Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-01 / 243. szám
/Puamma» B35 tut. zvF. m. szám. Kifogásolja a cikk azt, hogy a magyar földművesek és kisiparosok súlyos helyzetét úgy állították be a szatmári határozatok, mintha ez a kormány kisebbségi politikájának eredménye lenne, noha az Adevcrul véleménye szerint a többségi iparosoknak és kereskedőknek is ugyanolyan rossz a helyzetük. A cikkíró végül pálcát tör a kisebbségi jogok mellett, sürgeti a kisebbségi törvény megalkotását, amely a törvényhozás elsőrendű feladatai között kell, hogy legyen. A kisebbségi törvénynek a gyulafehérvári határozatoknak a szellemében kell elkészülnie és a legszélesebb jogokat kell biztosítania a kisebbségek számára. Hivatkozik Csehszlovákia példájára, ahol kisebbségi miniszterek ülnek a kormányban s a kisebbségi jogok biztosítása egyáltalában nem volt hátrányára az ország belső fejlődésének. Hogy ismeri a Curentul a kisebbségi kérdést? A Curentul ugyancsak vezércikkben foglalkozik a szatmári nagygyűléssel. A lap szerint a gyűlés két dolgot demonstrált, azt hogy „Bethlen pártjának elégedetlensége nem a magyar kisebbségé“ és hogy „ez a párt arra törekszik, hogy a román-magyar barátság problémáját, minél megoldhatatlanabbá tegye.“ Az első állítást Hinleder Ákos felszólalásával bizonyítja, mert Hinléder egy olyan kolozsvári kis lapot ostorozott, amely româno fii s ez a lap képviseli a magyar kisebbséget, nem a Magyar Párt. Ilyen komolytalan megállapítások után felveti a kérdést, hogy miért mennének a magyarok Genfbe, mikor az optánskérdést, kielégítő módon megoldották s Románia aláirt minden olyan szerződést, amely alkalmas arra, hogy Európára a „legörökkévalóbb és legmennyeibb békét“ hozza És a román nép azt is tudja jól, hogy nem a hatá rok szétrombolása, hanem az európai közösség utján valósággal láthatatlanná tétele óhajtandó. Kifogásolja a cikk a gazdasági helyzettel szemben emelt kritikákat, mivel az ország rossz gazdasági helyzete csupán az általános helyzet következménye. A cikk azzal fejeződik be, hogy a Népszövetség ezeknek a hiábavaló agitációknak háborús erjesztő anyagát mindenesetre ki fogja operálni. Ez a cikk, amely nem alkalmas a polémiára a komolytalansága miatt, jellemző tünete annak, mennyire nem tudják, mi a kisebbségi kérdés. Annyira nem, hogy az optáns port a kisebbségek ügyének nézi. Azt a Curentul is nagyon jól tudja, hogy a Magyar Párt a magyar nép. De a régi nótát huzza. Bf. Srőí. H Heft! eo i Mszlé ff gazdasági Faiskolája és szol- lőoitvány telepe. Kívánatra ingyen küldi árjegyzékét, o Reteag.Jud. Someş fejj AAAAAAAAAAAAAAAA4A 8000 L. havi jövedelmet §§ garantálunk egy „RQYAL“- iéle gyorskötőgép beszerzésével. Azáltal, hogy állandóan és folytonosan az ilyen gépen készített zoknikat, harisnyákat és ruhácskákat elismert magas árakban visszavásároljuk, alkalmat nyújtunk Önnek arra, hogy egy biztosexistenciát és egy állandó keresetet biztosítson magának. Kérje még ma a díjmentes prospektusunk megküldését a „ROYAL“ kötőgépek medgyesi cégtől. — Postaiiók No. 7. „Nehezek a gazdasági viszonyok és rossz időben jött a terv“ — mondja Mihali polgármester a kolozsvári királyi palota gondolatáról (Kolozsvár, október 30.) Néhány hónappal ezelőtt nemcsak Kolozsváron, hanem az egész országban nagy feltűnést keltett az a beadvány, amelyet dr. Bianu Jenő, az államrendőrség vezérigazgatója nyújtott be a kolozsvári városi tanácshoz, felvetvén azt a gondolatot, hogy Erdély fővárosában Károly király számára királyi kastélyt építsenek. Azóta számtalan terv merült fel és látott napvilágot a lapok hasábjain arról, hol fogják felépíteni a királyi kastélyt. Sokan a Majális ucca szépségeit magasztalták, mások a Fellegvárat emlegették, mint a legalkalmasabb helyet arra, hogy ott építsék fel a királyi kastélyt. Legutóbb egy bukaresti híradás alapján megírtuk, hogy a Kolozsvár főterén lévő gyönyörű, bizánci stílben épült Bánffy-palotát szemelték ki királyi palotának. A hir Kolozsváron nagy feltűnést keltett s azért munkatársunk kérdést intézett Mihali Tivadar dr. polgármesterhez, hogy mennyiben felel meg a valóságnak a bukaresti tudósítás. Mihali polgármester, aki annak idején nagy szeretettel karolta fel az indítványt, ma már sokkal rezignáltabban nyilatkozott az uj királyi kastély felépítéséről, illetve a Bánffy-palota megvételéről. — Bármennyire szép a gondolat, hogy Kolozsváron királyi kastélyt építsünk, vagy esetleg már meglévő palotát megvásároljunk erre a célra, a mai nehéz gazdasági viszonyok a szép terv megvalósítása elé leküzdhetetlen akadályokat gördítenek. Kolozsvár városa kimondhatatlan anyagi nehézségekkel küzd, a szociális nyomor napról-napra nagyobb méreteket ölt és éppen ezért nem tartom valószínűnek, hogy a mai viszonyok között a tervet megvalósíthassuk. — A Bánffy-palotáról még egyáltalában szó sem volt, — mondotta Mihali Tivadar polgármester. Azok a tervek, amelyek az indítvány megtételének első pillanataiban felmerültek, ma a megvalósulástól sokkal távolabb állanák, mint valaha. Károly király az első pillanattól kezdve távol állott attól, hogy a hatalmas költségeket igénylő királyi kastély építkezésének kérdését felvesse. Minden ezirányu terv tehát, nem egyéb, merő találgatásnál. A! nép fantáziája gazdag, de Kolozsvár városa — szegény. BUKARESTI ERKÖ amely a mozi hom születik és hat revolverlövéssel, két áldozattal végződik (Bukarest, október 30.) A bukaresti szerelmi dráma, amelyről már a Keleti Újság is megemlékezett, a nagyváros mocsarának igazi lápvirága. Érdemes már tanulságainál fogva is közelebbről foglalkozni vele. A bukaresti Stan Tabera 6. szám alatt lakott egy özvegyasszony, Simoneta Anna három lányával. Hires szépség volt mind a három, bármikor kiállhatok volna i'gy nagyobbszabásu szépségversenyre. Pár héttel ezelőtt történt, hogy az egyik lány, a szépséges Nieolita, moziba ment. A plakátok szenzációs darabot hirdettek, amelyben arról volt szó, hogy egy idősebb ur szerelmes lesz egy fiatal leányba, akinél az öreg bonvivan forró szimpátiája megértő szivre talál. Nieolita kisasszony megváltotta a maga olcsó jegyét é elfoglalta a kijelölt helyet és a film peregni kezdett. De nem sokáig gyönyörködhetett zavartalanul a film szépségeiben, mert a mellette ülő idősebb, jól öltözött urat ngylátszik felbátorította s erősen fixirozta a mellette ülő bakfist. Rövidesen diskurzust kezdeményezett, a lány makacsul hallgatott. Szünet alatt azonban, mikor szemügyre vette a mellette ülő urat, látva, hogy 50 év körüli, elég jó megjelenésű férfi, akit tapasztalatlanságában előkelő gavallérnak gondolt, mindjárt megenyhült iránta. Az előadás további részét úgy nézték végig, hogy figyelmeztették egymást a sikerültebb és mulatságosabb jelenetekre. Az előadás végen az öreg gavallér hazakisérte a szép Simoneta leányt és udvariasan engedélyt kért arra, hogy látogatást tegyen a családnál. A mamának is szabályszerűen bemutatkozott: „Odeszky Jenő bankigazgató vagyok“ és már vetni is kezdte a kabátját. Azután ünnepélyesen kijelentette, hogy a leány rendkívül megtetszett neki és ha a mamának nincs kifogása ellene, feleségül fogja venni. Az anyósjelölt kérdéseire nagy hangon előadta, hogy: „mint bankigazgatónak hatalmas jövedelmem van s nemcsak a leányt, hanem az egész családot el tudnám tartani.“ A mama elhitte az ál-bankigazgató kijelentéseit. Ekkor váratlan fordulat következett. Kopogtattak az ajtón és belépett a család legfiatalabb, 15 év körüli leánya, aki éppen akkor érkezett haza. Odeszky urat most már az uj szépség kápráztatta el és újabb, bizalmas beszélgetésbe kezdett a háziasszonnyal: — Asszonyom, be kell vallanom, hogy ez a másik lánya még jobban tetszik nekem, mint a szép Nieolita. Éppen azért vele szemben lépek fel, mint kérő. A házassági fordulatot vehemens vita követte. Végül is abban egyeztek meg, hogy Odeszky Jenő bankigazgató ur kötelezi magát arra, hogyha a kislánnyal kötendő házasság az ö hibájából kedvezőtlen fordulatot venne, százezer lejjel és hatalmas ingatlannal kárpótolná a családot. Harmadnapra az ügy odafejlődött, hogy a szép leány Odeszky Jenő ur karján ellibegett. Egyelőre csak mint menyasszony költözött á lakására. Nehány nap múlva aztán kiderült, hogy a férjjelölt nem bankdirek- tor, hanem csupán fodrászlegény, alá ráadásul még egy kicsit öreg is. A menyasszony szakított vele s azután szóba sem akart, állani többé a levitézlett vőlegénnyel. Ezután történt, hogy az ál-bankigazgató megleste volt menyasszonyát, amikor Carol Pinath nevű uj udvarlójával hazafelé tartott, utána lopózott s abban a pillanatban, amikor belépett a szobába, hat revolverlövéssel leteritette a leányt is, az udvarlóját is. Mindketten azonnal meghaltak, a gyilkost pedig lefogták. Ez a legfrissebb bukaresti erkölesrajz. H legtöbb háborús re-1* génjét? közé tartozik « a Minerva könyvujdonsága: <f Huber: KH3I?ORflL ^ Ára 150 lei. Kapható a Minervánál, Str. <J Regina Maria (Deák Ferenc ucca) 1 sz. CM© METROPOL Restaurant A Mttropoí kávéháznak étterme newemtser hó 1-én teljesen újonnan átalakítva Majorosi vendéglős vezetése alatt snecjnyslsk !
