Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-05 / 245. szám
XIII. tiVF, 245. SZÁM. Iss Szabolcsit® IRfhálg fistól® Szabolcska Mihálynak a holttestét átvitte a vonat a határon és a magyar irodalom rendkívüli kiválóságainak kijáró magas ravatalra helyezik el, hogy nemzeti hódolat koszoruz- hassa körül. Szabolcska Mihály itt élte le életének a legnagyobb részét s azután, hogy a nemzeti elismerés ölébe karolhatta Budapesten az ősz, öreg költőpapot, ide tért haza meghalni. Az az erdélyi lélek hozta őt ide közénk annakidején, ifjú korában, amely a magyar szellemiség haladásában feltűnő uj jelenségeket lelkesülő felkészültséggel várja, lesi, ünnepli. Mert a kilencvenes évek legelején a magyar közvélemény előtt úgy tűnt fel az akkor még ifjú Szabolcsba Mihály, mint akihez a magyar lirai költészet uj csillagfényes ragyogásának reménysége, sől hite fűződhetett. Erdélynek keble kitárult szá mára, ölébe hivta és büszke volt arra, hogy ennek az életnek, ennek a magyar költői fejlődésnek a számára otthont nyújthatott. Azóta a sors sok változatot rendelt az erdélyi ember egyéni életébe és az erdélyi föld hovatartozásába. Azóta Szabolcska Mihályt az egyházi hivatás és az egyéni rendeltetés a Bánság hatalmasan kifejlett nagy gyárvárosába vitte a magyar szónak és kálvinista hitnek prédikátorául. Azóta a történelem fordulata az erdélyi sors közösségre utalta azt a bánsági nagyvárosi templomot, annak papját és hivőseregét. Most, élete alkonyán, a magyar főváros irodalmi körei nyújtottak számára otthont és olyan kitüntető pie- desztált, amihez hasonlót csak a legnagyobb értékek érhettek el. Ez a kitüntető lekötöttség nem tudta úgy odaláncolni, hogy meg ne osv sza az életét Temesvár és Budapest között. Itt érte utói a Múzsa szárnyain közöttünk járt költőt a halál is, mert itt találta őt otthon. A mi kisebbségi sorsunknak otthonában kereste és találta meg a földieknek kikerülhetetlen Ítélete s szólította magához a magyar költőt. Az erdélyi sorsközösségben. A Szabolcska Mihály élete összelári.eolódott az erdélyi lélekkel s az erdélyi földnek a szeretete nem szünetelt az ő lelkében soha. A kolozsvári határ egyik kertes üdülő telepén, a széles gyümölcsösök mélyén, régen épült villaszerű nyaralóknak szeretettel körülvett vendége volt a nyári pihenőkre. Nem egy villának az oszlopán apró poémák lelhetők fel ma is, amiket Szabolcs- ka Mihály sajátkezüleg irt fel, emlékül egy-egy háború előtti jókedvű estnek, amiket az akkori kolozsvári szellemi világ sok tekintélyével együtt töltött el. Nyári pihenőre, gondolatkicserélésre, lelki üdülésre rendesen visszatért az erdélyi hegyek közé és eljárogatott a kolozsvári nyaralókba. Amikor megszállotta a történelmi változás szinte kétségbeejtő mélységes aggodalma az erdélyi magyarság lelkét, a kolozsvári főtér egyik sarokházának az erkélyén ült heteken át, naphosszat a már öreg Szabolcska Mihály és mondhatni, (szótlanul nézi»' mám: A világhírű tirolí énekes parasztsiinház vendégjátéka — November 5, szerda, délután 6 — Négyszereslakodalom (zene, ének, tánc) ___ November 6, csütörtök délután 6 — Aki utoljára nevet (xene> ének, tánc) — November 6. csütörtök éjje.l 11 — csak felnőtteknek Egy megzavart nászéj (énekes, pikáns boSiözat) az akkori uccának szokatlan forgalmát, melyben a hivatalokból, tudományos és kulturintézetekből kivonult magyar emberek küzködve cipelték vállaikon a rájuk szakadt egzisztenciális bizonytalanságot és az otthanta- lanság súlyos gondját. — Azért jöttem, azért ülök itt — mondotta e sorok Írójának is — hogy lássam é változást, itt Erdély szivében, az emberek arcán, járásán. Akkor még nem volt semmi szervezkedés, semmi közéleti megnyilvánulása az erdélyi magyarságnak. Mert amikor lassan megindult a históriai magyar passzivitás levetkőzése, akkor sűrűn kezdett idejárni ismét Szabolcska Mihály, a megmozdulások kolozsvári központjába, úgy is, mint a temesvári magyarság vezetőembere s úgy is, mint a magyarországi egyházi szervezetből kiszakított kálvinista egyháznak egyik legtekintélyesebb papja. Az első könyvek. Szabolcska Mihály maga beszélte, nem egyszer mondotta: — Engemet a debreceni kollégium tett olyan magyarrá, amilyen vagyok. Egészen szegény, iparoscsaládnak volt a gyermeke, akinek szegénységét az iskolamesterek vették pártfogásba, akinek tehetségét az iskola vette gondjaiba. A pestmegyei Ókecskén született s nem a szülők vagyona, mert az nem volt, tolta az iskolák egyik osztályából a másikba. hanem az a szerető felkarolás vitte -előre, amely már a gyermekkorban nagy jövőt jósolt neki. Kecskemét, Szarvas iskolái után még mint gyermeki fju jutott el a debreceni kollégiumba s bizony gyermekkorában sz akkori idők szolgatanulóinak sorsát is megismerte. A debreceni theológiának kiváló végzettségű fiatal papjaként segítették ki genfi és párizsi főiskolákra, ahol theológiát és irodalomtörténetet hallgatott. Onnan hazaTeljesitőképes és tekintélyes papírgyár pspirszakmában bevezeiettutazót keres azonnali belépésre Erdély, Bánát és Bukovina részére. Fényképes ajánlatokat „Papir- szakma Rbscpt 1254“ jeligén Rudolí Mosse, Bucureşti továbbit. küldött verseit kapta fel a budapesti irodalmi kritika és állította a magyar közvélemény elé, mint a magyar költészet hirtelen feltűnt, rendkívüli tehetségének a legnagyobb reményekre feljogositó verseit. Ezek közül a hazaküldött Szaboleska-versek közül az „Egy salzburgi esapszékben“-t és a „Párisi Grand Cafféban“-t például alig volt iskolázott magyar ember, aki ne tanulta és ne tudta volna. Hirtelen a legnépszerűbb magyar költők egyike lett és a hivatalos magyar irodalmi kritika is a legnagyobb elismeréssel karolta fel. Akkor már jelent meg neki egy könyve, még debreceni szénior korában adta ki, Időtöltésül volt a cime és a lapokban megjelent tárcáit gyűjtötte össze benne. Ez az első könyv a még ismeretlen Szaboleskáé volt, de a hazaküldött verseinek feltűnése után a legnagyobb érdeklődés várta az első verskötetét, amely 1894-ben jelent meg Hangulatok címmel. Egy erdélyi falu, a marostordai Fel falu hivta mag papnak 1892-ben és itt élt, innen küldözte fel Budapestre verseit, 1899-ig, amikor a Temesváron épült uj református templom és parochia papjává hívták meg. Az a költői irányzat, amit ő képviselt az elmúlt évtizedek magyar irodalmában, az Ady Endre megjelenésével kapott erős ostromot a szépirodalom nyilvános fórumain. Szabolcska, Mihály tántorithatatlanul tartotta magát és mellette állott főképpen Rákosi Jenő, aki mint kritikus, esztétikus és publicista, a maga jelentős nagy erősségével karolt bele a Szabolcska költészetébe. A két férfiú között benső barátság is fejlődött ki, amit nem lazított meg a közéjük esett politikai határvonal sem. Am impérítmwálfozás talán A Szabolcska Mihály életére ránehezedett sok gond és sok munka a kisebbségi sorsból. A püspök nélkül maradt egyházmegyék, egyházközségek közös szervezetbe építésének a munkájából nagy rész jutott a számá-a, messze elterülő földrajzi vonal református egyházközségeinek lett a püspököt iS helyettesítő esperese, majd az egyházkerületté alakulás kérdése, nehézségei, hivatalos akadályai- vették nagyon igénybe. Közben részt vett n Magyar Szövetség megalakításában, amelynek s később a temesvári Magyar Pártnak is elnöke lett, a központi vezetőségnek is tagja. Már nagyon megviselte a sok munka, amikor a temesvári reformátusok az ő fiát, Szabolcska Lászlót vitték melléje segédlelkésznek, akit nyugalomba vonulásakor örökébe rendes lelkésznek is megválasztottak. Másik fi.a, ifjú Szableoska Mihály törvényszéki bíró lett Budapesten, leánya, Láhny Arnoldné szintén ott él. Két gyermekének a közelségébe ment, amikor kiköltözött Budapestre, azzal a számítással, hogy az esztendők egy részét ezután is Temesváron tölti, a lelkész-fiánál. És azzal az elhatározással ment ki, hogy hátralevő idejét irodalmi munkásságnak kívánja szentelni. Könyvei. Szabolcska Mihály nevét minden magyar, iskolái járt ember ismeri. Körülötte viharzott le a háború előtti években kezdődött legérdekesebb irodalmi harc. A Magyar Tudományos Akadémiának tagja volt s a hivatalos magyar irodalomnak egyik legbensőbb embere. Nem volt ismeretlen tehát Budapesten, hanem hazament, amikor átköltözött. A Kisfaludy-Társaság főtitkárának választotta s ebben a magas irodalmi pozícióban alkalma volt munkásságát kifejteni. Az impériumváltozás utáni időben is két verses kötete jelent meg. Előbbi kötetei: Költemények (1905). Cjabb versek (1398), Versek (1898), Szabad órák, Áhitat, szeretet; Csendes dalok; A magam ösvényén; Szivem szerint; Dalok hazulról. Háborús versek könyve rinien kiadott egy anthológiát is, szerkesztett egyházi jellegű népies lapot, amelynek nagy részét ő maga irta és valószínűleg az utolsó esztendőkről maradt még hátán égy kötetre való kézirata. Hirtelen halál. Egész Temesváron nagy részvétet váltott ki Szabolcska "-Mihály hirtelen halála. Szeptember 3-án érkezeit feleségével együtt fiához, dr. Szabolcska László református lelkészhez, azzal a tervvel, hogy a telet itthon tölti. Tulajdonképpen nem is Szabolcska Mihály, hanem a felesége gyöngélkedett, de azért az ő szervezetén is meglátszott, hogy már előrehaladott korú. Pénteken este ki-ebb társaságban volt és jókedvűen, semmiről sem pana-zolva töltötte el az időt, este 11-ig. Ekkor azonban le akart feküdni és fia el is kisérte a halószobába. Mintegy rövid 5 pere telhetett el a lefekvése után s a fia újból visszatért a hálószobába, hogy megkérdezze édesapját, nincsen-e valamire szüksége. Ahogy a szobába benyitott, feltűnt, bogy Szabolcska Mihály lélekzAvételőt nem lehet hallani s az ágyhoz közeledve, hallgatózott. Apja már halott volt. Szivszélhüdésben, alvás közben halt meg. A következő órákban már táviratilag értesítették a halálesetről a -Magyar Tudományos Akadémiát. A halál Komág?, sfsgoS, francia, né- msşpf, ©íssijf esafrszKovék, szerb, horvái fordítások, (levelek, tudom ínyos, műszaki, stb. munkák), gépbediktálás, másolás, sokszorosítás DR. M A NDEL FORDITO IRODÁBAN, Cluj-Kolozsvár, Strada Memorandului Mo. 12. MEGÉRKEZTEK ^ süz őse! szezon divatlapjai a Mlnervsliiozl L'Enfant Elegant. L 100 Paris Succes . . . „ 110 Saison Parisienne „ 110 i Peifecíion . . . . „ 130 Smart ...................„HO Elite .......................L 145 Juno................ ... „ 145 Revue Parisienne „ 155 Grande Revue des modes................„155 Star ....................,160 A pénz előzetes beküldésére portómentesen küldi a Minerva Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Mária (Deák Ferenc ucca) 1 szám. ’ Uj szaküzlet l „HYGEÄ“ Sésztféray-Társaság nagybani CSÖMMS- á&SJ szaküzletét berendezte detail kiárusításra is. Mindennemű gummiáru, férfi és női óvszerek, hőmérők, kötszerek, betegápolási és születési felszerelések nagy választékban kaphatók. „HVGEfl11 GuvHisSárui« ssaMUz ete Cluj-lColozsvár, Síraáa N. Joíga (Jókai u.) 11. A volt Tacâmul ezüsiarugyár helyisége.
