Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-15 / 280. szám

XIII. ÉVF. 2S0. SZÁM. BfZTONSAG-TABLETTAK Az uj kereskedelmi törvény biztosítja a kisebbségi részvényesek fokozottabb véde mét Az erdélyi magyar mezőgaz­dasági szakoktatás kérdése Bukaresti tudósítónk jelenti: Az uj keres­kedelmi törvény tervezetének kinyomtatása fo­lyamatban van és a jövő héten a törvényja­vaslat megjelenik. Az uj kereskedelmi törvény fontos és radikális intézkedéseket tartalmaz a részvénytársaságok működésével kapcsolato­san. A törvényjavaslat értelmében a részvény- társaságok igazgatósága maximálisan hét tag­ból állhat. Ugyanaz a személy maximálisan csak hat vállalat igazgatóságának és maximá­lisan három vállalat végrehajtóbizottságának lehet tagja. Az a részvényes, aki a részvény- tőke 10 százalékának birtokosa, jogosult köz­gyűlések összehívására és tagot delegálhat az igazgatóságba a gestio ellenőrzésére. Ez az in­tézkedés a kisrészvényesek érdekeinek védel­mét célozza. A törvényjavaslat Erdélyben is bevezeti a korlátolt felelősségű társaságok (G. in. b. H.) formáját. (Ilyen társaságok eddig csak Buko­vinában működtek, a régi osztrák kereskedel­mi törvény értelmében. A szert.) A törvényjavaslatot még a karácsonyi ün­nepek előtt megküldik a különböző gazdasági érdekképviseleteknek és kikérik azok vélemé­nyeit. Ez a törvénytervezet nem érinti a rész- vénytársasági alapon működő biztosítóintézete­ket, mert a biztosítóintézetek működését és el­lenőrzését a mult évben megszavazott külön törvény szabályozza. dományos pályákra előkészítő iskoláik átszer­vezésével. Lássuk azonban, hogy tulajdonképpen mi­lyen iskolák állíthatók fei, milyen előképzett­séget igényelnek, mire képesítenek és egymásba hogyan kapcsolódnak azok? Az alsófoku gazdasági iskola 3—4 éves a gyakorlati évvel együtt, ha 4 elemiből vétetnek fel a tanulók; 6 vagy 7 elemi iskolai vagy két középiskolai végzettséggel II. osztályba vehe­tők fél az ifjak, vagy az iskola 2 éves is lehet. Az ifjak 13. éves korban vehetők fel az alsófoku iskolába, amelynek elvégzése esetén egy évre csökkentett katonai szolgálati időre tarthatnak igényt. Nem önkéntességi jogra. Négy elemiből mehetnek kertészeti, méhé­szeti, tejgazdasági, erdészeti, vincellér iskolák­ba is. Itt tovább nem haladhatnak, mig az alsó­foku iskolai végbizonyítvány alapján átléphet­nek a II. fokú, vagyis gazdasági középiskolába. A gazdasági középiskolába azok a 15—16 éves ifjak vehetők fel, akik az alsófoku gazda­sági iskolát vagy 3 gimnáziumot, vagy hasonló- rangú iskolát végeztek. A középiskola 4 éves, a gyakorlati évvel. Ennek sikeres elvégzése egy éves önkéntesi szolgálatra jogosít. A gazdasági középiskolát végzett ifjak a gazdasági akadémián folytathatják tanulmá­nyaikat, ahova középiskolai, érettségi bizonyít­vány alapján is felvehetők. Az alsó-, közép -és felsőfokú gazdasági is­kola végzett növendékei az állami magángaz­daságoknál és gazdasági egyleteknél nyerhet­nek végzettségüknek megfelelő alkalmazást, avagy saját gazdaságukban hasznosíthatják tu­dásukat, A szakoktatásról szóló törvény egyik feje­zete a gazdasági ismeretek népszerűsítését tár­gyalja. A négy elemi elvégzése után az ifjak tanon- coknak, inasoknak állhatnak be oly;Tn állami, vagy magángazdaságokba, amelyek tanonckép­zésre jogosítványt szereztek. Az inas- vagy ta­nonciskola 2—3 éves és segédmunkási képesítést nyújt, A felső gazdasági elemi iskola a gazdálko­dás alapfogalmait ismerteti. A téli gazdasági tanfolyamok korhatárhoz nem kötöttek. Tartaniuk 1—2 félév. Elvégzésük csökkentett idejű katonai szolgálatra jogosit. A téli tanfolyamokon oldható meg a felnőttek oktatása is. A gazdasági ismeretek népszerűsítésének módjaira vonatkozólag még felsorolja a tör­vény a vándortanfolyamokat, felolvasásokat, vita gyűléseket, kirándulásokat, kiállításokat, szál,'lapokat, mozit, rádiót. A szakiskolákhoz cs téli. valamint vándor- tan folyamokhoz alkalmazandó tanerők képesíté­sét is előírja a törvény. A tanárok és mesterek külön felvételi vizsgát kötelesek tenni. Az állami iskolákat az állam adminisztrál­ja, a magániskoláknál csak az oktatás menetét ellenőrzi az állam, az adminisztrációt illetőleg csak azt igényeli a törvény, hogy az iskola­BIZTONSÁG-TABLETTÁK Gyógyszertárakban és drogériákban jpmwmmsm Mlsideiakí csak a Sándor céff olcsó kará­csonyi vásárijáról beszél. Vágja ki ön is az sianfi BCSfIT és használja fel. melyet a vásárolt áru - értékének 10 ssá- , sssiékáfoan készpénz fizetés I ftysofin! lotiammk cl. Krvc- ; nyes a mai naptól december 24-ig. i SÁNDOR harisnya szaküzlete, Cluj- I Kolozsvár, Piaţa Unirii 9. szám. ­A lenti BON érvényes a kirakataimban feltüntetett olcsó versenyárakra Is. A kiválasztott áruk ellenértéke 20%-ának lefize­tése mellett csomagját félretesszük és ráér december 24-ig kiváltani. SÁNDOR harisnya ssaltiizlete, Citsi-Ko» ioxsvár, S». Unirii 9. •• 'rr rii—«miniiiiiiiiBMiiii'iiiin'Miiniw (Kolozsvár, december 13.) Az erdélyi ma­gyar kisgazdák milliói gazdasági szakiskolai képesítés nélkül folytatják a gazdálkodást, mi­vel köztudomásúlag az impérium átvételekor a tordai Szabó József-féle, az algyógyi gróf Kun Kocsárd-féle és a Csíkszeredái Székely Magán­javak tulajdonában levő magánalapitásu föld- mivesiskolákat is átvette az állam és nem en­gedte meg ott a magyarnyelvű szakoktatást. Egyedül Csikszeredán szerepelt a magyar, mint kisegítő nyelv az első éven. A helyzet ma semmivel sem különb, mint ezelőtt tíz esztendővel. De változások előtt ál­lunk, amennyiben az algyógyi iskola állami bérlete 1930. december 31-én lejár. Hogyan fog lefolyni az iskola átadása és átvétele, az a jövő titka. A Csíkszeredái földmivesiskolát, mint ilyent, megszüntetik és csak téli tanfolyamo­kat fognak ott tartani. Eddig a szakoktatás kérdésében szakokta­tási törvény hiányában semmit sem lehetett cselekedni. Az idén, miután a törvényt megsza­vazták, sorra kell vennünk a lehetőségeket, amelyek az erdélyi magyar gazdaközönség ré­szére nyitva állanak. Elsősorban is nézzük az állam kötelezettsé­geit! A törvény 10. szakasza kimondja, hogy: „az etnikai kisebbségekhez tartozó román állam­polgárok által lakott vidékeken a mezőgazdasá­gi oktatás nem román nyelven is folyhat1'... te­hát oda kell hatnunk, hogy a magyar vidékeken levő állami gazdasági szakiskolákban magya­rul is oktassanak, vagy külön magyar úyelvii gazdasági szakiskolákat állítson fel az állam. A törvény 3. szakasza értelmében magáno­sok, erkölcsi testületek is állíthatnak fel gazda­sági szakiskolákat. A magyarság anyagi viszo­nyai és egyéb körülményei folytán erre csak az egyházak volnának ma képesek, esetleg a tu­Sealöundsk , . . 5000 Bejtől \ Csikóbundák, . 10.000 lejtől] HAGY VÁLASZTÉK SÜSSEM SZŐR «.ÉBER ! | l SIESSEN, MIG NEM ADTUK EL ŐKET!! Ş DÉRI SZÖRMEÄRUHÄZ'I "| STRAPA MÍHOÍAr-8ÖUiUI 3.j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom