Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-14 / 279. szám

4 *3P8?ara XIII ÉVF. 279. SZÁM. BRSäWsra» Ápold gyermekedet Höfer hintőpor, krém, szappannal TTtUXHXTm TI ».mUJUJTTl n iTT~ cKt*:«x3arj!J*L«jnr*jn lelentaiinh népszáFnlálú-bizfasnah! Räducanu munkaügyi miniszter a népszámlálásról szóló törvénynek a parlament szak­bizottságában történt tárgyalásakor kijelentette, hogy a népszámlálásnál az ország társadal­mának közreműködését igénybe akarja venni, hogy minél pontosabb és igazságosabb munka legyen végezhető. A népszámlálási törvény nemrég megjelent végrehajtási utasítása 20. §-ának c. (és i.) pontja népszámlálóbiztosként sorolja fel azokat a magánszemélyeket, akik önként vállalkoz­nak erre a munkára és méltók a bizalomra. A tanszemélyzet, a klérus, a közigazgatási személyzet, a pénzügyi és adó tisztviselőktől eltekintve az egész állami tisztviselői kar, sőt községekben a csendőrök és határőrök (granicsá- rok) is kijelölhetők erre a munkára, mégis úgy gondoljuk, hogy ha románul jól tudó magyar testvéreink közül önként vállalkozók minél nagyobb számmal akadnának, az a körülmény, hogy a „kisebbségekhez“ tartoznak, nem szolgálna a jelenlegi munkaügyi miniszter urnái sem okul szolgálataik visszautasítására. Mert hinni és remélni merjük, hogy egy nemzetki­sebbséghez váló tartozás nem tesz valakit méltatlanná a bizalomra. Éppen ezért felhívjuk románul tudó magyar testvéreinket, hogy minél számosabban je­lentkezzenek népszámlátóbiztosul. Falun a községi jegyzőségen, primpretori hivatalban, váro­sokban a prímáinál történik a jelentkezés. Kívánatosnak tartjuk, ha a jelentkezés alkalmával néhány sorból álló kérvényt is vigyenek magukkal, melyet a munkaügyi miniszterhez ((Mi­nisterul Muncii, Sănătăţii si Asigurărilor Sociale) címezzenek. niiiivnoK! Gyermekeiteknél a szülők anyanyelve íran­dó be az összeirási ivre. Magyar szülők gyerme­keinek magyar az anya nyelve! Magyarok! Akinek román állampolgársága még nincs elismerve, nyugodtan vallhatja ma­gát román állampolgárnak, mert az a döntő, hogy a román állampolgárságot élvezitek, „hon­talanok“ nincsenek! MAGYAROK VAGYTOK-Ef ■ Azt fogják tőletek a népszámlálás napján kér­dezni, hogy mik vagytok? Hűséges fiai vagy­tok-e a nemzetnek? Avagy megszüntetek ma­gyarok lenni? Bátran feleljétek! Ne ingadozza­tok! Ne habozzatok! Arra a kérdésre, hogy mi az anyanyelve­tek, mi a nemzetiségetek, büszkén mondjátok meg, felemelt fővel, hogy MAGYAR! Átszervezik a CFR személyzetét Ezután csakis érettségízeit, vagy akadémiai végzettségű tisztviselőket alkalmaznak — Uj iskolákat szerveznek (Kolozsvár, december 12.) A vasút igazgató­sága nemrégen uj tervezetet dolgozott ki a CFR személyzetének átszervezéséről. A bevallott cél az volt, hogy a vasút tisztviselőit minél maga­sabb nívóra emelje és a régi magyar rezsimhez hasonlóan csak szakképzett, emberek juthassa­nak be a CFR-hez. Evégből elhatározta, hogy a jövőben csakis érettségizett, vagy pedig aka­démiai végzettségű tiszt viselőket fog alkalmaz­ni azokra a pozíciókra, amelyeket eddig csak 4 osztályhoz kötött, A terv szerint legelőször a. pénztárnoki és számadás vezetési képesítések kerülnek revízió alá. Ezek helyett segédköny- velőket, úgynevezett ..ajutor contabil“-eket fog beállítani, akik a kereskedelmi akadémiákból kerülnek ki és Bukarestben külön felvételi vizs­gákat tesznek. A vonatkozó rendelet nemrégen jelent meg és már meg is indult ennek végre­hajtása, A napokban lezajlott az első felvételi vizsga, amely mintegy 120 akadémistát képesí­tett segédkönyvelői munkára. A megüresedő helyeket velük fogják betölteni. Lényeges módosítást szenved a forgalmi is­kolák rendszere is. Ilyen iskolák minden fonto­sabb vasúti központokban, tehát Kolozsváron is vannak. Az eddigi rendszer abszolváláshoz kötötte a felvételt és emiatt a forgalmi iskolá­kat, helyesebben tanfolyamokat eláraszottták a negyedik osztálynál elakadt fiatalok. Az uj rendszer szerint ezentúl csak érettségi bizonyít­vánnyal lehet beiratkozni a forgalmista isko­lákba. Végül beállítanak egy felsőbb „kitermelési iskolát* „şcoala superioara de exploatare*, amelynek az lesz a feladata, hogy európai szín­vonalú embereket képezzen ki a vasút számára. Ezért évente 80 tanulót küld ki Európa külön­böző országaiba, hogy a helyszínen tanulmá- nyozzák a vasutak modern szervezetét. zm: 5 „Trassftaia" Bank Részvényíársaság CLUJ-KOLOZSVÁR Fíókintézetek Törd a Gyulafehérvár Marosujvár Maroshéviz Ditró Gvergyószentmiklós Csíkszereda Csikszentmárton Kézdivásárliely Mécs Kirendeltség: Aranyosgyéres Elfogad betéteket, leszámítol váltókat, bárhova teljesít átutalásokat, meghitelezéseket Fogalom a közönség körében az a tisztaság, rendés előzékeny kiszolgálás,melyet 20 százalék engedmény adása mellett nyújtunk ezen lap ol­vasóinak Legolcsóbban nálunk étkezhet, mert olcsó árainkból külön kedvezményképpen (P. í.50-es menüt kivéve) 10 ssssalék engedményt adunk. — Semmi költsége sem az érkezéskor, sem az elutazáskor, mert szemben vagyunk a Keleti pólya* udvarral. Magyaros vendégszere­tettel várjuk családi szállodánkban. FARK szálloda, Budapest, VIII, Baross-tér 10 Szem­ben a Keleti pályaudvar érkezési oldalával. Amikor a férj váló­keresetét felesége naplójára alapítja A magyar Kúria elutasította a keresetet (Budapest, december 12. Saját tud.) A bu­dapesti kúria előtt a napokban igen kényes ügy fordult meg, Salamoni ítéletet várva. Arról van szó, hogy egy férj válókeresetet indított fe­lesége ellen s ennek okául azt hozta fel, hogy véletlenül hozzájutott felesége naplójához, aki elég könnyelmű volt, azt egy nap Íróasztalán felejteni s ebből a naplóból szörnyű dolgokat tudott meg, mely összetörte egész idealizmusát és feleségébe vetett hitét. És itt adjuk át talán a szót a Kúriának, amely az ítélet indokolásá­ban többek között a következőket mondja: — A férj megítélése szerint felesége bizony­ságát adta annak, hogy a házasságkötés első pillanatától kezdve csak a színlelés és a családi élet megalázásának gondolatát vitte az együtt­élésbe, minden lépését csak számítás és anyagi érdek vezette, a házasságtörés gondolatá­val is nyíltan kacérkodott, az anyaság első jeleinek elérkeztével pedig két­ségbeesett és kifejezést adott annak a szándé­kának, hogy az anyai örömöktől magát meg fogja menteni. A bajbajutott asszonyka azzal védekezett, hogy a napló csak meggondolatlanul papírra. vetett regénytöredék, a valóságtól távol álló megnyilatkozásait tartalmazza, amelyekkel magát a férjével szemben tanúsított maga,tar­tásában soha nem azonosította. Ez különbén nem volt vitás, mert még a bontóperrel fellépő férj sem állította, hogy felesége vele szemben rövid házaséletük alatt nem volt gyöngéd és figyelmes. A királyi Ítélőtábla a házasságot felbontot­ta, a Kúria pedig a válási keresetet — az ítélő­tábla véleményével és Ítéletével szemben — el­utasította. Az indokolás szerint a napló veze­tésének a nő személyi önállóságából folyó joga a házasság megkötésével sem szenved csorbát, amiből kifolyóan a napló fölött Írójának a fel­hatalmazása nélkül a férj sem rendelkezhetik szabadon és önhatalmúan magát ennek birtoká­ba nem helyezheti. A nőnek ez a joga korlátoz­va csak annyiban van, amennyiben azt a házas­sági jogok és kötelességek, a házastársak társa­dalmi, vagy más lényeges viszonyai megköve­telik, a férj tehát a család anyagi és erkölcsi javainak védelmére vonatkozó hivatásán ala­kuló családfői minőségénél fogva megokolt esetben nejét a napló vezetésétől eltilthatja ugyan, sőt a házastársak közötti belső viszony megzavarására vezetett súlyos gyanuokok bir­tokában saját és családja fontos érdekeinek vé­delmében a naplót birtokába is ejtheti, tartal­mát is megismerni jogosult, kellő jogcím nél­kül azonban a nőnek közlésre nem szánt, kizá­róan a maga részére megtartani kívánt és ebből a célból lezárva tartott naplójában kifejezett gondolatait, érzelmeit és érzéseit a férj ellen­őrizni jogosítva nincs. Mivel pedig az adott esetben a fiatal asszony magaviseleté férjével szemben egyébként kifogástalan volt, mivel semmiféle egyéb különös gyanuok ellene fel nem merült, férje helytelenül cselekedett, ami­kor kellő ok nélkül a beléje helyezett bizalom­mal visszaélt, felesége naplóját jogcím nélkül megtekintette és elolvasta. Ezért tehát a leg­felsőbb magyar biróság a férjnek a házasság felbontása iránti keresetét elutasította. A Kúria tehát nem bontotta fel a házassá­got. De ezért vájjon boldogan és zavartalanul fognak tovább is együtt élni a házastársak? Mert hiszen ismerni kell a férj pszihologiáját. Ha még azt a ritka föltevést is megkockáztat­juk, hogy a férjnek valamit visszamondanak feleségéről, az a régi törvény szerint mindig maga keres cáfolatot a hallottakra s igyekszik feleségét menteni. Egy ilyen napló azonban rosszabb, mint egy szavakba öntött vallomás. Ezek az egymásután sorakozó és súlyos szavak­ká alakuló betük megmaradnak, nem magyaráz­hatók és ritkán tehetőK jóvá. Bizonyos, hogy a házaspár együttélésére — legalábbis a régi bol­dogságban — sok valósziniiség nincs. Egy napló miatt,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom