Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-19 / 283. szám

XIII. ÉYF. 283. SZÁM. a , nn rm n r?=t tTrTrrrTrrnTrr^r.^ iTmTrTnîTrrtTrTrTrTrrr.^; gyorsan és biztosan gyógyul az 1 doboz ára 95 lei. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. LERAKAT: „Royal" diogueria, Cluf-Kolozsvár. <7* ,{î i* jt/í Mindenki csak a Sándor cég olcsó kará­csonyi vásárjáról beszél. Vágja ki Ön is az alarüi BONT és használja fel. BON. melyet a vásárolt áru 5 értékének IS szá­zalékában kéupíns fizetés gyanánt fogadunk el. Érvé­nyes a mai naptól december 24-ig. SÁNDOR harisnya szaküzlete, Cluj- Kolozsvár, Haţa Unirii 9. szám. — A fenti BON érvényes a kirakataimban feltüntetett olcsó versenyárakra Is. A kiválasztott áruk ellenértéke 20°/o-ának lefize­tése mellett csomagját félretesszük és ráér december 24-ig kiváltani. SÁNDOR harisnya szakSsieSe, Cluj-K Tjunyaby Sándor barnáját aégett két fitnwáűaíat is kéri (Kolozsvár, december 17.) Hunyady Sándor „Feketeszáru cseresznye“ című népszerű darab­ja most rendkívüli sikerének újabb állomásá­hoz érkezett. .Hunyady Sándor tegnap egyszer­re kct sürgönyt is kapott, az egyiket a buda­pesti Marton ügynökség utján, a Metrofilmtől, a másikat pedig egyenesen Hollywoodból a Fox Corporatiou-tól és mind a két sürgönyben a íilmvállalatok tulajdonosai közlik Hunyady- val, hogy nagy érdeklődéssel figyelik a dara­bot és úgy találják, hogy a darab megfilmesí­tésre alkalmas s ezért haladéktalanul küldje be nekik a szerző a darabot. Aki ismerős a film világában és ismeri Hunyady Sándornak meg­filmesítésre annyira alkalmas darabját, pilla­natnyi kétséget sem táplál aziránt, hogy a „Fe­keteszáru cseresznye“ rövidesen mint film in­dul világkörüli útjára, legfeljebb azt nem tud­ni még, hogy e két vállalat közül, melyik fogja megszerezni a filmre az adoptálás jogát. A darabot egyébként szorgalmasan fordít­ják más nyelvekre is. Amint értesülünk, Hu­nyady már egy harmadik darabján is dolgozik, ugyanakkor egy nagyobbszabásu regénybe is belekezdett, amelytől igen négy sikert vár. SZERESSÜK ■ a háziipart A Kisebbségi Nők központi titkárságának kiállítása alkalmával irta: gróf BETHLEN GYÖRGYNÉ Mikor az iskolában esztétikát tanultam, mindig bizonyos ellentmondást váltott ki belő­lem arra a kérdésre, „mi a szép?“, az a felelet, hogy szép az, mi érdek nélkül tetszik. Nem tudom, hogy ma hogyan tanitják az esztétikát — , hisz tanulóköröm óta sok minden megváltozott — de tudom, hogy ez a meghatá­rozás épp oly kevéssé elégit ki engem ma, mint ahogyan ezelőtt 25 évvel sem elégített ki. Mert mi az érdek? — kérdezem. Ha érdek alatt kizá­rólag anyagi javak megszerzését értenők, ak­kor hamar elkészülnénk a meghatározással. De vannak nagy, szent, örökértékü „érdekeink“, melyeket kikapcsolni a szép értékelésénél nem tudunk. Lehet önmagában is szép az illető tárgy, vidék vagy ember, de nekünk százszorta szebb azért, mert a miénk. Ki ne érezte volna ezt közülünk, amidőn Erdély valamely különö­sen szép tája előtt állt magas hegyeken, vagy szelíd dombok lábánál és szivünkből felszakadt a sóhaj: Istenem, be szép ez! — van-e ennél szebb hely a világon? És mindjárt utána jött a gondolat: Nekünk azért is ilyen szép, mert Erdély! És igy vagyunk a népművészettel is. önmagá­ban is szép csodálatos Ízlésével, leleményessé­gével, minden egyes vidéknek sajátosságával. De nekünk másért is szép. Azért is szép, mert beszél évezredes hagyományokról, szorgalom­ról, a népiélek gyönyörű megnyilvánulásáról. Tudjuk-e meghatottság nélkül nézni a kalota­szegi bokályokat, Írásosokat, hímzéseket, ha arra gondolunk, hogy ennek a vidéknek szor­galmas népe a világot bejárta velük, ismertté téve a magyar népművészetet messzi idegenbe. Vagy ezeket a csíki festékeseket, melyek úgy keltek újra életre, hogy egy lelkes magyar uri- asszony faluról-falura jár, keresve a régi min­tákat, színezéseket és azokat utánozva ad ke­nyeret Csik asszonyainak. Vas Áron emberei, állatai úgy élnek itt megmintázva, miutahogyan a valóságban él­nek ott a Hargita alján és szeretjük és szépnek találjuk őket, mert a mi népünk életét tükrözik vissza. — A mogyorósi hímzések eredeti szin- összeállitásai népünk gazdag fantáziájának bi­zonyítékai, a torockói háziipartermékek meg oly híresek, hogy azokat külön kiemelnünk nem kell. Még csak a székely szentkirályi csip­r • WHY VICHY VICHY CELESTin vesiü-hóiyag-köszvény, cukor-értágulás GKMOS-BUE SÄ*”' -HOPiTÜT gyomor és bélbajok Jjh fegujabb prinC: -• fűző különlegességek a legszebb kivitelben ké­szülnek Hermann é fiizó- szalonban. Cal. Victoriei (KossuthLajos u.) lti. O lcsón eladó egy 4 lámpás rádió, meg­tekinthető szívességből a Tana cég Cal. Victo­riei 2 alatti laboratóri­umában. gf2jyörgyfalvi AH p<tv szén sa ufón egy szép sarok ház­hely 35x17 m. villany, viz helyben. • Értekezni Jancsó József, Guten­berg otthon. (Unió u.) kére szeretném felhivni a figyelmet, mert ez 4 háziipar sok-sok falusi leánynak ad kenyeret, megóva őket ezáltal, hogy nagyvárosokba ke­rülve testben-lélekben tönkremenjenek. De nemcsak dísztárgyakat készit a háziipar. Háztartáshoz szükséges jó, erős anyagok is ke­rülnek ki onnan és ha egynéhány darab drá­gább is talán, mint másutt, annál tartósabb és vetekedik nagyanyáink annyiszor dicsért ott­hon szőtt törlőivel, abroszaival. Nehéz időket élünk. De éppen azért, mert az idők nehezek, kötelességünk egymást segí­teni. Jobban pedig nem segíthetjük népünkét, mintha a háziipart felkaroljuk (*) Delly Szabó Géza sikere Temesváron. A Temesvári Magyar Dalárda nemrégen rendkí­vül sikerült hangversenyt rendezett, amelynek keretében bemutatta Delly Szabó Gézának, a kiváló erdélyi zeneszerzőnek az Arany János Társaság pályázatán dijat nyert dalmüvét á „Mátyás anyjá“-t. Hogy a darabnak milyen elementáris sikeré volt, arra jellemző, hogy a dalárda vezetősége külön iratban értesítette az illusztris szerzőt. „Örömmel értesítjük, — Írja a dalárda elnöksége, — hogy örökszép kardalát a legteljesebb siker koronázta. Előkelő, nagy­számú közönségünk tomboló lelkesedéssel fo­gadta'a kórust s szűnni nem akaró tapsvihar közepette annak ismétlését kivánta.“ (*) Az országos zsidó Árvagondozó kultur- esfélyei Szátmáron és Mármarosszigeten. Szat­mári tudósitónk jelenti: Az országos zsidó Ár- vágondozó tagozatai Szátmáron és Mármaros- szigeten nagyszabású kulturestélyt rendeztek. A szatmári estélyen Dénes Sándor, a Szamos szerkesztője és dr. Fischer József előadásaikkal, Peketéné Hermann Ella, ismert németországi hegediimüvésznő, valamint Virág Lajos a Ko­lozsváron is népszerű operaénekes, zene, illetve énekszámaikkal szerepeltek. Mármarosszigeten dr. Barna Fülöp, dr. Berkó Arthur tartottak előadást, valamint irodalmi előadást tartott Ligeti Ernő is. A műsor többi részét énekszá­mok, zongorahangverseny és szavaltatok egé­szítették ki. Magyari, Cselényi, Bodán A magyar nóta leghivatottabb Képviselői jelennek meg pénteken este a kolozsvári Magyar Színház közön­sége előtt, hogy a legszebbet, amit a magyarság a vi­lágnak adott: a magyar muzsikát a maga eleven való­ságában megelevenítsék a szinpad fényében. Magyari Imre, a cigányprímások fejedelme, az angol király ked­venc cigánya fog állani a banda élén, amely Cselényi Józsefet, a magyar dalosverseny győztesét és Bodán Margitot, a rádió híres nótásprimaddonáját kiséri. Még meg sem jelentek a színház közleményei a ne­vezetes eseményről, már városszerte elterjedt ennek a kivételes, ünnepi szenzációnak a hire. Valóságos bucsu- járás indult meg az Ellenzék főtéri könyvesboltja felé, ahol a Magyar Színház elővételi jegypénztára van. Al legszerényebb viszonyok között élő ember sem akar el­maradni a pénteki estéről, amilyen tiz év óta nem volt s egyhamar nem is lesz Kolozsváron. A hires budapesti vendégek arra is vállalkoztak, hogy eljátszálc és elénekeljék a közönség kedveno da­lait. Aki azt akarja, hogy Magyari Imre elhúzza, Cselé­nyi József, vagy Bodán Margit elénekelje a kedveno Hi­báját, adja le borítékban a nóta címét a színház pénz­táránál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom