Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-20 / 284. szám

TUL ÉVF. 284. SZÁM. msrnm. 1 Mátamar osszigetí a tizennyolc eves csodarabbiról. arról, hogy Danila a Ba- rissziaba jár teázni, a talmudista szövőszéki munkásról, a magyar Végvár hősi közdelméről és az áldatlan moziharc­ról, amely még a román nemzeti pártot is kettészakította (Mármarossziget, december 18.) Teitelbaum a mármarosszigeti főrabbi, tizennyolc éves. Meg akartam intervjuvolni. Miért ne be­széljek vele, ha már itt vagyok Mármarosszige- ten! De miről? Talán a gazdasági válságról? A közgazdaság tudománya hova-tovább a javal­latok, megoldások tekintetében kezd erősen ha­sonlítani a vajákosok és a kézi jósok tudomá­nyához. Ha a csodarabbi csak két ujjával meg­érinti a kezemet és azt mondja: menjen nyu­godtan haza, megsegíti az Isten, — máris töb­bet érek vele, mint az egész Népszövetséggel. A csodarabbi azonban megközelithetetlen. Háromtagú kormányzótanács veszi körül, há­rom kaput kell hát betörnöm, hogy eljussak hozzá. Erre pedig nincs időm. Különben érthe­tetlen a gyámkodás felette, hiszen szabályosan és önállóan elvégez mindent, amit el kell vé''- geznie, tanácsokkal szolgál, bírói Ítéleteket is mond, sőt forradalmi cselekedetekre is képes (Vagy talán azért?) Egyelőre: tizennyolc éves. Tegnap még gyermek, ma már nős ember; kellemes szakáll köríti arcát, hatalmas termetű; nem szefárd, hanem germán tipus; pontosan olyan, mintha most lépett volna ki a Niebelungenlied-ből. • De hát mi az a forradalmi cselekedet, amit az ifjú főrabbi Mármarosban meg mert csele­kedni? Nós, itt Szigeten láttam az orthodox vi­lág egyik legszokatlanabb intézményét, a kéz- miives-jesivát. Képzeljük csak el, a talmudista, aki testi munkával is hivatásszerűen foglalko­zik. A nap bizonyos szakában a Jesiva-növeri- dék félreteszi a tudós könyveket, odaül a szö­vőszék mellé és dolgozik. Képzeletében még ott csillognak a talmud gyöngyszemei, de keze már tétován világi számokat, egyenleteket, len és vászon előállításához szükséges -anyagtábláza­tokat indít meg a palatáblán. A néhai Teitel­baum kikérte volna magának, hogy az ő Jesiva növendékei profanizálják magukat. Az ifjú Teitelbaum azonban az űj idők embere, és me­rész elhatározással szakított a Jesiva e hagyo­mányával. Ezt a reformot a kiváló Joint, illetve romá­niai helytartója a Zsidó Árvagondozó Egyesü­let sehol oly nehezen nem valósíthatta volna meg, mint Mármarosban és mégis — bármily ellentmondásszerüen hangozzék is — sehol se oly könnyen. Mert Mármarossziget, az egész vármegye egyenesen predesztinálva van e kü­lönleges zsidó munkára. Az egész országban egyedül Mármarosban lehet látni földjét eké­vel túró zsidó parasztot, zsidó kocsist, a legsú­lyosabb fizikai munkát végző napszámost, azt a minden erezetében differenciált zsidó dolgozó társadalmat, amelyhez fogható látvány csak Palesztinában képzelhető el. Mármarossziget a romániai Tel-Aviv és itt még — amint hallom — a prefektus is megtanulta a jiddis nyelvet, amely a város legfőbb érintkezési nyelve. De, hogy igazságot szolgáltassunk az ortho- doxiának, a fiatal főrabbi tudja a nagy rabbik pallósát is megsuhogtatni. Sziget mondaine- kávéházában, a Steinban, egy tehetséges festő- művésznő, Thorma János tanitványa, Wideo Eta képkiállitást rendezett. Nos, az ifjú főrabbi rosszalását fejezte ki, mert a tárlaton aktok is találtattak. Meztelen nő a pamlagon — hogyan lát meg egyáltalában ilyesmit a főrabbii Hi­szen neki még akkor sem szabad meglátnia, ha nézi is. Meg kell védelmeznünk: ő nem jött cl a képkiállitásra, neki csak besúgták az esetet. De azért a tárlat nincs rabbinátusi indexen, sokkal nagyobb baj, hogy a vásárló közönség hanyagolja el a képeket. * De ha már Szigeten vagyok, azt is megkér­dezem, hogy mi van Mármaros legendás hősé­vel, Daniiéval? Őnála már könnyebben lehe­tett volna intervjut elérni. Jelenleg éppen Szi­geten tartózkodik. Zsidó körökben úgy tudják, hogy nősül, egy borsai leányt vesz feleségül. A napokban megjelent egy zsidó Barisszia teaes­télyen is, szép csendesen elteázgatott, egyszó­val : lovagiasan viselkedett. * A zsidó Mármarossziget tömbjében, mint sziklákon a moha, telepszik meg a maroknyi, a végvári magyarság. Szinte csodálatos, hogy eb­ben a nagy elszigeteltségben is milyen ereje van az iskoláitól és kulturális kapcsolatoktól megfosztott magyarságnak. Mármarossziget a régi világban vezető magyar város volt, a zsi­dóság nagy részét is megmagyarositotta és ma is mozgalmaiban jelentékeny i'észt kér a ma­gyar-zsidóság. A magyar szellemiséget erős hi­vatalnoki réteg alapozta meg, amely lassan­ként elporlódott, egyik része repatriált, másik része más pályára került. De azért van, létezik, folytatja elkeseredett harcát a városi tanács­ban az anyanyelv jogáért, bár kevés eredmény­nyel, mert a magyarnyelvű felszólalásokat minduntalan megakadályozzák. Nyomor van mindenütt, egész Erdélyben, de ez a mármarosi nyomorúság, akár a román lakosságot, akár a többi néprétegeket nézzük, a tragédia teteje. Amikor Szigeten jártam, éppeD (Marosvásárhely, december 18.) Veszedel­mes házasságszédelgőt fogott el a marosvásár­helyi rendőrség. Kiderült róla, hogy notórius betörő. Dandóczi Gergelynek hívják, huszon­egyéves kőmives. Szeptemberben egy leányt moziba csalt, cukorkával megkínálta, amitől a leány rosszul lett, mire az eszméletlen állapot­ban levő nőt Marosszentkirályra szállitotta, innen pedig együtt mentek Libánfalvára. Két hétig éltek együtt, majd Dandóczi megszökött. A leány feljelentette. A nyomozás során sike­rült letartóztatni Dandóczi Gergelyt, aki elein­te tagadott, de később beismerő vallomást tett. (Szilágysomlyó, december 18.) Szilágysom- lyó külső perifériáján, a Komlódi Mihály tu­lajdonában lévő korcsmába, a pénteki vásár után hangos vitaszóval állított be egy több­tagú, falusi cigányokból álló társaság. A vitá- zás hamarosan parázs veszekedéssé fajult, amit a házigazda nem szívesen tűrt. Amikor később a duhajkodó cigányok italt kértek, kereken megtagadta annak kiszolgáltatását. Ez olaj volt a tűzre, mindnyájan a házigazdának es­tek, aki bár fiatal, erős férfi, mégis csak egy volt négy ellen- Andikor a helyzet kezdett kri­tikussá válni, 62 éves apósa, Szabó Menyhért, hetivásár volt. Soha még ilyen nyomorúságos piacot, ilyen kétségbeesett, reménytelen lézen­gést a lucskos, ködös időben! A sivár látvány annál lerongyolóbb, mert csak át kell lépni a határt, a cseh oldalon falvakból városok lettek, épület, épület felett, hallatlanul olţso áruk a magazinokban, várva, hogy legális, avagy ille­gális utón az Ínséges vidékre kerüljenek. Gaz­daságilag elviselhetetlen a nyomás, talán sok­kal nagyobb mértékben, mint politikailag. A felszínen úgy látszik, megférnek a mármarosi népek egymással és idegen a lelkűktől az uszí­tás szelleme. De minél rosszabbul megy sorsa az embereknek, annál mélyebbekké válnak az ellentétek. Lám, Mármarosszigeten már a nem­zeti párt is két elkeseredett táborra szakadt. Az összekoccanás az úgynevezett moziharc körül csapott magasra. A nemzeti pártnak egy cso­portja ugyanis behozta a városba filmvállala­tát és kierőszakolta, hogy a város kezelésében álló városi mozit szüntessék meg. Ezáltal a vá­ros sok sokszázezer lejes kárt szenved. Protek­ció úgy látszik még győz a kormányon levő nemzeti párttal szemben is. Egyetlen vigasz­taló momentum, hogy a moziharc felszabadí­totta a mármarosszigeti Vigadót, ahol legalább lehet tartani kulturestélyeket, hol az árvák, hol pedig a munkanélküliek javára. Alapjában véve: Szigeten nem is a kultúra a fashionable, hanem az árva és a munkanél­Elmondotta, hogy Tusnádon betört özvegy Ta« más Jakabnéhoz, ahonnan nagymennyiségű ruhát és 8000 lej készpénzt lopott el. A legkö­zelebbi vonattal Brassóba utazott, az ószeren kiruházkodott, lakást vett egy szállóban, ahol addig élt, mig a pénze elfogyott. Újból vissza­tért Marosvásárhelyre és egy másik leánynak ígért házasságot, de közben elfogták. A kihall­gatott két leány közül az első harmincezer lej kártérítést követelt, a másik pedig mindenféle­képpen a felesége szeretne lenni. A házasság- szédelgő betörőt átadták az ügyészségnek. sietett a vendéglős segítségére. Az idős em­bert az egyik cigány, névszerint Szilágyi György, aki Nagykároly környéki faluból való, egy furkósbottal úgy ütötte halántékon, hogy rögtön elvesztette eszméletét. Szabó Menyhért 12-én délutántól ma reggelig önkí­vületi állapotban feküdt, eszméletét egy percre sem nyerte vissza. Ma reggel meghalt. A vizs­gálatot a rendőrség bevezette, a bűnösöket le­tartóztatta, akik beismerésben vannak. A zi­lahi ügyészség elrendelte a boncolást és meg­adta az engedélyt a temetésre. JakatréksséimztáB1 és Hstsíiaank KÓLOZSVÁR, P. UNIRII (MÁTYÁS KIR.-TÉR) 7 WK.SBR3SJ Fiókjai : Dós, Bicsőszentmárton, Gyulafehérvár Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesváron. Saját tökéi 143 millió lei. Tordaaranyosvármegyei Ta- Tordán, Alsófehérvármegye* Aiíiliált intézetei: karékpénztér Rt. Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Nágy- enyed, Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Székelyudvarhelyen- és Sz.-Kereszturon, Szász- régenvidéki Takarék és Hitel Rt. Szászrégea- ben és Népbank Rt. Bánffyhunyadon, Szamos­ul vári Hitelbank Rt. Szamosujváron! Se.téteket ei&gad 1 Minden bankügyletet legali» nybsebhen véges. Engedélye» retí devízahely. Áruraktára a vasút, mellett. m- Fogalom a közönség körében az a tisztaság, rend és előzékeny kiszolgálás, melyet 20 százalék engedmény adása mellett nyújtunk ezen lap ol­vasóinak Legolcsóbban nálunk étkezhet, mert olcsó árainkból külön kedvezményképpen (P. 1.50-es menüt kivéve) 10 százalék engedményt adunk. — Ssbikíí költsége sem az érkezéskor, sem az elutazáskor, mert szemben vagyunk a Keleti pálya» udvarral. Magyaros vendégszere­tettel várjuk családi szállodánkban. PARK szálloda, Budapest, VIII. Baross-tér 10. Szem­ben a Keleti pályaudvar érkezési oldalával. Idill. (—í.) Házasságszédelgő betörőt fogott el a marosvásárhelyi rendőrség Falas! cigányok részegen megtámadták a korcs­mát őst és se iíségére siető apósát agyonütötték

Next

/
Oldalképek
Tartalom