Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-28 / 265. szám
.öSMl X7/Í. «FF. 265. SZÁM. ro im pa» pig kerül vetítésre a Magyar Színházban, u. m. csütörtökön ás pénteken 3, 5 és 7 órakor; szombaton csak 5 és 7 órakor; vasárnap utoljára d. u. fél 3 és 4 órakor. Helyárak valamennyi előadás alkalmával 20 és 10 lej. A MAGYAR SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Szerda: Eltörött a hegedűm. (Uj betanulásban, uj szereposztásban. Karácsonyi, Betegh, Nádor, Ihász, Tompa, Réthely, Lcövey, Selmeczy, Fülöp.) 17. A) bérlet. Sorozatszám: 72. Csütörtökön: Szerelem, mint orvos. (Énekes, táncos bohózat. Kondor, Betegh, Miklóssy, Fekete Mihály, Tompa, Földényi, Forgács, Fülöp, Rcthely, Lantos, Leövey, Selmeczy, Nyerges, Balázs, Révész stb. fellépésével.) Előtte: Regényesek. Rendezte: Horváth Árpád, m. v. 13. Premiérbérlet. Ssz.: 74. Pénteken: Szerelem, mint orvos. — Regényesek. (Másodszor.) 17. B) bérlet. Sorozatszám: 74. Szombat d. u. 3 órakor: Bánk bán. (Ifjúsági előadás, olcsó' helyárakkal. Rendezi Horváth Árpád m. v.) Bevezeti: Finta Gerö. Ssz.: 75. Vasárnap d. u. 6 órakor: Első tavasz. (Mérsékelt hely- árakkal.) Sorozatszám 77. Este 0 órakor: Vitkórííi. tBérletszünetben.) Sorozatszám: 78. A színház jegyei elővételben csak az Ellenzék főtéri könyvkereskedésében kaphatók. Napi pénztár esak a színháznál! A MAGYAR SZÍNHÁZ MOZI MŰSORA: Csütörtökön és pénteken 3, 5 és 7 órakor: Emil Jan- nings monumentális filmje, a HAZAFI, dráma 8 felvonásban, a főszerepekben: Emil Jannings, Florence Vidor, Lewis Stone és Neill Hamilton. Helyárak: 20 és 10 lej. Szombaton d. u. 5 cs 7 órakor, csak két előadásban, a HAZAFI. Vas írnap d. u. fél 3 és 4 órakor csak két előadásban, a HAZAFI. Helyárak: 20 és 10 lej. A ROMÁN OPERA MŰSORA. Péntek, .november 28.: Hoffmann mesél. Vasárnap, november 30.: Mignon. gyorsan és biztosan gyógyul az 1 doboz ára 95 lei. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. Laboratorul „Malarin \ Piaţa G. Cantacuzino No. 3. Bucureşti. cs utitiiitHjnuîiiiî ji!i^ íí ?i n !í ji l ÖZÚMZB ! JÍG Vihar az utolsó falat kenyerünk körül... A kormány tervezett malomrendelete a végsőkig* kiélezte az ellentéteket a malmok között — Eitiltják«e a vámmalmokat a kereskedelmi őrléstől ? (Temesvár, november 26. Saját tud.) A kormány — mint megírtuk — tervbevette a malomipar súlyos válságának erélyes kézzel való rendezését. A romániai malomipar termelése közismerten háromszorosan felülmúlja a szükségletet, de ugyanakkor a termelési felesleg exportálása lehetetlen. A malmok ilyen körülmények között csak redukált üzeminél dolgoznak, a legtöbb malomnak azonban nincs meg az a lehetősége sem, hogy a termeléshez szükséges forgótőkét biztosítani tudja. A kormány terveihez több kiváló szakértő hozzászólását kértük ki, akiknek véleményeit összefoglalva az alábbiakban adjuk. Mi az oka a romániai lisztpiac tnlterhelésének? A helyzet objektiv megítélése céljából véleményt kértünk egy szakmai kereskedőtől, egy kismalmostól és egy nagymalmostól. A szakmai kereskedő, aki objektiv szakértő, a következőket mondotta: — A háború után a hazaömlő tömegek kenyeret akartak és a kenyérfogyasztás világszerte — a 9 milliós emberveszteség ellenére — két és félszeresére emelkedett. A legjobban illusztrálja ezt a süteményfogyasztás. A háború alatt nem volt péksütemény. Amikor az első sütemény újólag megjelent, egy ember átlag 3—4—5 süteményt fogyasztott. Ez a szám ma már leesett, a sü- teményfogyasztá3 minimális. Ezt megelőzőleg a malomiparban óriási konjunktúra keletkezett. Egymásután épültek a modern felszerelésű, aránylag nagy kapacitású kismalmok, a romániai nagymalmok pedig — visz- szahóditva külföldi piacaikat — erős exportpolitikát folytattak. Az uj malmok kitűnő berendezésükkel elsőrangú lisztet produkáltak, a régi malmokat rekonstruálták. Minden rekonstruálás üzemnagyobodással jár, tehát ez is emelte a malomipar teljesitőképességét. — A konjunktúra az 1925 év közepéig tartott, majd az amerikai liszt versenye, valamint a rossz üzletpolitika a román lisztet az 1925 év végén kiszorította a világpiacról. A nagymalmok, melyek a belföldi piacot eddig a modern közép- és kismalmoknak hagyták meg, most kénytelenek voltak a belföldi piacot egész üzemükkel forszírozni. Ez a piachódítás egybeesett a fogyasztás csökkentésével. Az 1926 év végén a szükséglet a békebeli nivón aló! mozgott. Miután a kereskedelmi piac nem elégítette ki a nagymalmokat, felállították a cseretelepeket, amelyekkel a a vámmalmok piacára törtek be. A lisztet itt búzáért cserélik, vagyis a cseretelep a termelő fuvarozási kedvezménye, aki Így nem kénytelen a vámmalmokat lgénybevenni, mert elsőrangú nagymalmi lisztet kap a vámmalmok lisztje helyett a gabonáért. A cseretelep-rendszer főleg a Bánságban ismeretes és a vámmalmok krízisét ea Idézte Miért törtek be a vámmalmok a kereskedelmi piacra? — A vámmalom, a régi magyar területek • specialitása természetbeni bérért, a gabonaárak 10—14 százalékáért dolgozik. A legminimálisabb kalkuláció szerint egy mázsa búzának felőrlése önköltségi árban 50 lejbe kerül. Amig a mult év kezdetén a buza ára 700 lej volt, tehát a 14 százalékos vám mellett a malmok igen szép nyereséget könyvelhettek el, addig az Idén a 300 lejes ár mellett minden mázsa buza felörlése erős deficittel jár. Ha ehhez még hozzászámítjuk az év folyamán bevezetett pausálérendszert a forgalmi adónál, a benzin- és olajárak 25 százalékos emelkedését, a fogyasztás erős lecsökkenését és a gazdasági Viszonyok leromlását, készen áll előttünk a kép, hogy az egykor hites vámmalomipar teljes megsemmisülés előtt áll. — A vámmalmok, hogy üzemeik fenntartását mégis biztosítani tudják, kénytelenek voltak áttérni a kereskedelmi őrlésre és lisztjeiket önköltségi áron dobták piacra. Ezen kismalmok lisztjénél 15—20 százalékos differencia van a nagymalmosokkal szemben, amely különbség a nagymalmoknak érthetően érzékeny kárt okozott. — Innen magyarázható a kereskedelmi malmok akciója, amely kormánytervezetet érlelt és amely azt célozza, hogy a kismalmokat végleg tiltsák el a kereskedelmi őrléstől. A tervezet szerint bizottság fogja megállapítani, hogy a jövőben valamely malom kereskedelmi, vagy vámőrlést végezzen-e. A határozat végrehajtására lisztellenőröket fognak kirendelni. Tekintettel arra, hogy az összes malmok ellenőrzése óriási adminisztrációt követelne, a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az úgynevezett simaőrlésü parasztmalmokat kényszerrcndelettel véglegesen leállítja. Kétezer kismalmot öl meg a rendelet — Ez a rendelet kiszorítja a közép- és kismalmok árnivelláló konkurenciáját, viszont arról nincsen szó, hogy ugyanakkor a nagymalmokat a cseretelepek megszüntetésére kényszerítsék. Mig a piacon a nagymalmok egyedül dolgozhatnak, ugyanakkor a kismalmok otthon szemben állanak a cseretelepek konkurenciájával. Nem szabad a kormánynak figyelmen kivül hagynia, hogy mig a piacon 70 kereskedelmi őrlésre alkal- jnosnak deklarálható malom egzisztál, körülbelül 300— 350 vagon teljesítőképességgel, addig a vámmalmok száma több mint 2000, amelyek teljesítménye eléri a 800—1000 vagont. # A kismalmos a következőkben ismertette a helyzetet: — A kormánytervezet a vámmalomipar halálát jelenti. Minden mázsa búzára ráfizetünk, az üzletanyagok árai emelkednek, nem tudjuk törleszteni a malom- épitő cégeknek az esedékes részleteket és nem tudjuk ellensúlyozni a nagymalmoknak a cseretelepeken át folytatott konkurrenciáját. Ez a helyzet idézte elő, hogy a kismalmosok egymással szemben is késhegyig menő harcot folytatnak a vámszázalék kérdésében és addig, mig a kormány nem vezeti be az egységes vámszázalékot és nem törli el a forgalmi adók rendszerét, egyre jobban csúszunk le a lejtőn. A kereskedelmi liszt őrlése volt az egyetlen bevételi forrásunk és a kismalmok kereskedelmi lisztőrlése, olcsó áraink, jó minőségünk kiérdemelte a közönség bizalmát. A nagymalmos: „Addig nincs vége a válságnak, mig a kormány a malmok tekintélyes részét meg nem szünteti.“ A nagymalomipar egyik reprezentánsa a következőleg nyilatkozott: — Az exportpiacon elvesztett pozíciónkat talán sohasem tudjuk visszaszerezni. Kénytelenek vagyunk minden erőnket a belföldi piacra koncentrálni és itt a kismalmok legélesebb versenyével találkozunk. Példával is szolgálhatunk: Temesvár havi szükséglete 80 vagon és amig az 1926 évben ebből a mennyiségből körülbelül 60—65 vagont a Bega malom és a Mümalom szállított le és a kismalmok részére csak 15 vagon állott szabadon, addig ma az a helyzet, hogy a nagymalmokra alig jut 20—25 vagon, a többit a kismalmok szállítják. Ennek ellensúlyozására akarja a kormány rendszabályozni a kereskedelmi őrlést, amit a piac érdekében csak helyeselhetünk. A vámmalom maradjon meg vám- malomnak. — Ami a cseretelepek kérdését illeti, itt nem tehetünk koncessziót a kismalmoknak, mert a telepek búzaszükségletünk fedezésére szolgálnak, azonban a cserélési százalékot ugyanolyan nivón tartjuk, mint a kismalmok. A magunk részéről az a meggyőződésünk, hogy addig nem lehet megoldani a romániai malomipar válságát, amig a malmok egy tekintélyes részét valamilyen formában meg nem szüntetik. Megöli a kormány a szabadkereskedelem elvét. íme, ez az a vihar, amely az utolsó falat kenyér körül tombol. A közönségnek olcsó és jó kenyérre van szüksége, mindegy, hogy a lisztet nagymalom, vagy kismalom adja. De közgazdasági szempontból a malomipar a mi mezőgazdasági államunk legfontosabb iparága. Szükséges, hogy a legrövidebb utón megoldják « malomipar válságát. Legcélravezetőbb eszköz talán az volna, hogy a kormány erélyes kézzel avatkozzék bele a kismalmok egymás közötti harcába, maximálja és njlnimálja az őrlési százalékot, mert igy csak az u malom prosperálna, amely jó lisztet őrölne. A kormány-
