Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-06 / 246. szám
4 ssmsmm »it&nmimm XTU. ÉVF. 246. SZÁM. mmBB——in •awaw— mm PROBLÉmAK A könyv és a nép Mostanában sok szó esett a népkullura problémájáról. A kérdés maga azonban még mindig nem került abban a formában napirendre, melyet nagy jelentősége és sokoldalú szerepe éppen ma megérdemelne. Az oka ennek talán az, hogy a magyar társadalom tanult rétegei nincsenek mindig tisztában az igazi, a hasznos nép- müvcltség lényegével. Általában az a szokás, hogy a műveltség és müve- letlenség között az irás-olvasás tudományával hazunk meg többé kevésbé önkényes, de annál élesebb határvonalakat. Ebben a statisztika jár elől, amikor az analfabétizmus számaival méri le a különböző népek műveltségét. Ebből a gyakorlatból született meg az a konvencionális vélemény, mely az analfabéta tömeget egyszerűen műveletlennek minősíti, a nevét nagy üggyel- bajjal leiró falusi embert pedig a népiniivolteégrő! szóló számok öregbítésére használja fel. Egészen nyilvánvaló, hogy a kérdés nem ilyen egyszerű. Vannak analfabéta népek, melyek csodálatosam gazdag, eredeti és sokszínű kulturvilágban élnek. A mesék és legendák, a népművészet és népköltészet világa ez. Öseredeti, harmonikus és amellett csodálatosan termékeny kultúra, melynek értékét semmiesetre sem csökkenti az, hogy nem a nyomtatott betű utján, hanem szájról szájra terjed. Ilyen volt például az orosz paraszt régi világa. Most. úgy halljuk, hogy ott az analfabétizmus ellen szívós és eredményes harc folyik. Nagy- kérdés azonban, hogy a betű, amit az orosz paraszt ma kap, pótolja-e egyedül azt a tisztán csíliogó, mesékbe és a népművészetbe font kulturéletet, melyekből kiragadja. Ez a rikító példa azonban talán nem îs alkalmas a kérdés lényegének megvilágítására, mert túlságosan előtérbe állítja a világnézeti különbségei. A betűkul- tura és a népkultura között ugyanis az ellentét mindenütt meg van. Ott is, ahol nem a világnézetek közötti különbség az alapja. A kettő között a különbség körülbelül ugyanaz, mint a népművészet terméke és a gyáripar árucikke között. Mindakettő a szükségletek külső vonalait követi, elsorvasztja azonban a lényeget: a nép teremtő géniuszát. Anélkül, hogy a betűvel, amelyet cserébe ad, meg is tudná nyitni a nép számára a/.t a másik kulturvilágot, melyet a betű je.’ent. Nyilvánvaló, hogy az Írni és olvasni tudás semmit sem jelent mindaddig, míg azt a nép csupán jogi kötelezettségek vállalására használja fel, az a szellemi táplálkozás állandó és használt eszközévé azonban nem válik a kezében. Ebből a szempontból nő mérhetetlen fontosságúvá a népnek és a könyvnek viszonya egymáshoz. Az iskola, mint a városi műveltségnek falusi ügynöksége többet rombol, mint épít, hacsak fél munkát végez s nem tudja a falu népét egészen meghódítani a maga kultúrája számára. Ha pedig ezt a nagy és körülményes munkát egyedül elvégezni nem tudja, akkor segítségre van szüksége. Az iskolánkivüli népmüvclödésnek elsősorban ez a feladata. Bevégezni az iskola munkáját — ebben az értelemben. Bevonni a falu népét abba a kulturvi- lágba, melyben a város él. Ez a kulturvilág pedig ma •még az s azt hiszem, az is marad, amit a szó kulturális érteimében nemzetinek szoktunk nevezni; vagyis Bajái osnak, annak, ami egyik népet a másiktól megkülönbözteti. Ennek a hódító munkának egyik legfontosabb eszköze a népkönyvtár. S ez az intézmény akkor kapja meg igazi jelentőségét, ha ebből a szempontból nézzük. Az első feladata az, hogy a nép fia ne felejtse el az >1- vasásnak keservesen megtanult tudományát. Ezt azonban csak akkor fogja elérni, ha az anyag, amit nyújt, fűteni tudja a nép képzeletét. A háborut megelőző másfél évtizedben a régi Magyarországon nagy lendülettel fogtak hozzá állami és társadalmi szervek a népkönyvtár hálózatnak kiépítéséhez. A lendületet, mellyel ez a munka folyt, a számok mutatják a legjobban, melyekben az eredmények tükröződnek. Azokon a területeken, melyek ma Romániához tarotznak, nem kevesebb, mint 1417 népkönyvtár volt a háború kitörésekor használatban. Kérdés azonban, hogy ez a “tiszteletreméltó törekvés a helyes s a biztos utón járt-e? Ha a népkönyvtárak jellege szerint csoportosítjuk ezt a számot, akkor kiderül, hogy az 1417 könyvtár közül 831 tisztán gazdasági népkönyvtár volt. Olyan tehát, amelyik egyoldalúan gazdasági szakismeretek nyújtásával igyekszik a népnek kulturális érdeklődését ébren tartani. A többi 533 könyvtárnak nagyrésze pedig szintén inkább gazdasági Irányú könyveket kínált. A nagy jóakarat és áldozatkészség nem ismerte fel a kérdés lényegét. Mentségére szolgál azonban az, hogy mindenütt a világon, hol a falu kultúrájával törődtek, ugyanebbe a hibába estek. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem a gazdasági s . kismeret a tengelye annak a kuUurvi'.ágnak, melyben a nemzetek szellemisége él. Eeghübb tükre ellenben a szépirodalom. Különösen a szépirodalomnak romantikus formái. S ez a legalkalmasabb arra is, hogy a más külturvüágban élőkre vonzóerőt gyakoroljon. .Annál is Inkább, mert a városi kultúra felfrissülést és invenciót legtöbbször a másikból, a falunak világából merít. Az Erdélyi Magyar Évkönyv, melynek első évfolyamát a napokban bocsátottuk közre, megtette az első kísérletet a régi népkönyvtárháiózat számbavételére. Az adatgyűjtés valóban ijesztő képet mutat. Eszerint a hajdani 1417 népkönyvtárból csupán 179 áll még fenn. A 261.834 kötet 34.271 kötetre olvadt le. Bátran mondhatjuk tehát, hogy megsemmisült mindaz, amit a nép- kultúrának ebben az ágában teremteni tudtunk. Ugyanakkor azonban tisztában kell lennünk azzal is, hogyha valamit, úgy ezeket a hiányokat és veszteségeket minden áron pótolnunk kell. A népkönyvtár ma ezerszeresen megnőtt jelentőségében. Nemcsak azért, mert soha ilyen keserves szükségünk nem volt arra, hogy kultúránknak, kultúránk terheinek minél több hordozója legyen, hanem azért is, mert ma a könyv, a jó könyv, amely megfelel az említett feltételeknek, a leghübb és legbiztosabb közvetítője a kulturgondolatnak akkor, amikor a személyes érintkezésnek, személyes érintkezés szuggesztiv hatásainak oly sokszor vannak anyagi és hatalmi korlátjai. A munka ezeknek a nagy hiányoknak pótlására még az elmúlt télen megindult. Csaknem 100 — pontosan 97 — erdélyi magyar falu népét sikerült megszerveznünk abból a célból, hogy uj, erdélyi szellemű, Inkább szépirodalmi jeliegü népkönyvtár beszerzésére anyagi áldozatot hozzon. Nagy dolog ez, ha meggondoljuk, hogy azt a nagyszámú népkönyvtárt, melyről az (Budapest, november 4.) Szabolcska Mihályt kedden délután 3 órakor temették a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokából. A díszes, nehéz bronzkoporsót a virágok, koszorúk óriási tömege borította. A Ferenc József téren és a környező uccákban az emberek ezrei szorongtak. A temetésen az irodalmi, politikai élet kitűnőségei jelentek meg. Ott volt Klebels- berg közoktatásügyi miniszter, Berzeviczi Albert, Sipőcz főpolgármester, Kosztolányi, HerÉWikűir a szakácsnő gsraiezsái (Dés, november 4.) A’ dési betegsegélyző- pénztárnak 1904 óta Kiss Sándor az irodaszolgája. A derék ember a régebbi időben is a kötelességtudás és lelkiismeretesség mintaképe volt. Az impériumváltozás után azonban még fokozottab odaadással látta el teendőit, hogy a mindennapi száraz kenyeret biztositó állást meg tudja tartani magának. Egy darabig nem is volt baj. Senki sem irigyelte meg tőle ezt a sovány exisztenciát. Nemrégiben azonban váratlan meglepetés érte. A bukaresti központból arról értesítették, hogy előrehaladott kora miatt „nyugdíjazzák“. Természetesen, ahogyan nálunk szokás, nyugdíj nélkül. A szerencsétlen Kiss Sándor először nem akarta elhinni, hogy 58 éves korában az uccára teszik ki. De azért mégis csak kiváncsi volt rá, tulajdonképpen minek is köszönheti a bukaresti központnak iránta megnyilvánult jóindulatát. Rövid idő fl Utapar Őrt őst Könyvkiadó Társulat kiadmányait a más utón közölt előfizetési akción kívül az alábbiak szerint részletfizetési alapon is eladásra bocsájtjuk: 1. Albrich: A szembetegségek és szemtünetek összefüggése "a szervezet egyéb betegségeivel. 1929. — — — lei 748 2. Hari: Élet és kórvegytan. 1929. — lei 544 3. Matthes: A belső betegségek megkülönböztető diagnosztikája. 1929. - lei 1221 4. Ballagi: Bőrgyógyászati mykologia. 1929 --------------------------------------- lei 403 elöfib szólaltunk, kivétel nélkül ajándékba kapta a falu népe. Eredmény azonban ebből csak akkor lesz, ha ez csupán a kezdet. Az úttörő kísérlet. Minden magyar faluban meg keli alapítani az uj népkönyvtárat, azokban pedig, ahol az alap megvan, folytatni kell az építést. Igazi élet azonban ebbe a törekvésbe csak akkor fog szállani, ha mind az a népi és nemzeti gond, melynek sejtjei minden erdélyi magyar lelkében meg vannak, vérkeringéssé találkozik össze. Probléma ez, mely- lyel érdemes foglalkozni. Egyike annak a sok erdélyi magyar problémának, melyek megoldásra várnak. czeg Ferenc, Babits, Erdős René és még számosán. A halottat a Kisfaludi Társaság nevében Kozma Andor, a Petőfi Társaság nevében Pékár Gyula búcsúztatta. Raffai Sándor püspök mondotta a gyászbeszédet, Temesvár és Temesmegye magyarsága nevében. Ferenczy, Sándor Temesvár utolsó magyar polgármestere búcsúzott Szabolcskától. A beszédek elhangzása után az óriási tömeg megindult a Kerepesi temető felé. múlva kiderült a titok. A megüresedett állásra Bodea Gheorghe-t nevezték ki, aki mellesleg megjegyezve 63 éves, tehát sokkal idősebb, mint az elcsapott magyar tisztviselő. Kiss Sándor ezzel szemben olyan fizikummal rendelkezik, hogy Bodea úrral tízszer is birokra kelhetne. Az uj szolgának havi 3500 lej fizetést utaltak ki, sokkal többet, mint az uccára dobott magyar hivatalszolgának. Hosszú kutatás után végre az is kiderült, hogy ki volt az uj alkalmazott hatalmas protektora. Bodeanak a felesége Bukarestben szolgál szakácsnői minőségben, annál az inspektor nrnál, akinek a hatáskörébe tartozik a magyar emberek elbocsátása. Bizonyára nagyon finom ételeket készített, hogy törvénytelen eljárásra tudta inspirálni az inspektor urat. Mindenesetre jellemző a viszonyainkra: egy jó ebédért egy állás és egy tönkretett exisztencia. 5. Magyari—Kossá Gyula: Magyar orvosi emlékek. 1929. I—II. — — — lei 1088 6. Verebéiy : Sebészklinikai előadások I. 1930. - - — -------—------------lei 816 7. Széli: Egészségügyi statisztika. 1930. lei 952 8. Safi© alatt korányi: 17es©i»e- tsgséiiek c. ujj kösiyye. Ara lei 680 Ez a könyv november hónapban megjelenik. Fenti árak fűzve értendők. — Kötve minden könyv 102 lejjel több. Fenti könyveket egyenként havi 100—150 lei lefizetésre adjuk. A Matthes rendelésénél 300 leit kei I előre, a rendeléssel egyidejűleg beküldeni. i 'tánvélnél 30 lei többköltség, különben fenti árukban minden költség benne van. Studium S^aklapbehozatal, Nagyvárad, Strada Vlahuţa 26. SOLTOK ISTVÁN. Maggy részvét mellett temették el Budapesten Szabolcska Mihályt Egy jó ebédért állás a férjnek és útilapu az érdemes magyar tisztviselőnek
