetlen hívük sincs, mint például Vöröstorony, Bran, Sósvölgy, Alsóporom- bák, Kudzsir és Hosman községekben.“ Nem tudjuk, hogy az említett községekben hogyan áll a helyzet, érdekelt egyházi hatósá gaink erre minden bizonnyal megadják a kellő választ, azt azonban tudjuk, hogy a Székelyfölddel az Andrei Saguna egyesületnek kár volt előhozakodni. Kár volt, mert itt eléggé vigyázatlanul olyan talajra siklottak, mely retorikai kártyaváruk alatt a legkisebb mozdulatra beomlik. Avagy feltételezi rólunk az erdélyi orthodox papság, hogy nem vagyunk kellőképpen értesülve az orthodox egyház székelyföldi szerepléséről, hogy ne tudnánk mi igaz az orthodox papok nyomorából? Tény az, hogy tie év óta szisztematikus munka folyik a Székelyföldön, tehát szín katholikus, vagy szinprotestáns vidékeken, melynek, ka az orthodox egyházra nézve hitelvi eredményei nem is mutatkoznak, annyit mindenesetre elérti hogy ma már orthodox templomok emelkednek olyan helyeken is, ahol e templomépité- sekkel járó horribilis költségeket a hívők száma nem tette volna indokolttá. Ami pedig a Székelyföldön pásztorkodó orthodox papok anyagi helyzetét illeti, úgy hisszük elegendő, ha a kérdés bővebb taglalása helyett utalunk azokra az agrársérelnvekre, melyek itt a kisebbségi egyházakat érték. így megtörtént, hogy szinmagyar községben a kisebbségi pap nem, Iţapta meg eklézsiája után az agrár- törvényben megállapított 32 hold földjét, a román lelkésznek ellenben még abban a községben is kihasították ezt a földmeny- nyiséget, ahol csupán, mint bejáró pap teljesített lelkészt szolgálatot. És még számos közismert kedvezményről tehetnénk említést. De maga az emlékirat sem érdemli meg, hogy vele alaposabban foglalkozzunk. Nem annyira egyházi, mint inkább politikai írásgyakorlat ez, mely meggyőző érvek helyett hazafias szólamokkal támasztja alá állításait. Érdekes volna ellenben megtudni: vájjon kinek a kezdeményezésére indult meg ez a hadjárat a kisebbségi egyházak ellen? Vájjon a kormány nem lépte é át azt a demarkációs vonalat, mely az egyházakat az államtól elválasztja? Mert vannak jelek, melyek bizony gondolkor dóba ejtenek bennünket. így két püspökségünk sorsa éppen ennek az ofi'enzivának következtében ma is bizonytalan. A királyhágómelléki református és az aradi magyar lutheránus püspökségekre gondolunk Nem akarunk pesszimisták és főleg rosszhiszemiiek lenni, de az aradi lutheránus püspökségről például nagy a gyanúnk, hogy azt az államsegély megvonásával bele akarják kényszeríteni a nagyszebeni német lutheránus püspökségbe. Nem akarunk vaklármát, de vannak jelek, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. És vannak előjátékok, melyek jelentősebbek, mint maga a tulajdonképpeni színdarab. Kakassy Endre. Stefanovici őrnagy, a besszarábiai sikkasztási per vádlottfa* akinek betegsége miatt a tárgyalást elhalasztották, péntek éjjel váratlanul elutazott a városból A rendőrség S'gfyeltetíe ax őrnagyot, de mégis sikerült zavartalanul elutaznia (Kolozsvár, december 20.) Stefanoviei őrnagy és Ionescu főhadnagy sikkasztási bün- pöre, amelyet több mint két héten keresztül tárgyait a hadbiróság, hétfő óta szünetel. Hétfőn, mikor a hadbirósági tanács tovább akarta folytatni a tárgyalást, Stefanoviei őrnagy védőügyvédéi kérték, hogy halasszák el egy bizonyos ideig, mivel védencük ágybanfekvő beteg s igy nem jelenhet meg a tárgyaláson. A hadbiróság el is rendelte a tárgyalás elhalasztását. Ezekután nagy meglepődéssel értesültünk szombaton a Központi-szálló portásától, hogy az ágybanfekvő beteg Stefanoviei őrnagy a péntekről szombatra virradó éjszaka elutazott a városból. Elutazása váratlanul érte a szállodát is. Ugyán is a rendőrség bizalmasan meghagyta a szálloda titkárságának, hogy ha Stefanoviei őrnagy elutazni szándékozna, úgy erről azonnal tegyenek jelentést a rendőrségen. Az őrnagy elutazását a szállodában csak szombaton délelőtt tudták meg, amikor felesége, akivel együtt lakott, bejelentette, hogy a déli vonattal elutazik és kérte csomagjainak leszállítását a szobából. A portás aziránt érdeklődött, hogy az őrnagy ur továbbra is itt marad-e. Felesége ekkor elárulta, hogy az még az éjjel eltávozott a városról. A szállodát kellemetlenül érintette a dolog, mivel igy nem tudott eleget tenni a rendőrség felszólításának. Stefanovici őrnagyot tehát figyeltette a rendőrség, elutazásával azonban sikerült kikerülni látköréből. A hadbiróság egész héten keresztül Stefanovici őrnagy állapotának meg javulását várta, hogy tovább folytathassa a tárgyalást, most azonban, hogy az őrnagy ilyen furcsa körülmények között elutazott, — ami minden va- lószinüsóg szerint a hadbiróság értesítése nélkül történt meg, — a tárgyalást csak január havában fogják tovább folytatni. i ü 1 ati készülék 3 -H lámpás . . . 6.500 lejtől 4 4* i lámpás . . . 11.500 fejtől ilags választás hangszórókban. Erdélyrészi Csillárraktár Részv. T, REX Kolozsvár, Str. Memorandului (Unió u.) 3 )lllillllll!^}íl!lllililiSlí^ill3li3!íll3i@ililllliiiK!SllllltilllIII(S!iilllil3IIIÍ@illlliSil£IIÍ!^{^]lliilllill8!llSIIIÍIIII!
