Keleti Ujság, 1930. december (13. évfolyam, 268-291. szám)

1930-12-13 / 278. szám

XiU. ÉVF. 278. SZÁM. % 3z igazságügy példátlan anomáliáira miitatott rá Boita Romuius a szenátusiul „A bírónak ismernie keíí annak a népnek nyelvét, amelynek körében hivatását gyakorolja!“ ("Bukarest, december 11.) A szenátus csü­törtöki ülésének nevezetes eseménye Boila Ro­mulus napi rendelőt ti felszólalása volt. Boila Romulus az igazságügy miniszterhez fordult felszólalásával és az igazságszolgáltatás helyze­tét kritizálta. Bevezetésében méltatta a kor­mány eddigi munkáját, hangoztatta azonban, hogy a. végzett munka dacára még nagyon sok a tennivaló és különösen az igazságszolgálta­tással kapcsolatban csaknem az összes törvé­nyek és rendelkezések haladéktalan módosítá­sára van szükség. Szükségesnek tartja, hogy a sem mi tőszéknél egy negyedik szekciót állítsa­nak fel közigazgatási bírósági ügyek számára, hogy igy a semmitőszék a polgári ügyeket gyorsabban intézhesse. Meg kell állapítani Boila szerint a bi* rák anyagi felelősségének elvét minden késedelemért, ami a bíráskodásban, az ügyek lefolytatásában az ő hibájukból következett be. Már valóságos szokássá vált, hogy a bírák az ügyeket nem intézik el az első tárgyaláson, ha­nem újabb és újabb tárgyalásokat tűznek ki. A semmitőszék ítéleteit csak hónapok malva kéz­besítik ki. Szükségesnek tartja a bírák speeia- íizálását. egy alap a telekkönyvi restanciák elkészíté­sére. Ezt az alapot az igazságiigyminiszter és a pénzügyminiszter rendelkezésére kellett volna már régóta bocsátani. A hátralevő telekkönyvi munkálatok el­végzésére és a telekkönyvitek az ókirály­ságba való bevezetésére a leghelyesebb volna, ha hozzáértő és munkaképes nyugdíjas erdélyi és bukovinai tisztvi­selőket alkalmaznának. A telekkönyv elkészítése unnál sürgősebb, mert az szorosan Összefügg a földhitellel. Sürgeti a bélyegtörvény módosítását. Ma az a helyzet, hogy minden bírónak külön értelmezési elmé­lete van, amit a felek nem tudhatnak és ami miatt nagyon sok ügy vesztegel. Végül kéri a portárel-rendszer megszüntetését, mivel ennek a rendszernek semmi haszna sincs. Nitescu a bankbetétekről beszólt s azt tar­taná helyesnek, ha törvényhozásilag kimonda­nák, hogy a bankok csak alaptőkéjük kétszeresé­nek erejéig fogadhatnak el betéteket. Napirenden Biann szenátor, az akadémia I elnöke az általános politikai helyzetről, a pár- ltok egymás közötti politikai harcairól beszM. Zalozieski ruthén szenátor a királlyal szem­beni hódolat nyilvánítása után a rutén nép sé­relmeiről beszélt. A bírák sorshúzás után való kijelölése lehetetlen rendszer, mert hiszen egy bíró nem ismerheti a jelenleg érvényben levő román, magyar, orosz, osztrák, török, bolgár jogot és jogszokásokat. A bírói ké­pesítést magasabb nívóra kell emelni, ugy, bogy jogi doktorátus nélkül senki se állhasson bírói vizsgára. Decentralizálni kell a bírói vizs­gáztatásokat is, ugy, hogy a jelöltek minden egyetemi városban letehessék vizsgálatukat. Múlhatatlanul szükséges a törvények egysége­sítése is. A bírák és az ügyvédek számára egy­séges vizsga írandó elő. Nem tartja helyesnek » bírósági inspektorok intézményét és az a vé­leménye, hogy az ellenőrzést a törvényszékek­nél és a tábláknál a rangfokozat sorrendjében következő magasabbraugu gyakorolhassa a leg­jobban. A bírók ne álljanak a jövőben a minisz­ter fegyelmi hatásköre alatt. Lehetővé kell tenni, hogy a bírákat ugyanabban a városban lép­tessék elő, ahol azelőtt működtek, mivel jelenleg a birák valóságos vándormada­rak, ez a körülmény pedig működésüket nem befolyásolja kedvezően. Az előléptetéseknél he­lyes volna kikérni az ügyvédi kamarák vélemé­nyét is. hiszen az ügyvédnél jobban senki sem ismeri a bírót. Hangoztatta Boila Romulus, hogy (Dicsőszentmárton, december 11.) Az Orszá­gos Magyar Párt dicsőszentmártoni városi ta­gozatának intézőbizottsága illést tartott, ame­lyen a tagok nagy számban jelentek meg. Az ülést gróf Béldi Gergely elnök nyitotta meg, aki ismertette a munkanélküliek segélyezésé­nek és a város 1931. évi költségvetésének ügyét. A részletes felvilágosítás megadására Pék fi Géza helyettes polgármestert kérte fel, aki elő­adta, hogy a városi tanács illésén a munkanél­küliek segélyezésére a költségvetésbe felvett 100.000 ezer lej felhasználására vonatkozó előterjesztését magyar nyelven tette meg s emiatt Folea Augustin gör. kath. lelkész és Vnlcutiu giinn. igazgató in­dítványára a városi tanács a kérdést levette napirendről. Ismertette azonkívül a városi költségvetés ügyében a magyarpárti városi tanácsosok által elfoglalt álláspontot, melyek hatásaképpen a súlyos anyagi áldozatokat követelő költségve­tést visszaadatták az állandó bizottságnak át­dolgozás végett, hogy legalább is 20 százalék­kal kevesebb teher nehezedjék a város polgár­ságára. Pekri Géza arra való tekintettel, hogy a ta­nácsülésen felvetődött az a kérdés is, hogy a he­lyettes polgármester felettes hatóságtól függő hivatalnok lenne, kijelentette n gyűlésen, mi­vel ő a város magyar polgárságának bizalmá­ból kapta a megbízatást, az elmondottakból ki­folyólag elhatározta, hogy a megbízatást vísz­áz aadj a és kéri az intézőbizottságot, hogy mentse fel az alpolgármesteri állás to­vábbi betöltésének kötelezettségétől. Több hozzászólás után. a bizottság egyhan­gúlag ugy döntött, hogy nem tartja összeférk* tétlennek o két megbízatást, mert téves az az álláspont, mely szerint az alpolgármester, aki választás után egy párt bizalmából jutott a po zicióba, rendes tisztviselő lenne és ezért kés i Pekrit, hogy alpolgármesteri állását továbbra is tartsa meg megyei pártelnöki tisztével együ.G. A város érdekében erre ugyanis feltétlenül szükség van. Pekri Géza köszönetét mondott a megnyil­vánult bizalomért és lemondási szándékától el- állott. Bukarest ismét keresni akar a személyazonossági igazolványokon nyomdai munkára van szüksége, jjjl okvetlenül kérjen ajánlatot a jíl Lapkiadó Nyomdai Vállalat I tói, Kolexsvár, Egyetem u. 3 (Kolozsvár, december 11.) Megírta a Keltái Újság, hogy a jövő év elején esedékessé válik az uj személyazonossági igazolványok kiállí­tása. Ezzel az üggyel kapcsolatban a belügymi­niszter még a nyár folyamán rendeletet bocsá­tott ki, amelynek értelmében ugy a községek, mint a városok attól a nyomdától rendelhetik meg a szóban forgó nyomtatványokat, ame­lyiktől éppen akarják. Az egyedüli feltétel az volt, hogy a különböző helyeken elkészített iga­zolványok a belügyminisztérium által elkészí­tett minta alapján készüljenek el. Annál na­gyobb feltűnést keltett az elmúlt napokban az a hír, hogy a miniszter megváltoztatta állás­pontját s it.j rendelet szerint csak Bakarestben és egynéhány protezsált nyomdában lehet meg vásárolni az igazolványokat. Ez a hatósági intézkedés érthető megütközést váltott ki. A felháborodás oka tulajdonképpen abban rejlik, hogy valahányszor Bukarestben intéz­ték a nyomtatvány-szállításokat, rendszerint sokkal magasabb összegekbe került a városok­nak és községeknek, mintha egy vidéki nyom­dánál rendelték volna meg. A jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között viszont a legki­sebb összeg is nagy jelentőséggel bír a falvak háztartásában. Munkatársunk ez üggyel kapcsolatban kér­dést intézett Hodor Viktor tartományi állam­titkárhoz, aid H következőket mondotta: — A személyazonossági igazolványok előál­lításával kapcsolatban a belügyminiszter meg­engedte a községi elöljáróságoknak, hogy annál a nyomdánál rendeljék meg a szóban forgó nyomtatványokat, ahol akarják, azzal a felté­tellel, hogy előzetesen be kell terjeszteniük a különböző vállalatok által előállított igazol­vány mintákat. Ha aztán összehasonlítottuk a minisztérium formulájával, jogunk van meg adni az engedélyt az illető nyomdának, hogy az igazolványokat előállíthassa. Hodor államtitkár nyilatkozatához mind­össze annyit akarunk megjegyezni, hogy érte­süléseink szerint különböző okok miatt nem igen hagyják jóvá a benyújtott mintákul. Titedérl ksirácsony • fadísz LEPAGE'S“,. Vidékre postán utánvéttel, vagy előrendelve frankó. Küldjön 200 leit és közölje, hogy 10, 20, vagy 80 darabot kíván, szóval kevés gyö­nyörűt, különlegest, vagy több kisebbet? 10 csomag arany-ezüst lametta, 3 csomag ángy y tündérhaj és 12 ezüst jégcsap őf> lei. Gyö­nyörű csucsdisszei .együtt csak üö lei, — a bírónak ismernie kell annak a népnek anyanyelvét, amelynek körében hivatá­sát gyakorolja. Jj eljárásra van szükség a sajtóvétségek tekin- etében, hogy a sajtóperek valóban befejezhe­tik is legyenek. Az ügyvédtörvényt komolyan, igységes szellemben kell módosítani. Egységes Altételeket kell szabni az ügyvédi karba be- épni szándékozók számára. A jelenlegi ügyvédi iijak helyett az ügyek jelentőségéhez képest nagasabb dijak állapitandók meg. (?) Szüksé­ges volna, hogy a közjegyzői intézményt az igész országra kiterjesszék. Megállapította a izónok a telekkönyvi intézmény rendkívüli fon- osságát és sürgős intézkedéseket kért ebben az rónyban. Erdélyben nagy az összo-visszaság a elekkönyvek körül. Tudomása szerint van is Dicsőszeiit marton tanácsa levette a munkanélkíbSiseg; ügyét ana |»í remiről, mert Pekr*! helyettes polgármester magyarul tette meg; előterjesztését

Next

/
Oldalképek
Tartalom