Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-01 / 243. szám

37/7. ÉVF. 243. SZÁM. Dreyfus — a színpadon A memoárok, a régmúlt szenzációk felszinrehozá- íának divatját éljük és igy történhetett, hogy egyszer­re aktuálissá vált Dreyfus és a Dreyfus-pör, amely valamikor világszerte felkorbácsolta a szenvedélyeket. Dreyfus immár történelmi távlatba került, személye tagadhatatlanul izgató probléma ma is, más kérdés azonban, hogy beállitható-e színpadi cselekmény közép­pontjába? Úgy véljük, hogy ennek a nagyszabású po­litikai pörnek sokkal inkább van helye politikai röp- irodalomban, mint a színpadon. Hogy mégis odake­rült, azt talán annak lehet tulajdonítani, hogy a szín­ház válsága miatt a színigazgatók a legkétségbeeset- tebb trükköktől sem riadnak vissza. Ez esetben pedig sokkal inkább lehet építeni a közönség szenzációéhsé­gére, mint a színházban ma is irodalmat látó naiv lel­kek érdeklődésére. Pedig a pesti színház, amely G. Heföisch és W. Herzog urak megjelenetezett politikai riportját szinre hozta, az irodalmi velleitásoknak Is áldozni kivánt, amikor Kosztolányi Dezsővel fordittatta le a darabot. Ez sem változtat azonban a tényen, hogy egy eseményekkel túlzsúfolt bünpör egyáltalában nem alkalmas színpadi feltálalásra. Három felvonássá össze- tömöriteni egy ilyen igazán széles skálájú peranyagot, valóban nem mondható szerencsés ötletnek. Emiatt nem is sikerülhetett. Pedig a kolozsvári Magyar Szinház mindent elkövetett a még mindig várt és eddig sajnos, nem jelentkező kasszasikerért. A társulat legjobb tag­jai igyekeztek kihozni a német szerzők müvéből azt, ami kihozható. Ennek egyik dokumentuma, hogy ebben az évben először játszott a kolozsvári színpadon Jano- vics Jenő, aki kifogástalanul, átéléssel és a rutinos szí­nész csalhatatlan ösztönével alakította Zola Emil ro­mantikus alakját. Földényi László a dilemmában levő katona meghatóan hatásos jeleneteit részleteiben is pompásan kidolgozta. Forgács Labori védő szerepében nem annyira a nagykészültségü jogászt, hanem a bí­róságot fölényes intelligenciájával táncoltató ügyvédet alakította sikerrel. A többiek: Balázs Samu, Tóth Elek, Nyerges Ferenc, Kéthely, Tompa és Ihász a nehéz sze­repet nem ismerő művészek rutinjával sikeresen érték el azt, hogy az előadás végig zökkenésmentes volt. A női szereplők közül Kaszab Anna, Marsi Gizi és Szent- györgyi Mária harcoltak heroikusán és sok helyen ered­ményesen. A közönség hálásan fogadta a jól sikerült bravuiVis előadást, amely sok mindent pótolt abból, amit a szer­zők elmulasztottak. A MAGYAR SZTNTTAZ IRODÁJÁNAK HÍREI (*) Lehullott a rezgő nyárfa. Szombat este lesz a premiérje a Lehullott a rezgő nyárfa ciraü bűbájos ope­rettnek, melyre a szezon eleje óta készül a szinház sze­mélyzete. Szántó Mihály, az uj operett komponistája, nem Ismeretlen név a közönség előtt, ö irta a Hazudik a muzsikaszó és a Mit susog a fehér akác cimü operet­teket is, ez a két operett pedig emlékezetes sikert ara­tott mindenütt. Kolozsváron is egy csapásra népszerűvé váltak Szántó Mihály vidám, ötletes, pezsgő melódiái. A Lehullott a rezgő nyárfa messze felülmúlja Szántó Mihály eddigi darabjait is. Régen nem láttunk ilyen csupa-tréfa, csupa-derü, csupa-táno operettet. Az első felvonás nyitányától az utolsó felvonás fináléjáig nem fogy ki Szántó ötletessége. Maguk a színészek is annyit nevettek a próbákon, hogy gyakran meg kellett állíta­ni a munkát az általános mulatság miatt. Biztos, hogy a közönség még jobban fog mulatni a Lehullott a rezgő nyárfa előadásain. Ihász Aladár rendezi, Stefanidesz di­rigálja a darabot, a főszerepeket Karácsonyi, Betegh, Nádor, Tompa, Ihász játsszák. (*) Mint egy tavaszi nap, mint egy főnyeremény — mint egy jó szivar, mint egy pohár remek bor, — ezekkel a kétségtelenül jó dolgokkal hasonlítja össze a Leipziger Abendpost a tiroli énekes parasztszinház elő­adásait. A tiroli világhírű együttes a jövő héten három előadást ad nálunk s olyan uj stílust hoz közénk, amely bizonyára a legnagyobb érdeklődést fordítja feléjük. Szerdán délután hatkor a Négyszeres lakodalom cimü paródikus operettet adják, amelyet Lipcsében hónapo­kon át játszottak a nyáron zsúfolt házak mellett. Je­gyek előre válthatók a szinház pénztáránál vagy a Romania Artistica színházi ügynökségnél a főtéren. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Péntek: A Dreyfuss-per. (Harmadszor. A) bérlet 8.) Se- zatszárn: 38. Sze-- .í: Lehullott a rezgő nyárfa. (Operett újdonság, először. Karácsonyi, Betegh, Nádor, Tompa, Ihász). Premiér-bérlet 7. Sorozatszám: 39. Vasárnap d. u. fél 3: Az utolsó Verebély lány. (Kondor, Betegh, Nádor, Ihász, Tompa). Olcsó helyárakkal. Sorozatszám: 40, Vasárnap d. u. 6 órakor: Húzd rá cigány. (Operettuj- donság, mérsékelt helyárakkal.) Kondor, Kaszab, Betegh, Nádor, Tompa, Ihász. Vasárnap este fél 9 órakor: Lehullott a rezgő nyárfa. (Másodszor. B) bérlet 8. Sorozatszám: 41. Hétfő: Lehnllott a rezgő nyárfa, (Harmadszor. A) bér­let, 9. Sorozatszám: 42.) A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Csütörtök, péntek szombat 4 és 6 órakor, vasárnap fél 3 és 4 órakor: Nagyszabású kettős műsor. I. Zane Grey szenzációs regénye, az Élet diadala, wild­west történet 7 felvonásban, a főszerepekben? Nancy Caroll és Jack Holt. II. A Vörös boszorkány, kalandor történet 7 felvonásban, a főszerepkeben: Clara Bow és Richard Arien. Helyárak valameny- nyi előadás alkalmával 20 és 10 lej. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor: RKASE—FX'C nemzet­közi boxmérkőzés. (Széles, európai bajnokkal). Mér­sékelt helyárak. A ROMÁN OPERA MŰSORA. Vasárnap, 2 november, 1930 (délután): Mártha. Hétfő 3 Nov. 1930: Relache. (Szünet.) Emelkedő árak mellett keresett cikk lett a szalontai buza és a sörárpa Lanyha és üzletteien a kolozsvári árutőzsde A kolozsvári árutőzsde tegnapi napja a lany- liaság és iizlettelenség jegyében telt el. Tömeges volt az ajánlat az összes mezőgazdasági termények­ben, amelyek iránt azonban kereslet egyáltalán nem nyilvánult meg. Eladásra ajánlottak 250 mázsa ár­pát ab Kolozsvár 320 lejes árban, 300 métermázsa sörárpát ab Kolozsvár 320 lejes árban, 100 mázsa tengerit, franco Kolozsvár 340 lejes árban, 200 má­zsa uj tengerit 275 lejes árban, 1000 mázsa szalontai búzát 300 lejes árban, 500 mázsa braunschweigi ká­posztát ab Nagyenyed, 70 mázsa mákot ab Ara- nyosgyéres és 8 mázsa mustármagot. Kereslet csak dió és alma iránt érdeklődött. A gabonapiacon az árak köveset javultak. % szalontai búzát, amelyre eddig 280 lejes árban sem volt vevő, 300 _310 lejes árban keresik, a sörárpa iránt pe­dig 320_330 lejes árak mellett erős a kereslet. Ta­karmány árpáért állomásokon 260—270 lejt fizet­nek, a zab ára loco Kolozsvár 310 lej, vidéki állo­másokon 250 _260 lej. Tengeriért vidéki állomáso­kon 300_310 lejt kínálnak. A bab üzletteien, a ló­here és lucerna változatlan, a dió árában pedig ki­sebb méretű visszaesés észlelhető. A tegnapi tőzsdenapon egyetlen üzletkötés sem történt. TSnrénfla^aslűí készül a munkanélküliség megoldására Százezer lejig terjedő pénzbírsággal és 15 napi elzárással büntetik azt a munkaadót, aki hetenként nem tesz jelentést a munkás* létszámban beállott változásokról Bukaresti tudósitónk jelenti: Mironescu mi­niszterelnökhöz egész tömege érkezett a különböző memorandumoknak és javaslatoknak a munkanél­küliség problémájának megoldására. A különböző testületek, érdekképviseletek és vállalatok szüksé­gesnek tartották, hogy a kormány előtt erre a nagyfontosságu kérdésre vonatkozó álláspontjukat ismertessék. A miniszterelnök tegnap magához kérette dr. Ilatieganu Emil munkaügyi és népjóléti minisztert, akivel behatóan áttanulmányozta a beérkezett ja­vaslatokat. Iíatieganu miniszter Demetrescu munka­ügyi államtitkárral együtt javaslatot szerkesztett, amelyet a kormány gazdasági bizottsága és a mi­nisztertanács elé fog terjeszteni és amely a munka- nélküliség enyhítésének törvényes rendezését fogja célozni. Külön bizottság fogja a vonatkozó tör­vényjavaslatot kidolgozni, amely bizottságban a minisztérium megbízottam kivid részt vesznek a munkaadók és a munkások 'képviselői is. Hatieganu miniszter jól tudja, hogy az állam­nak nem áll módjában a kérdést teljesen kielégí­tően megoldani, mert az államot anyagi eszközei a legnagyobb takarékosságra kényszerítik és ezért társadalmi utón is meg akarja találni az eszközöket a munkanélküliek támogatására és foglalkoztatá­sára. Itt említjük meg, hogy a munkaügyi minisz­térium rendeletet bocsátott ki, amelynek értelmében az összes vállalatok, tekintet nélkül kereskedelmi vagy ipari jellegükre és arra, hogy társas vagy egyéni cégek-e, hetenként pontos kimutatásban kö­zölni kötelesek az illetékes munkaügyi inspektorá- tussal a munkások és alkalmazottak létszámában beálló változást, tehát az elbocsátást vagy újabb munkások felvételét. A vállalatok vezetőit 100 lej­től 50 ezer lejig terjedő pénzbírsággal sújtják., ha a statisztikai adatokat nem, vagy hibásan közlik és 1000 lejtől 100 ezer lejig terjedő pénzbírsággal, va­lamint 1 _15 napig tartó elzárással abban as eset­ben, ha rosszhiszemüleg hamis jelentést adtak a munkások és alkalmazottak létszámáról, illetve a létszámban beállott változásról­A szesztörvényben megállapított illetékeken kívül semmiféle más illetékkel nem sújtható a szesz- gyártás és az italmérés A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara a ke­reskedelem- és iparügyi minisztérium 94.029 _1930. számú leirata alapján az érdekeltek tudomására hozza, hogy a szeszgyártást és az italmcrcst szabá­lyozó törvény második szakasza értelmében a sze­szes italokra nem lehet semmilyen más illetékeket kiróni, mint amelyeket a vonatkozó törvény előir. A vármegyei, városi vagy községi hatóságok­nak tehát a szeszitalok gyártása és kimérése után nincs jogukban semmiféle illetéket követelni, csak azokat, amelyeket az uj szesztörvény megállapit. Poincaré szerint az érdekelt államoknak egységesen kell fel- lépnlök az orosz dumping ellen Párisból jelentik: Az Excelsior a buenos-ayresi La Náción-al egyidőben közli Poincare legújabb cikkét, amelyet az orosz dumpingról irt. A vissza­vonult francia államférfi a dumpingot az államok nyugalma ellen irányzott összeesküvésnek minősiti és sajnálkozik afelett, hogy az államok nem együtte­sen védekeznek az orosz törekvések ellen, ami ha­tásos ellenszer volna, hanem a széthúzásokkal lehe­tővé teszik a dumping erőteljes kifejlődését. Poincare hangoztatja, hogy a kormányoknak ügyelniük kell arra, hogy az oktalanságot elkövetők magukkal ne ránthassák az örvénybe a többi álla­mokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom