Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)
1930-12-18 / 282. szám
3HU. ÉVF. 282. SZÁM. '1 3 Megmozdult Bukarest száztizezer magyarja A Magyar Pärt bukaresti tagozata óriási érdeklődés és lelkesedés mellett alakult meg Bethlen György gróf nagy beszédben lelkesítette a bukaresti magyarokat (Bukarest, december 16.) A bukaresti Magyar Párt alakuló közgyűlése, amint azt előre megjósoltuk, impozáns és valóban lélekemelő keretek között folyt le. A bukaresti magyarság számottevő része csaknem testületileg jelent meg ezen a kongresszuson, melynek különös jelentőséget adott Bethlen György grófnak, az Országos Magyar Párt elnökének jelenléte, aki a magyar parlamenti csoport Bukarestben tartózkodó tagjainak az élén biztató, testvéri szavakkal indította útjára a nagy feladatok előtt álló uj tagozatot. Bukarest magyarsága lelkes ünneplésben részesítette a magyar kisebbség politikai vezérét s öntudatos magatartásával bizonyítékát adta annak, hogy érzi és tudja kötelességeit, melyek gazdasági és kulturális téren várnak rá s azokat vállalni is fogja. A közgyűlés lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Bukarest száztizezer magyarja. Kányádi Béla református lelkész, az előkészítő bizottság elnöke nyitja meg az ülést, üdvözli Bethlen György grófot s a magyar parlamenti csoport tagjait, majd röviden vázolja a közgyűlés célját. A bukaresti magyarság életEzután Bethlen György, a Magyar Párt elnöke emelkedik szólásra. A lelkes tapsvihar és éljenzés lecsitultával a következőket mondja: — Szivemnek egész melegével üdvözlöm Bukarest magyar közönségét, amelynek színe előtt most először van szerencsém megjelenni. Ez a gyűlés, melynek lelkes, testvéri hangulatát biztató Ígéretnek veszem a jövőre, néhány politikai gondolatot ébreszt fel bennem, s azoknak ez alkalommal kifejezést is szeretnék adni. — Bukarest magyarsága nap-nap után különböző népgyiiléseknek a tanúja, amelyekre nagyszámú hallgatóság szokott felvonulni. Ezeken a népgyliléseken bőven hullanak tapsok s ez egészen természetes, mert hiszen tudjuk azt, hogy az úgynevezett „párthivek“ legnagyobb része napidijjal alkalmazott polgár, aki másnap épp az ellenpárt gyűlésén tapsolja ki magát hasonló föltételek mellett s a tapsokkal arányban bőven hullanak az Ígéretek is. Menynyire mások a mi gyűléseink. Nekünk csak a nevünk párt, mi nem Ígérünk semmit, mert nekünk nincsenek kormányzási aspirációink. Mi az ígéretek politikája helyett az áldozatok politikáját vállaltuk, a szemfényvesztés helyett a valóságban van a mi politikai gyökerünk. Kitartás, tűrés, szenvedés: ezek a mi politikai jelszavaink, melyek elismerem, távol állanak a zsebektől, de annál közelebb esnek a telkekhez! — Aki távolról is figyelemmel kisérte a Magyar Párt immár majdnem tiz éves politikai harcait, észre kellett vennie, hogy melyek a mi céljaink. Küzdöttünk az adók igazságos elosztásáért, küzdöttünk egy jobb gazdasági életért és főképpen küzdöttünk édes anyanyelvűnkért. Tehát mondhatnám, szinte vóletleaség az, hogy pártnak nevezzük magunkat. A mi megmozdulásaink magasabb horizontokat érintenek, mi azokért a jogokért küzdünk, melyek képességének és öntudatos magyar érzelmeinek kíván kifejezést adui ezzel a politikai aktussal, ,midőn a Magyar Párt zászlója alá tömörül. Mert elérkezett az idő, hogy seregszemlét tartsunk önmagunk fölött. Bukarest 110 ezer magyarja nem élhet szégyenszemre tovább is szétszórtan, összekötő kapocs és összekötő intézmények nélkül. Az idők úgy fordultak, hogy ma minden magyar fájdalmasan érzi magáva- liagyatottságát. Ennek az állapotnak meg kell szűnnie. A Magyar Párt hatalmas szervezete az a hely, ahol minden öntudatos magyar otthonra talál. Bukarest magyarságának is ott a helye. Hogy eddig nem tudtuk szervezetünket megszervezni, annak oka épp azoknak a bukaresti magyaroknak magatartása volt, akik a vezető szerepre alkalmasak lettek volna, de akik egyéni érdekekből gyáván megbújtak, ha szükség volt rájuk és inkább voltak románok, franciák, vagy vagy németek, mint magyarok. Kéri Bethlen György elnököt, viselje szivén a bukaresti magyar közösség sorsát és hasson oda, hogy az erdélyi magyarság is legyen ittlakó magyar testvéreinek támogatására. emberi mivoltunkból származnak. (Nagy éljenzés.) Ezt a harcot pedig nem adjuk fél, illessenek bármilyen képtelen vádakkal bennünket. Mi ott maradunk helyűn- kön, e szent ügy szolgálatában bátran és nyitott sisakkal. A Magyar Pártba tehát éppen ezért nem kell belépni, pártunk tagjává születésénél fogva lesz a romániai magyar s csak a halál szakíthatja ki onnan. Pártunk maga a kisebbségi magyar közösség, melynek parancsszava alól nem vonhatja ki magát Bukarest magyarsága sem. És úgy hiszem, fölösleges Önöket most egységre és összetartásra intenem. Bukarest magyarsága a mai közgyűléssel fényes tantijeiét adta öntudatának és nemzete iránt való odaadó ragaszkodásának. Kívánom tehát, hogy továbbra is őrizzék meg magyarságukat, szeressék egymást és ragaszkodjanak egyetlen kincsünkhöz, a mi féltve őrzött magyar kultúránkká! (Lelkes taps és éljenzés). Rácsok Románia határain. Ezután Jakabffy Elemér képviselő mond nagyhatású beszédet és különösen a kulturális életbe átvitt „prin noi insine“ (önmagunk által) politikát támadja. A Magyar Párt több Ízben figyelmeztette az eddigi kormányokat e politika helytelenségéről, de szavát sohasem hallgatták meg. Ostromállapottal és cenzorával kormányoztak s a külföldet csak úgy félvállról kezelték, hogy ma megalázó föltételek mellett legyünk kénytelenek elfogadni a külföld apró segítségeit. Az országban lakó kisebbségeket el akarták zárni a világtól, eltiltották a technika legcsodálatosabb vívmányától, a rádiótól is, moly csak rendőri közegek és magasrangu katonatisztek számára lett hozzáférhetővé. Amikor más országok minden erejükkel azon voltak, hogy fellendítsék az idegenforgalmat, nálunk az ismert határ-vegzaturákkal valósággal kiüldözték az idegent. Azt hittük, hogy e politika szomorú tanulságaiból levonják a konzekvenciákat, azt hittük, hogy Pop Ghita külföldi útja bevezetője lesz egy igazságosabb kisebbségi politikának. De nagyon tévedtünk. A' kisebbségi törvényt a kormány egyszerűen lenyelte, de be akar terjeszteni egy olyan törvényt, mely, ha megvalósul, úgy Románia határain köröskörül rácsok fognak emelkedni, melyeknek rései között csak a többszörös milliomosoknak lesz módjukban átbújni. A Magyar Párt tehát nem adhatja fel azt a küzdelmet, melyet eddig becsülettel vállalt. Felhívja Bukarest magyarságát, hogy vegye ki részét ebből a harcból, mely egy szebb és boldogabb jövő megvalósítására törekszik. Szabó Béni és György József« Utána Szabó Béni képviselő szólal fel, aki a brassói és brassóvidéki magyarság üdvözletét tolmácsolja. A Magyar Párt — mondja — nem bizonyos osztályok, vagy érdekek pártja. A Magyar Párt magában foglalja a magyar társadalom minden rétegét. Majd rámutat az útlevéltörvény antidemokratikus szellemére. A magyar világban — mondja — ösztöndíjakkal küldték külföldre az iparosok és a kereskedők százait, ma nemhogy segítséget kapnánk az államtól, de még azt a lehetőséget is elveszik tőlünk, hogy saját pénzünkkel menjünk külföldre és igyekezzünk tudásunkat fejleszteni. Ilyen és hasonló intézkedések ellen küzdeni kell, mert ezek rajtunk, adófizető polgárokon bosz- szulják meg magukat. György József képviselő Izrael népéhez hasonlítja a magyar fajt, melyet a békeszerződésekkel a világba akartak szórni. De az eredmény az lett. hogy a magyarság e szenvedésekkel még jobban összekovácsolódott. Úgy látlak benneteket. mondja a hallgatóságnak, mint a villámsujtott magyar fának szét sodródott leveleit, de amelyekben még él az élet csirája. Majd inti a bukaresti magyarságot, hogy maradjon meg nemzetisége mellett, mert aki köuy- nyelmiien eldobja magától, az legszentebb emberi jogáról mondott le ezzel. Wilier József az elnök. Ezután a közgyűlés megválasztja a tagozat elnökét, Wilier József kamarai képviselő, a magyar parlamenti csoport főtitkárának személyében, aki hatásos beszédben köszöni meg az iránta megnyilvánuló bizalmat. Hosszasan foglalkozik az asszimilálódás kérdésével. Tévednek azok. mondja, akik eltitkolják magyarságukat és azt hl szik, hogy azzal elismerés jár ki nekik o. románság részéről. Tévednek, mert. a túloldalon is csak megvetés fogadhatja őket. Kéri a bukaresti magyarokat, hogy ügyesbajos dolgaikban forduljanak hozzá bizalommal. Midőn vállalta az elnökséget, tudta, hogy azzal nagy teher fog járni, de vállalta, mert kötelességének érzi ezeknek az uj feladatoknak is a vállalását. A kongresszus Gyárfás Elemér szenátor zárószavaival ér véget. Gyárfás felhívja a hallgatóság figyelmét azokra a kötelességekre, melyek a népszámlálással várakoznak a magyarságra. Majd tolmácsolja a párt elnöki tanácsának üdvözletét. Lelkesítő szavakat intéz az uj tagozathoz, melynek munkájára Isten áldását kívánja. !Kertész József: „ Dalol a tenger és én hallgatom“ című szines, eleven, tengerész tárgyú novellás kötete megrendelhető a „Keieii Újság“ könyvosxtó- tyátöl, (Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii, Mátyás király tér 4 sz.) Az „Erdélyi Magyar Könyvtár“ kiadásában megjelent disxes kiállítású mii ára csak 6© lelt amelyhez a vidéki megrendelőnek 11 lei postaköltséget számítunk lel. Bethlen György 2 „ígéretek politikája helyett az áldozatok politikáját vállaljuk \u Nézze meg és gyönyörködjék a „ROYAL BAR“ decemberi második félhavi uj műsorában, melyben többek között fellép a világhírű »NILSSOX lit!®« SÂÎ5 OLCSÓ ÁRAK. - FJőadás utón az uriközönség táncol. > KíTttNÖ .JAZZ. Halló!
