Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-02 / 244. szám
XIII. ÉVF. 243. SZÁM. m&ázsmm 15 len irányuló szervek és intézmények támogatására for- dittattak, Követeljük régül, hogy az állami javak kezelésének gyökeres mcgj a vitásával igyekezzék a kormány a költségvetés jövedelmeit az adózó közönség megterhel - tetése nélkül az ország természeti kincseinek s az állami javaknak jobb kihasználásával fokozni. 8. Helyesléssel vesszük tudomásul, hogy a stabilizációs törvények hatása alatt megszűnt az a rendszer, mely az állami tartozásoknak a külföldön és a belföldön való kifizetését egyik évről a másikra halogatta, Követeljük azonban, hogy különösen a belföldi tartozások legké sőbb a jövő költségvetési évben maradék nélkül kifizetést nyerjenek. 9. Megelégedéssel vesszük tudomásul azoknak a barátságtalan intézkedéseknek a hatályonkivül helyezését, melyeket az előző kormányok a külföldi tőkének Romániában való térfoglaiása és az ország gazdasági életébe való bekapcsolódása ellen hoztak. Fájdalommal kell azonban megállapítanunk, hogy e negativ intézkedések még nem voltak elégségesek arra, hogy a külföldi tőke bizalmát s az ország termelő munkájában való részvételét biztosítsák. Minthogy megítélésünk szerint az ország súlyos gazdasági válsága a külföldi tőke tényleges és hat hatos közreműködése nélkül megoldást nem nyerhet, kö veteljük a kormánytól, hogy olyan külpolitikát folytasson, az ország belső rendjét akiként szilárdítsa meg, az igazságszolgáltatást olyan színvonalra emelje s a produktiv gazdasági munkának olyan megbecsülést és érvé nyesiilést biztosítson, hogy mindezen tényezőknek és ösz- szes közállapotainknak rendezettsége és fejlődése megszerezhesse részünkre a külföldi tőke bizalmát és tényleges támogatását gazdasági életünk felépítéséhez. A határozati javaslatot Gyárfás Elemér szenátornak nyomtatásban megjelent tanulmánya indokolja meg Ez a tanulmány összefoglaló képét adja a román közigazgatás elmúlt tiz esztendejének. A határozati javaslatot magas nívójú vita során fogadta el az értekezlet, ez alkalommal a közigazgatási szakosztály leszögezte, hogy a gazdasági fellendülés csak stabil valutával képzelhető el Az erdélyi magyar vidéki pénzintézetek helyzete. Dr. Balogh Elek a vidéki pénzintézetek helyzetét ismertette, a határozati javaslatot lapunknak a gyűlésről beszámoló tudósításában ismertettük. Hitelszövetkezeti szervezetünk Erdélyben A kérdést gróf Bethlen Lászlónak, a hitelszövetkezetek szövetsége igazgatójának értekezése világította meg, a szakosztály a következő javaslatot fogadta el: 1. Hívja fel a Szakosztály a Párt vezetőségét arra hogy a hitelszövetkezeti mozgalmat legmesszebbmenő er kölcsi támogatásban részesítse és az ügyet, mint egész magyarságunk ügyét magáévá téve, használjon fel a Párt minden megfelelő alkalmat arra, hogy tagjainak figyelmét a mozgalom pártolására felhívja, különösen megvilágítva erős, önálló, tőkeerős központ megteremtésének szükségességét. ■; ■ ■■ <: 2. Kérje fel a Szakosztály a Párt vezetőségét arra, hogy érintkezésbe lépve kisebbségi iskolaügyünk illetékes vezetőivel, lehetővé tétessék a szövetkezeti nevelésnek alsó és középfokú intézeteinkben való felkarolása. 3. Tegye a Szakosztály megfontolás tárgyává azon kérdést, hogy lenne-e praktikus haszna és anyagi lehetősége időnként, más-más vidéken közgazdasági tárgyú gyűlések tartásának, melyeken az illető vidéket különösen érdeklő szakelőadások mellett mindenkor szövetkezeti propagandaelőadás is tartassák. Az Erdélyi Magyar Földhitelintézet A magyar földhitelintézet szervezéséről és feladatairól Jósika János báró irt tanulmányt, amelyben ismer tette azokat a gazdasági előnyöket, amelyek egy ily kisebbségi intézettől a magyar gazda társadalomra hárulhatnak, a tanulmány alapján a szakosztály a következő határozati javaslatot fogadta el: Mondja ki a Nagygyűlés, hogy az Erdélyi Magyar Földhitelintézet felállítását és kiépítését feltétlenül szükségesnek és kívánatosnak tartja és ezt teljes mértékben erkölcsileg támogatja, hogy ez hosszú lejáratú olcsó kölcsönnel támogathassa a mezőgazdákat'. Felhívja ezért az összes párttagokat, akik mezőgazda- sági birtokkal rendelkeznek, hogy tőlük telhetőleg minél nagyobb számban és minél nagyobb összeggel kapcsolódjanak be az intézetbe. Végül mondja ki a Nagygyűlés, hogy az egész Magyar Párt teljes befolyásával és erkölcsi súlyával fogja támogatni az Erdélyi Magyar Földhitelintézetet, zálogleveleinek elhelyezésében. A Hangya Szövetkezetek helyzete és feladatai. Garda Kálmán, a „Hangya“ központ alclnöke értekezése nyomán a szakosztály a következő javaslatot fogadta el: 1. A szakosztály a „Hangya“' fogyasztási szövetkezetek ügyét a falusi birtokosok, papok és tanitók figyelmébe ajánlja azzal a céllal, hogy vállalják el e szövetkezetek vezetésében a részvételt s ilyen irányban megkeres: a Párt az egyházi főhatóságokat. 2. Ajánlja a magyar jellegű hitelintézeteknek a hitelnyújtást ezen fogyasztási szövetkezetek részére azon célból, hogy tartozásukat a központi szövetkezetüknél: a „Hangya Szövetkezetek Központ“-jánál kifizethessék, vagy csökkenthessék méltányos kamatláb és hosszabb idejű törlesztés mellett, A kereskedelmi és Iparkamarák kérdése Dr. Lakatos Sándor, a munkaadók szövetségének marosvásárhelyi főtitkára javaslatára a szakosztály a következő indítványt fogadja el: A Magyar Párt kívánja: 1. A kereskedelmi és iparkamarai törvény olyan értelmű módosítását, hogy a kamarai titkári állás nem kinevezés, hanem tanácstagok szabad választása utján töltessenek be. 2. Az egyenes adótörvény végrehajtási utasításának oly módosítását, amely a kézmüiparosok kamarai választójogát lehetővé teszi. 3. A kamarai választott bíróságok törvényi megszervezését, a szabadon választható tárgyalási nyelv jogának biztosításával. 4. A kisebbségi törvényben intézményes biztosítását annak a kamarai törvény által biztosított jognak, hogy a kamarák tanácsai és elnöksége kisebbségi választók számaránya arányában állíttassák össze. A kereskedelem szabadságát és fejlődését akadályozó jelenségek. Kun Richárd, a kereskedők szövetségének elnöke indítványozza : 1. Mindenekelőtt garantáltassák a kormány által a . kereskedelem legteljesebb szabadsága az összes korlá- j Párád, 1930. október hó.) A Keleti Újság eredeti tudósítása. Trianon után Magyarország bányáinalk legnagyobb részét elveszítette, Sóbányája egy sem maradt, fémbányái esaknem teljesen az utódállamok birtokába jutottak, szénbányáinak javát az utódállamok használják, A sok gazdasági nyomorúság között, ami a béke kötés után Magyarországra szakadt, egyike volt a legérzékenyebbeknek bányáinak elvesztése. Érthető tehát Magyarország vezető közegeinek az a törekvése, hogy a bányák pótlásáról gondoskodni akartak. Ez azonban nagy természeti nehézségekbe ütközött. Ahol a föld mélye nem rejt magában kincseket, ott a bányászzseni hiába fúrja meg acél vésőjével a földkérget — fáradsága meddő marad! Magyarország világhirü geológusai és bányászai mindent megtettek és tesznek, hogy a föld rejtett kincseit feltárják. Döngetik a föld sziklakapuit, hogy uj lehetőségek előtt tárják fel az utat, a régi elhagyott bányákat alaposan átvizsgálják, hogy valamit segítsenek a föld kincseivel a levert országon. így született meg Párád fürdő mellett a recski állami fémbánya. Böhm Ferenc miniszteri tanácsos kezdeményezésére vette meg 1927-ben magánosoktól a magyar állam. Böhm Ferenc nevéhez fűződik az erdélyi földgázmezőik feltárása és hasznosítása, az ő vezetése alatt végezték azokat a fúrásokat, amelyek még ma is szolgáltatják a földgázt. Ő vezette azokat a kutatásokat, amelyek annakidején az amerikai tempóban nekilendült erdélyi földgázipar alapjait megvetették. A recski fémbánya, amely modern kihasználással szédületes perspektíva előtt nyitja meg az utat, gazdagon egyesítve magában három fém érceit: arany, ezüst ós rés pihennek az erdőkoszoruzta begyek mélyén. Csendesen, minden reklámtól menten folynak a munkálatok, még nehány hónap és a modern zuzók acél- korongjai minden nap 10—12 vagon ércet fognak feldolgozni — és mind erről alig tud a világ. Véletlenül fedeztem fel én is a bánya modern telepét. Parádi kirándulásom azzal végződött, bogy Parádot alig láttam, annyira meglepett az, amit a recski fémbánya nyújtott. • Gyönyörű utón a Mátra kitűnő szerpentinjén csak úgy repül az autó. A Mátra legmagasabb csúcsa a „Kékes“ (ma Magyarország legnagyobb csúcsa!) alig látszik az őszi ködfátyolon keresztül. Párádnál érkezik az autó a völgybe. Nehány pillanat múlva már feltűnnek a recski fémbánya épületeinek körvonalai. Modern gyártelep benyomását kelti. Harmonikus vonalakkal és síkokkal, mint egy művészi folyóirat illusztrációja illeszkedik a zúzó épülete e gyönyörű erdőségekszabta keretbe. A hegyből alakított természetes terraszok pompásan határolják az épületek töretlen, derékszögű síkjait. De nemcsak a bányatelep főépületei szépek, hanem mindenen a legnagyobb gondosság nyoma látszik. Gyönyörű park és gyümölcsös kert veszik körül a technika csodáit. A telep 40 holdas gazdaságában mintakertészkedést és gazdálkodást folytatnak. Műtrágyát (ózó intézkedések «1 tori és« által. 2, Olcsó, gyer* és megbízható jogszolgálta tist kérünk, 3. Független kereskedelmi választott biróságok kellő számban való sürgős felállítását kérjük, kizárólag kereskedők szakszerű bíráskodása mellett. Ă szoros értelemben vett kereskedelmi tárgya bíráskodás, mint ipar. ügyi vétségek, tisztességtelen verseny esetei csakis i kamarák mellett működő szakbixóságok hatáskörébe tallózzanak. 4. Töröltessenek • kereskedelem téré* nyújtott 5azszes kiváltságok, szűnjék meg e közigazgatási testületek kereskedés folytatására szóló jogosultsága; szerzett jo. gok minden körülmények között respektálhassanak. 5, Purifikáltassék > közhivatalokban araik ódé szellem. 6 Haladéktalanul megvalósítandó a paritásos adózás elve, úgy az egyes foglalkozási ágak, mint az ország egyes területei között. 7. Biztosíttassák olcsó hitel a kereskedelem számára. 8. Teljesen küszöböitassák ki a fiskaiitás a kiviteli és behozatali vámok megállapításánál. 9. A kereskedelmet és ipart érdeklő kérdések az illetékes kamarák utján mindenkor közöltessenek véleménynyilvánítás céljából a szakérdekeltségek egyesületeivel. 10. Á hivatalos kereskedelmi és iparkamarák egyöntetű véleményei 8 kormány által mindenkor respektál- tassanak, illetve a Kamarák Országos Szövetsége által képviselt kívánságok teljesitt essenek. (Folytatása a jövő vasárnap."] használnak és ennek a jó példának máris jelentkezik jótékony hatása a vidék kisgazdáinál, kezdik követni Sk is a modem fogások alkalmazását. A telepen Szilái Gyula bányamérnök kalanzoít. Tőle tudtam meg, hogy a gyönyörű épület és sok minden más tervében oroszlánrésze van Behnt mellett Ab- singet Gyula bányatanácsosnak, aki fáradhatatlanul dolgozik a telep fejlődése érdekében. A bányához tartozó müvek berendezését a Krupp, aiüvek szállították. A Krupp-féle modem berendezés lehetővé teszi, hogy az eredetileg 1.6—2 százalék fémtartalmú ércet 16 százalékos, úgynevezett dusitott érccé tudják átalakítani. Ilyen állapotban kerül az érc a fémkohóba. Az eddig végzett vegyi vizsgálatok tanúsága szerint a recski ércben tonnánként 5—6 káló réz van. Évente Recskén körülbelül 50 vagon vörös rezet, 500 kió ezüstöt és 100 kilé aranyat fognak termelni. Ezek a számítások egészen pesszimisztikusak, mert nehány évvel ezelőtt a régi tulajdonos két fészekben 36 kiló aranyat kapott, A bánya fémkészlete is egészen minimálisra van becsülve, de még ilyen alacsony becslés alapján is 20 évre biztosítva van a bánya üzeme. Laikus szemlélő is megállapíthatja, hogy a bánya titokzatos labirintusaiban értékes fémek vannak. A szokásos „Jó szerencsét!“ mondás után léptünk be a bánya rejtelmes járataiba. Az érctartalmu közét fémesen cseng a kalapácsütése alatt. „Fakóérc“ márványozza a sziklafalakat és a régi tárókban csodálatos rés és vas- gálic kristályokon törik meg az acetilin lámpa fénye. Néhol mintha hólepte volna el a falakat, vastag párnát alkotnak különös és titokzatos fémvegyületek. A járatokban enyhe kéndioxid szag érzik. Néha, mikor a lámpák sugarai összeverődnek, mint drágakő csillog a táró fala. Most még csendes a bányai Csak iít-ott dolgoznak a hegy méhében, kutatva az érces kőzet után. A csendesen folydogáló bányapatak képviseli a tárókban az életet. Nehány hónap múlva azonban izmos bányászkezek esákányütéseitől fog visszhangzani a négy méhe, hogy aranyat, ezüstöt és vörösrezet szüljön. Jó szerencsétl 8. Z. Arany, ezüst és rézbánya Magyarországon
