Keleti Ujság, 1930. november (13. évfolyam, 243-267. szám)
1930-11-24 / 262. szám
'AXA PO&rAUl P£JU 5TTÄ m NriMERA» No. 24256—92T. Cin/-Kolozsvár, 1939 aovembet 24 mm ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖK : $ Km 1200 Icj, félévre 600 lej, negyed évre 300 lei ' - egy hör» 100 lej. Ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI IÁI Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Uniţii (Főtér) 4, Telefon: 5-C3, 6 61. XI1L érSolyam 262-lk szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOlTí 1 évre 56 Rengő, félévre 29 pengő, negyedem 15 pengő. Egyes szám ára 2D fillér. _______ Bethlen István Berlinben Francíaorszá gbstn nagy idegessége! keltett a magyar miniszterelnök berlini látogatása — Hindentmrg is fogadta Beihien miniszterelnököt „A gazdasági kapcsolatok kianélyitését szeretném elérni — monőoi'a Bethlen —, meri a kulturális és politikai kapcsolatok már megvannak“ (Berlin, november 22.) Bethlen István magyar miniszterelnök szombaton reggel érkezett Berlinbe. ’Amikor a leeresztett vonatablakban Bethlen és felesége megjelentek, a pályaudvaron valósággal eilinderordo mozdult meg. Élénken kommentálják azt a tényt, hogy megjelent maga Brüning kancellár is, noha ez nem szokásos. Sok ideig tartott a kölcsönös bemutatkozás és még tovább a fotóriporterek munkája. A pályaudvaron levő előkelőségek között ott volt Curtius külügyminiszter, Schön báró budapesti német követ és a német miniszter- elnökség és a külügyminisztérium főbb tisztviselői s valamint Hindenburg kiküldöttje is. Az Ufa filmet készített az érkezés jelenetéről. Az üdvözlések után Bethlen a vonatban elkészített nyilatkozatát átadta a berlini rádiónak, majd ő és felesége a német kormánytól számukra fenntartott Esplanade szállóba hajtattak. A szállodából rövid idő múlva a magyar miniszterelnök Hindenburg köztársasági elnök Wilhelmstrassei palotájába ment, ahol az audencia. fényes külsőségek között folyt le- A palota előtt diszszázad tisztelgett. Az audiencia hosszú és nagyon szívélyes volt A déli órákban Curtius látogatta meg Bethlent és nála volt az első hivatalos ebéd. Este Bethlen tiszteletére a német külügyminisztérium bankettet ad, amelyet a lapok a német politika fontos reményének mondanak. A német sajtó a legnagyobb örömmel fogadja Bethlen látogatását és abból messzemenő következtetéseket vonnak le a két ország kereskedelmi, politikai és gazdasági szempontjai tekintetében. Bizonyosra veszik, hogy a látogatásnak az udvariassági aktuson túl- menőleg sokkal nagyobb jelentősége is van. (Berlin, november 22.) Bethlen István gróf, magyar miniszterelnök berlini szállóbeli lakásának dolgozószobájában rádióinterjut adott a német rádió mikrofonja előtt. Dr. Fritz Kiéin szerkesztő üdvözölte a magyar miniszterelnököt berlini látogatása alkalmából a német rádióhallgatók nevében és feltette hozzá az első kérdést látogatásának általános céljai felől. Bethlen a kérdésre azt a választ adta, hogy Curtius dr., német külügyminiszter szívélyes meghívására érkezett a német bírod mi fővárosba, hogy a két ország között fennálló és háborús fegyverbarátságon alapuló kapcsolatokat még éíénkebbé tegyék. Arra a kérdésre, hogy milyen téren tartja szükségesnek e kapcsolatok még intenzivebb kimélyitését, Bethlen azt a választ adta, hogy csak gazdasági téren mutatkozik még ennek szüksége, a politikában és kulturális kérdésekben már kellően elmélyittettek a kapcsolatok, s annak a biztos reményének adott kifejezést, hogy a német államférfiakkal folytatandó tárgyalások meg fogják hozni a kívánt eredményt. A szerkesztő ekkor engedélyt kért arra, hogy szerinte egy kényes kérdést kockáztasson meg és abban az irányban, várt választ a magyar miniszterelnöktől, hogy a magyar kormány milyen aktusnak tekintette Habsburg Ottó teljeskoruságának proklnmálását. Bethlen erre azt hangoztatta, hogy még a királyi család körébe« 1« csak családi eseménynek tekintették Ottó nagy. A német közvélemény általános óhajtása az, hogy ez a látogatás bevezetője legyen Magyarország és Németország politikai és gazdasági jó viszonyának. A fogadtatás ünnepi hangulatát csupán a kommunista sajtó rontja megBethlen a Gern unióiban cikket irt Külpolitikai párhuzamosság címmel. Bethlen reményét fejezi ki, hogy a német nép barátsága a jövőben Magyarország számára gyümölcsözni fog mindazokon a területeken, ahol a két állam érdekei egymást fedik. A német külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki Bethlen látogatása alkalmával, örömét fejezi ki afölött, hogy a magyar minisztereinek kiváló személyében üdvözölhette Németország a magyar népet. A látogatástól pillanatnyi konkrét eredményeket várni -asm löket, de az államférfiak közötti megbeszélések bizonyára minden téren közelebb hozzák egymáshoz a két nemzetet. Az egész párizsi sajtó a legélénkebb figyelemmel kiséri Bethlen berlini látogatását, ahol, amint az Echo de Paris Írja, Magyarország és Németország találkoznak- A lapok általábanvéve nem hiszik azt, hogy a látogatás udvariassági tény lenne és azzal vádolják Bethlent, hogy még mindig nem őszinte. * A Figaro szerint Magyarországnak és Németországnak közás politikai céljaik van>- lüik és ha Európa térképét nem revideálják közelebbről, úgy Berlinben nagyfontosság u kereskedelmi és politikai kérdésekről fognak dönteni Franciaország nélkül. A prágai Bohemia hosszasan foglalkozik a berlini úttal és azt jósolja, hogy Bethlen arról nem fog üres kézzel visszakerülni. koruságának elérését s a magyar kormány azon az állásponton van, hogy a királykérdés nem időszerű, mert jelenleg az országban sürgősebb problémák várnak megoldásra. Dr. Fritz Klein rámutatott arra a látszólagos ellenmondásra Is, hogy Magyarország királyság s en-í nek ellenére a királyi trón több mint egy évtizede betöltetlen. Bethlen hivatkozott a magyar történelmi múltból vett példákra, amikor a múltban is kormányzók vezették az országot. A genfi leszerelési elöértekezlet tekintetében feltett kérdésre Bethlennek az volt a válasza, hogy túlságos optimizmusra nincsen ok, de be kell várni a tanácskozások végét. A magyarországi német kisebbségek sorsáról is nyilatkozott Bethlen. Kijelentette, hogy kormányának az a törekvése, hogy a német kisebbség nyelvi ép kulturális szabadságával élve, kivegye a részét az ország újjáépítési munkájából és sorsával meg legyen elégedi-e. / Berlini benyomásai tekintetében feltett kérdésre a magyar miniszterelnök köszönetét mondott a német államférfiaknak, a népnek és a sajtónak fogadtatásáért és boldognak mondotta magát, hogy az egész világ által' tisztelt nagy német nemzeti hős, Hindenburg elnök elé járulhatott, aki a dicső mult és a jelen, összekötője. A szerkesztő sikert kívánt Bethlennek további berlin* tárgyalásaihoz a ezzel a rádióinterju véget ért. Jóindulat és szeretet az alkotmány keretein belül Az országgyűlési megnyitó trónbeszédre a kormány pártja részéről elkészült a válaszfelirat tervezete, A parlamenti erőviszonyokból biztosan előre látható, hogy ez lesz a végleges válaszfelirat is. Parlamenti szokás szerint azonban ez a felirat az alkalma annak, hogy a pártok az ország állapotáról, a maguk célkitűzéseiről, s az időszerű életkérdésekről megnyilatkozzanak. Ebben a környezetben -hangsulyozottabb ielentőségü, hogy a válaszfelirat terve a népkisebbségekről is beszél. A tervezet készítői bizonyára a kormány és pai-tg# Vezető elemeinek a véleményét fejezték ki ebben a megemlékezésben. E vélemény szerint is tehát-1 mi ügyünk időszerű életkérdés. Elintézését a felirat a jóindulat és szeretet utján képzeli. Helyes. nagyon helyes! Csak éppen a jóindulatnak és szeretetnek korlátokat is szab ugyanaz a felirat. Ez már egy kissé meghökkentő. Vagy megvan e~ a két gyönyörű érzés irántunk, s akkor nem gyanakszik ellenünk és merni1 méricskéli a mozdulatait, hogy hogyan nyilatkozzék meg irántunk. Nem nagyképüsködik és nem kicsinyeskedik, hanem adja magából azt, ami a lényege. Ha pedig mégis gyanakszik és fintorokat mutat felénk, akkor már mindjárt^nem jóindulat és szeretet, hanem annál kevesebb Pózolás, minden belső őszinteség nélkül. Hivatkozik a felirat a román nép szelíd és igazságos természetére is. Helyes, nagyon helyes! Mi is állítjuk, hogy minden név alapjában véve és az ősterrnészettől adott jellemében szelíd és igazságos. Közmondásaink mutatják, hogy a népekben mennyi a szellemesség, mennyi az életibaz- ságok romlatlan szivü felismerése, mennyi a helyes életutak meglátása, a jónak a rossztól való megkülönböztetése. De éppen azért, mert ennyi a természetes egyszerűség a népek lelkében, az ismeretlenség, a más körülményekről és népekről váló nemtudás is sok bennük és előttük. Ezek miatt félelmük és bizalmatlanságuk is könnyen fölébreszthetö. s a szelíd népet kegyetlenné lehet tenni, az igazságost pedig más népekre haragossá. A harag így az igazságos természetet is átváltoztathatja olyanná, hogy más népet csak gyűlölni tanul, s más népnek az igazságát nem akarja. Ha az országgyűlési felirat a román nép szeíid és igazságos természetére hivatkozik, azt mondjuk rá, helyes, nagyon helyes. Csak ne legyenek vezetők és nevelők, akik abból csinálnak érdemszerzést. hogy ezt a szelíd és igazságos természetet állandóan a magyar nép elleni indulatra akarják szoktatni. A magyar nép is szelíd és igazságos természetű, csak époen más nyelven beszél. Ezt a különbséget Isten és a természet adta, sokszázados sors van benne, s egy nép életének a folyama zuhog, zeng, sir vagy örvend, ünnepelve emelkedik vagy hétköznapolva dolgozik a nyelve által. Más népek is igy vannak a maguk más nyelvével. Ez mind a természet fenséges jelensége, ami tehát rossz nem lehet. Almikor igy két nép egyformán szelíd és igazságos természetű, akkor ami különbséget a természet adott közéjük, az is a, szelídség és igazságosság megértése alá tartozik. Következik tehát, hogy a mi életkérdésünk iránti jóindulatnak és szeretetnek, éppen a román nép szelíd, és igazságos természete folytán, semmi szűkre szorítása, semmi gyanakvó elfojtása nem lehetne. A két gyönyörű érzés fölöttünk is. más kisebbségi nép fölött is szabadon kibonthatná magát.'1 Ámde az országgyűlési felirat azt mondja, hogy a jóindulat és szeretet „az alkotmány Keretén belül" fog megnyilvánulni irántunk. Nem úgy, egész szabadon, ahogyan nép és ncp a maga alaptermészete szerint becsülni tudná egymást, hanem csak úgy, bizonyos korlátozások között. Az alkotmány keretein belül. Ami tehát belőlünk az alkotmány keretein kívül esik. az iránt már nem Bethlen berlini rádlé-interfnfáhan nyilatkozott Ötté nagykorrá proklamálásáról
