Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)

1930-11-24 / 262. szám

Mit várnak az uj ipartönrénytől? A szalmán magyar nagygyűlésen elmondotta: dr. Bernád Ágoston Az Országos Magyar Párt Közgazdasági Szakosztálya Gyergyószentmiklóson 1926. évi ok­tóber hó 9-én, továbbá a Székelyudvarhelyen 1928. október hó 13-án tartott ülésén kimerítően foglalkozott úgy a gyáripar, mint a kézműipar helyzetével, az iparosság sérelmeivel, az ipari szakoktatással, a kontár kérdéssel és különösen alaposan foglalkozott azokkal a kívánságokkal, amelyeknek figyelembe vételét az egységes uj ipartórvény megalkotásánál szükségesnek látja. Az iparosság bajai és sérelmei állandó vita tárgyát képezhetik, mert azok minden nap újak­kal szaporodnak. Azonban ezek a bajok és sérel­mek természetükkel összefüggő más törvények ál­tal kell, hogy orvosoltassanak. Az ipartörvény szabályozása alá tartozó kérdések csak meghatá­rozott szempontokra szorítkoznak,, igy az iparos fogalmának meghatározására, az iparűzés jogo­sultságára. az iparos és alkalmazottai közötti vi­szony szabályozására, az iparosok és iparhatósá­gok közötti viszonyra, iparhatóságok szervezésére és ezek eljárási szabályaira. Ezen utóbbi kérdések tekintetében, amelyek most az én feladatkörömbe is tartoznak, Szabó Károly, a Nagyváradi Ipartestület elnöke a Köz- gazdasági Szakosztály 1926. október 9-iki ülésén már megjelölte azokat a kívánalmakat, amelyek nemcsak a magyarság részéről, hanem az Ipartes­tületek Országos Szövetségének állásfoglalása révén Is, általános érdekű kívánalmak. A Közgaz­dasági Szakosztály fenti ülésén ezeket a kíván­ságokat tárgyalva, azokat helyeseknek találta cs képviselőinknek figyelmébe ajánlotta. Úgy azok tanulmányozása, mint iparos kö­rökben végzett tájékozódások bennem is azt a meggyőződést alakították ki. bogy azokon válto­zást eszközölni nem látszik szükségesnek, hanem olyanoknak lehet tekinteni, amelyek figyelembe vétele a törvény tárgyalása idején parlamenti kép­viselőink számára is ajánlatos. így szerepem csak arra szoritkozh3tik, hogy újabb szempontokat keressek, amelyek főként a kisebbségek számára jobb érvényesülési lehetősé­geket adhatnak és amelyek a már elfogadott ja­vaslat kiegészítésére szolgálhatnak. Általános érdekű, de különösen a kisebbségek szempontjából fontos körülmények volnának még a következők: 1. Az 1874. évi XVII-ik törvénycikk rendel­kezéseivel kapcsolatban kialakult joggyakorlat és döntések mutatják, hogy a törvény életbelépte óta sok esetben kellett dönteni afelől, hogy egyik vagy másik mesterség képesítéshez kötött vagy nem kötött iparágnak tekinthető-e. Ebből sok ösz- szeütközés történt Ipartestületek és Iparhatósá­gok között. Bizonytalan volt magának az iparos­nak a sorsa is, aki általános szabályozás hiányá­ban maga sem tudta, hogy milyen a jogi helyzete és melyik hatóság hatásköre alá tartozik. Az ilyen bizonytalanságok első sorban a kisebbségi iparo­sok számára jelentenek, a mai viszonyok mellett, sok kellemetlenséget. Ezért ajánlatos, hogy az uj törvény az eddigi fejlődés és döntések figyelembe vételével taxatíve sorolja fel azokat a mesterségeket, amelyek gya­korlásához képesítés, továbbá képesítés és enge­dély szükséges. Nyitva maradhat az Ipar- és Ke­reskedelmi Miniszternek a joga, hogy az Ipartes­tületek véleményének meghallgatása után újon­nan keletkező iparágaikra a képesítés szükséges voltának kérdésében döntsön. 2. Általánosan szükségesnek tartják annak a kimondását, hogy a szakiskolák elvégzése után az illető még végzettségéhez mérten megszabott időn át tényleges gyakorlatot folytatni és gyakorlati vizsgát tenni köteles. 3. A képesítéshez kötött iparra készülő segéd, a szakiskolát végzett ifjú számára javaslatba ho­zott vizsgát, valamint a mesteri vizsgát az Ipar­testület megfelelő szerve előtt kell letenni. A vizsgázó és vizsgáztatók szempontjából a nyelvkérdés tisztázandó. Ezek a kérdések kisebbségi szempontból lon­tosak, mert a mai kisebbségi iparosok számaránya megfelelő befolyást és ellenőrzést tud gyakorolni abból a szempontból, hogy ne csupán az válhassék iparossá, akinek faji feltételei megvannak, hanem az, aki a szakmában eléggé járatos is. 4. A tanoncok iskoláztatásával kapcsolatban a mai helyzeten javítás szükséges abban a tekin­tetben. hogy a tanoncnak az iskolából való elma­radásáért a mester ne minden esetre legyen bün­tethető. hanem csak. ha az elmaradás az ő hibájá­ból történt és mindenesetre elsősorban az, akinek a tanonc eltartásában van. 5. Az ipartestületek ügyviteli szabályzatai nem egységesek. Az impéríum átvétele utáni idő­ben sok helyen ezen szabályzatok olyan módosí­tása sikerült, amely a kisebbségi iparosoknak számarányuk szerinti képviseletét a Testületekben lehetetlenné teszi. Ezért az ipartestületek szervei­nek választására vonatkozó szabályok az ipartör­vényben egységesen, a jövőre kötelező erővel, megállapitandók úgy. hogy a kisebbségek az egyes szervekben számarányuknak megfelelően képviselve lehessenek. A Szabó Károly javaslatára helyeseknek ta­lált kívánalmak és a most említett szempontok ér­vényesülése a törvényjavaslat elkészítése idején A Tömai nemzetközi kézműipari kongresszuson 14 állam volt képviselve és azt a fontos határozatot hoz­óik, hogy a Nemzetközi Munkaíroda mellé egy külön szekciót fognak felállítani a kézműipar részére. Az el­ső ülésen Románia képviselőjét dr. Zambrat alelnöki tisztséggel tisztelték meg. A módozatokra vonatkozólag, hogy legyen ez a szekció megszervezve még nem hatá­rozott a kongresszus, mert erre vonatkozólag még nem volt konkrét terv, azonban egy állandó bizottságot kül­dött ki, hogy javaslatát a kővetkező évi kongresszusra, melyet Parisban tartanak meg, terjessze be. Mivel, hogy a kongresszus meghívójában nem precizirozták, hogy kizárólag csak munkaadók vehetnek részt rajta, sőt a kongresszusi delegáltak meghatalmazásainak fe­lülvizsgálása alkalmával sem tudták pontosan megálla­pítani ezt, Románia 3 delegációt is küldött és pedig a Kisiparos Munkaadók Szövetségének, a Kézmüiparos Szövetségnek, melyben munkások is vannak Jonescu el nöklete alatt és a harmadik a Betegsegélyzö pénztá­raknak delegátusait. A jövő évi kongresszus van hi­vatva megállapítani pontosan, hogy milyen frakcióbeii szervezeteket fognak felvenni. A szakmai szervezetek szövetsége a bukaresti Eintracht teremben november 9-én nagygyűlést tartott, melyben kérték: 1. a szerzett jogok és törvények tiszte­letben tartását; 2. az építkezések előmozdítására ho­zott törvények újból való életbe léptetését és 3 az adók redukálását. lesznek ellenőrizendők. Kérnünk kell parlamenti képviselőinket, hogy a javaslatot majd jóelőre megküldjék, hogy a részleteket az általános in­tencióknak megfelelően felülbírálni és a megfelelő módosító javaslatokat megtenni a kisebbségi ipa­rosság vezetőinek kellő ideje legyen. Határozati javaslatom a következő: Az Országos Magyar Párt Közgazdasági Szakosztálya és szatmári nagygyűlése mondja ki, hogy a megalkotandó egységes ipartörvényre nézve a Párt előző határozatai által felállított kí­vánalmak kiegészittetnek a következőkkel: 1. A képesítéshez kötött, továbbá a képesítés­hez és engedélyhez kötött mesterségek az ipartör­vényben felsorolandók. 2. A szakiskolák növendékei a szakiskolai tanulmányok elvégzése után, az ipar megkezdésé­hez meghatározandó időn át tényleges gyakorla­tot folytatni és gyakorlati vizsgát tenni kötelesek. 3. A tanoncok és szakiskolát végzettek, illetve a mesterek, gyakorlati, illetve mesteri vizsgájukat az Ipartestületek szakcsoportjai, által saját kebe­lükből választott bizottságok előtt teszik le, 4. A tanoncnak az iskolából való elmaradá­sáért általában a szülő. gyám. vagy a tanonc el­tartója felel. A mester csak annyiban, amennyiben az elmaradás az ö hibájából történt. 5. A törvénynek általánosan kötelező erővel kell szabályoznia az ipartestületi szervek válasz­tásának módját úgy, hogy minden szakcsoport a tagok számának megfelelő arányos képviselethez fusson. Arredukció az ipari cikkeknél. Manoileccu ipar­és keteskedelmi miniszter az Iparkamarák országos szövetségének közgyűlésén kijelentette, hogy négy ut van arra, hogy az ipari termékek árai leszáliithatók le­gyenek. Elsőként az ipari bérek leszállítását említette, mert amig a Jelenlegi bérek fennállanak, semmit s* le­het csinálni. Második útnak az adók leszállítását em­lítette, hogy az állam is kivegye a részét az általános krízisből, harmadik probléma a kamatok leszállítása, amire remény van, ha meglesz a mezőgazdasági köl­csön. A negyedik pont az ipar ráclónállzálásá, melyre nálunk is nagy szükség van. A íörvényhyozó testületek megnyitása alkalmából a királyi kézirat az ipari törvényhozásra vonatkozólag megemlíti, hogy szavazás alá fognak kerülni a követ­kező törvények: Az ipart középfokú oktatás, az ipari törvénykezés és az ipari oktatás Nagyon közelről ér­dekli az iparosságot az a kijelentés, mely kilátásba he­lyezi a közszállitásokról szóló rendelkezések revízióját. A kolozsvári kereskedelmi és Iparkamara székház­építés! akciója már ott áll, hogy az ipari- és kereske­delmi miniszter helybenhagyta, hogy a Banca Albiná- tőt 26 miilíÓ9 kölcsönt vegyen fel 10 évi törlesztésre, olyképpen, hogy évenként 2 milliót vesznek fel a költ­ségvetésben A kamat nem lehet nagyobb, mint a Nem­zeti Bank leszámítolási kulcsa 3 százalékkal emelve. Jóváhagyta továbbá a Schwartz Jakabbal kötött szer­ződést,is a telekvéteire vonatkozólag. Már most szerezze be szükségletét téli-sport cikkekben. Si, rotlli, korcsot va! Nagy választék Î — Olcsó árak! SCHUSTER EMILNÉL. CLUJ-KOLOZSVÁR. Ékszerárak, órák és ezüstáruk , "SSä végkiárusitása Clui-K-olozsvdr, P, Unirii 23, shot az Uztet végleg feloszlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom